Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 117 — 4. ) Azért igaz az, hogy az isten egyetlen fiát halálra adta mindnyájunkért, Rom. 8, 32. Ha ez igaz; miért remegjünk, ag­gódjunk és búsuljunk oly fájdalmasan? Ha az isten egyetlen fiát halálra adta mindnyájunkért, miként fogyatkozhatnék meg atyai gondviselése, hogy csekélyebb nyomorúságinkban elhagyna ben­nünket ? 5. ) Bizonyos, hogy az isten sokkal erösebb az ördögnél, l. Ján. 4, 4. : »Hatalmasb, a ki tibennetek vagyon, hogynem a ki e világban vagyon.« 6. ) Ha elbukunk, Krisztusnak, a világ mindenható kirá­lyának is velünk kell szenvednie s ha ezen ügy el is buknék, szi­vesebben kell a Krisztussal elnyomatnunk, mint a világ legna­gyobb hatalmával épségben maradnunk. 7. ) Ez ügy nem egyedül a mienk, hanem a nemzetek közt sok kegyes ember van, a kik szíveik fájdalmával és forró imáik­kal mellettünk vannak. 8. ) A zsoltárok-, evangyéliomokban s az egész szent Írás­ban az istennek számtalan, hathatós vigaszszal teljes igéretét bírjuk, melyek általunk nem megvetendők, hanem szorgalmasan olvasandók, megfontolandók és nagyra becsülendök. Zsolt. 55, 23. : »Vessed az úrra a te terhedet és ö gondot visel terólad és nem engedi, hogy az igaz ember mindörökké háborgattassék;« Zsolt. 27, 14. : »Várjad az urat és légy erős és megerősíti a te szívedet, várjad azért az urat.« Maga Krisztus mondja Ján. 16, 33. : »Bízzatok, én meggyőztem a világot«, azt pedig bizonyosan tudjuk, nem lehet nemigaz, hogy az isten fia meggyőzte a vilá­got, a világ győzelmétől tehát miért remegnénk ? Ilyen monda­tokat Rómával vagy Jeruzsálemmel szemben kellene idéznünk, de kelleténél csekélyebb az, a mi bennünket ért. 9. ) Habár gyenge is a mi hitünk, annál buzgóbban kell az apostolokkal könyörögnünk Luk. 17, 5.: » Neveljed a mi hitün­ket és a gyermeknek atyjával Márk 9, 24 : »Hiszek uram ! légy segítségül az én hihetetlenségemnek.« 10. ) Ezen ügy a római birodalomban Maximin, Diocletian s más zsarnokok alatt, kik a keresztyéneket a legkegyetlenebbül üldözték s egészea kiirtani törekedtek, és Huss János s mások korá­ban sokkal nagyobb veszélyben forgott, mint a mi napjainkban. 11. ) Nagy ugyan ezen ügy, de sokkal nagyobb az, a ki azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom