Eötvös József: Reform (1868)

— 88 — lyet az utóbbi törvény az érsekújvári nemesek adóztatására nézve felhoz: miként t. i. kinek a nemesi kiváltság tetszik, annak magát az ezzel járó közterhek a 1 <') 1 kivonni nem szabad, napjainkban az egész magyar nemességre ép ugy illik, mint mikor e törvény hozatott Érsekújvár nemeseire. A többször idézett 1687. 12. t. cz. hol a nemességnek általános adóztatási kötelessége niegujittatik, e szavakban: in médium Cottuum publicarum et communium quoque impositionum onera sufferre assolere, a közös költségek alatt, melyeket az országos költségekről elválaszt szinte a megyei házi adót érti, s így ez előbbi törvényeket megerősiti. Ugy is tudja mindenki, hogy azon korban, melyről szólok, a házi s hadi adó kezelése egymástól elválasztva nem volt, s mindazon adó, mely a nemesség által a megyei bandériumok fen tartására, mindaz, mely a megye költségeinek fedezésére fizettetett, egy pénztárba folyt, mit már azon számos törvények is bizonyitanak, melyek által később a házi s hadi adónak külön kezelése parancsoltatik. A magyar nemesség, mint a felhozottakból láthatni, a 18-ik század kezdetéig, mind az akkor létezett hadi adóra, mind a megyék közszükségére nézve hiven teljesité tehát adózási kötelességét, a senki által ingyen élősködéssel nem vádoltathatik A kérdés, mely most előttünk fekszik, az: váljon az 1715. 8. t. cz. tett-e oly változásokat állományi szerkezetik)kben, minőket sokan belőle következtetni akarnának? azaz: lehet-e e czikkre hivatkozva, nemességünk adómentességének jogszerűségét bebizonyítanunk ? Az 1715. év, alkotmányi kifejlődésünk tekintetében, kétségen kivül a legfontosabbak egyike. — A nemzet fáradt víila annyi háborgások után; a nemesség, görnyedve mindig sulyoquocunque Cottu c onstituantur, expensas per communitatem disponendas, de bonis et possessiouibus suis, ad ratain portionéin sive sortem eorundem in médium communitatis semper persolvere et persolvi facéra debeant et teneantur. — 1486. 64 Ideirco decretum est : ut quaudoquidem ipsis (az érsekújvári várban lakó nemeseknek) praerogativa nobilitaris piaceret, onus quoque huius vei cuiusque Cottus subire, taxationique et jurisdictioni illius vei cuiuscunque Cottus subjicere sese debeant et teneantur. 1649. 48.