Eötvös József: Reform (1868)

— 71 — tol megóvhatja alkotmányunkat, s hogy e jog a kormány törvénytelen lépéseit nehezíti, sokáig hátráltathatja; de váljon elegendő-e ez alkotmányunk biztosítására ? Képzeljünk magunknak oly kormányt, mely a törvényességnek még színe után sem vágyódik, — mert hiszen ha ily kormányt lehetőnek nem tartunk, minek kellene alkotmányos garantiákról gondoskodnunk ? — váljon, ily kormány ellenében a felírási jog nyújthat-e biztosítékot? A felírási jog soha valóságos ellentállássá nem fajulhat; s mi történik, ha a kormány a felírás után is megmarad elöbbeni szándékánál? Minden politikai bátorság, mindazon szónokok s országférfiak képessége, mindazon gyönyörű szókötésekben írott feliratok fognak-e segíteni a bajon ? s mi mást idézhetnek elő, minthogy a kormány iránti keserűség még inkább növeltessék, s parancsolatainak hanyag teljesítése által még azon kevés jó is, mit talán más uton tehete, megsemmisíttessék ? — Kérdem még egyszer: egy ily kormány ellen (és csak ilyennek ellenében volna leginkább szükségünk alkotmányos garantiákra) fogjuk-e használhatni megyei rendszerünket? s ha e kérdésre máskép, mint tagadva, felelni alig lehet, nem kell-e megvallanunk, mikép megyerendszerünk a garantiáknak a legjobbika, de csak akkor, midőn t u 1 a j d o n k é p e n garantiákra szükségünk nincs. A tapasztalás ezenfölül még azt mutatta, hogy valamint az egyes megyék felírási jogukkal néha visszaélnek: ugy számos eset van, hogy azzal élni kötelességükhöz tartoznék, de hol ezt elmulasztják. Csak az 1823-ki esetekre hivatkozom. Soha világosabb törvénysértés kormány által nem követtetett el, s hány volt törvényhatóságaink közül, mely kötelessége szerint, e sértés ellenében semlegességi jogával élt ? A megyéknek alig egy ötöde ; s mégis nem a 23-ki eset-e az, mely a megyei szerkezet hasznának bebizonyítására legtöbbször említtetik ? De ha megengedjük is, hogy hazánk minden törvényhatóságai kötelességükben hiven eljárnak, s valahányszor törvénytelenség követtetik el, azt semlegességük által akadályoztatni fogják, megyerendszerünk igy legfülebb a felől biztosithat, hogy törvényeink positiv cselekvések által sértetni nem fognak. S alkotmányos nemzet létünkre ezzel nem elégedhetünk meg. Csak arra nézve van-e biztosításra szükségünk: hogy törvényeink