Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 120 — a kik engemet szeretnek és megtartják az én párancsolatimat.« Az isteni fölségnek ezen nagy és vigaszteljes Ígéreteiben méltán hiszünk és ámbár gyenge s erőtlen a hit, mindazáltal megadjuk istennek azon tiszteletet, hogy a miket mond és igér, azokat megadhatja s megadni akarja. 20. ) Ha isten ezeket angyala által hirdettetné minekünk, akkor puszta hangként talán nem siklanának el füleink mellett, miként most történni látjuk, midőn szóval hirdettetnek minekünk. De ha szóbeli igének nem akarnánk hinni, a prófétákat, apostolokat s magát a Krisztust valóban nem kellene megvetnünk, a kik nekünk bőven prédikálnak és legédesb vigaszokkal bennünket legnyájasabban intenek, hívogatnak s csak nem elborítanak, valahányszor e mondatokat ismételik : »Orüljetek az úrban ; bízzatok és megerősödik a ti szivetek ; ne féljetek, reményljetek az úrban; öntsétek ki szívetek kívánságát az ő színe elé > lábakat adjatok istennek, bízzatok, én meggyőztem a világot; közel az úr, ne legyetek szorgalmatosok.« Ha az isten e sokféle vigaszának nem hiszünk, valóban akkor sem hinnénk, ha azokat nem egy, hanem számtalan angyal hirdetné minekünk. 21. ) Az is igaz, hogy ha az isten meg is engedné, miszerint elleneink megölnének bennünket, ők mégis boszúlatlanúl nem maradnak, mert ömaga, miként Káinnak mondá, szólítaná meg őket : »Hol vagyon Ábel a te atyádfia ?« és a bujdosóknak szűkké válnék a világ. 22. ) Ez ügyben tehát, mely az isten nevének és isten igéjének hirdetéséhez tartozik, legyünk nyugodt és vidám lelkűek. Mert az ördög ravaszsága és hamissága s a [romlott világ zsarnoksága ellen legjobban megvédi azt az,akié, a Krisztus sazokról, a kik vallást tesznek őróla a gonosz nemzedék előtt és azért üldöztetnek, ő is vallást teend mennyei atyja előtt s keresztviselésökért örök dicsőséggel jutalmazandja meg őket. Maga az isten mondja 1. Sám. 2, 30. : »A kik engemet tisztelnek, azokat megtisztelem.* Mert roppantak legyenek bár és borzasztóan zúgjanak s elnyeléssel mármár fenyegessenek bennünket a tenger habjai : mindazáltal a magasságban lakozó isten, a ki a maga országát az egész föld kerekségén örökké tartóvá alkotta, sokkal nagyobb, sőt mindenható és ő szerencsés eredményt s óhajtott sükert és véget adand. Ámen,