Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 96 — is idéztette s talán veszélybe is dönté vala, ha a pertől el nem tiltja őt a király, és ő még is az építés tovább folytatását és a harangok használását tettleg folyvást gátolja, mennyiben a pozsonyiak azóta egy téglát sem mertek beépíteni s a kanczellár ez ügyben három tiltó parancsot ktilde reájok. És midőn a kanczellár, miként fölterjesztett sérelmeikben is előadák a folyamodók, annyi vallásháborítást követett el, sőt, figyelembe sem véve a király jelenlétét, most is egy, súlyos börtönnel sanyargatott ev. papot tettleg fogságban tart (mit Illyésházy György is egy másik ev. pappal szintén tesz): megítélheti a király, a kanczellárban vallásügyeik minő előmozdítóját bírták vagy jövendőre reményihetik a folyamodók. A második indokra nézve, mely törvényre és szabadságra utasítja a folyamodókat, igenis, jó és szükséges volna, ha azt a kir. diplomák és országos törvények áthágói megtartanák, a törvénynek, nem pedig, a kir. tekintély és az ország szabadsága meílőztével, az erőszaknak útján járnának és a kir. diplomák s ev. szabadság kiforgatására törekednének; de tudva lévén, mit az 1647. 14. tezikk is igazol, hogy a folyamodók által idézett kir. diplomák előtt is úgy az országos törvények megszegői, mint a polgári viszályok szerzői, a szegény nép elnyomói s a kir. tekintély megvetői kapitányok által is, annálinkább a királyok által, előleges megidézés nélkül, meg lőnek már büntetve, méltó levén, hogy a ki szabad akar lenni, másnak szabadságát tisztelje: mennyivel igazságosabb, hogy elégtétessék a folyamodók kívánatának azon kir. diploma kelte után, mely korlátlan hatalmat ad a királynak, hogy az evangélikusok sérelmeit minden országgyűlésen kielégítőleg megorvosolhassa és ez úgy a rendek helyeslése és megerősítése előtt, mint azután gyakorlatba is volt annálinkább véve, mert fölebbezésnek nincsen helye ott, a hol a perkezdésnek, a bőven kifejtett okoknál fogva, be van zárva minden útja. Ezenfölül pedig sérelmek és fölebbezés közt nagy a különbség, mennyiben a sérelmek az egész ev. rendet, a fölebbezés pedig magánszemélyt illet. A harmadikra nézve: folyamodók közölték már a kir. titkos tanácsosokkal ha nem is valamennyi, de legalább főérveiket, melyeket kir. diplomán alapulóknak s küldőiktől vett utasításaikkal megegyezőknek és így elegendőknek véltek : de