Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 122 1. ) A ki istenre veti terhét, nem fog megszégyenülni. Zsolt. 55, 23. 2. ) Az isten nyomorgatásokban is megsegíti s támogatja a kegyeseket, hogy el ne csüggedjenek. 2. Kor, 4, 8. 9. 3. ) Az isten támaszt olyanokat, a kik az üldözött kegyeseket védelmezzék. Jer. 26., 24. Ap. cs. 5, 34. 4. ) Az evangélikusok ügye magának istennek ügye levén, ők hatalmasabb és jobb pártfogót nálánál nem választhatnak magoknak, a ki elleneik szándékát neveti. 2. Zsolt. 5. ) Az isten nyomorgatásaikban oktalan állatok által is megsegíti az övéit. 1. Kir. 17. 6. ) Az isten népének ellenségei, bárkik legyenek ők, testökkel-lelkökkel, erejök-, értelmök-, akaratuk-, szivökkel isten kezében vannak, Péld. 21, lv nélküle meg sem mukkanhatnak Apcs. 17, 25. 28.; erre van czélzás, midőn Esa. 10, 5. isten vesz szejének, Jer. 51, 20. pőrölynek neveztetnek. 7. ) Az isten akkor szokja övéit megsegíteni, midőn elhagyta őket megszabadulásuk reménye. Példája ennek az egyiptomi rabszolgaságból a veres tengeren át kiszabadított Izrael népe. 2. Mózs. 14, 2. Krón. 32. 8. ) Az ellenség a hogyan ügyekszik az isten híveinek ártani, épen úgy bűnhődik. Dán. 3, 22., Zsolt. 57, 7.; például szolgáljon Hámán, Eszt. 7, 10. Vakmerőségről sem vádoltathatnak az evangélikusok, mert az, a ki ügyét az istenre bízza, nem vakmerőnek, hanem kegyesnek és okosnak mondandó. Ap. cs. 27, 25. 34. E vélemények alapján azt határozták az evangélikusok, hogy a trónhoz új folyamodványnyal járúljanak, melynek fogalmazásával Draskóczyt, Székelyt és Gerhardot bizták meg. A folyamodvány rostálása és megállapítása közben a kanczellár ne vében Dvornikovics Miklós, kir. pecsétör, jelent meg az evangélikusok ülésében azon üzenettel, hogy nem lehetvén a városi követek részéről az eléjök terjesztett kérdésekre adott válaszszal Szelepcsényi megelégedve, ugyanazon követek más feleletet adjanak, hogy arról a fölséget tudósíthassa. Szuhay viszonzá, az üzenetről tanácskozni fognak s megállapodásukról Szelepcsényit tudósítják. Az üzenetben az evangélikusok azon törekvést látták, hogy közöttök a városi követek zaklatása által szakadás