Eötvös József: Reform (1868)
- 46 századunkban hihetetlen volna mindenki előtt, ki azt tapasztalásból nem ismeri ? Emberek vagyunk valamennyien, mindenki, kinek meggyőződése van, ön elveinek diadalát kivánja látni, minélfogva józanul egyik párt embereinek sem vehetni rosz néven, ha azért, hogy politikai véleményök győzelmét elősegítsék, minden választásnál a választandónak inkább pártszinét, mint administrativ képességét veszik tekintetbe; a hiba nem az emberekben, kik ezt teszik, hanem kizárólag a rendszerben fekszik, mely politieai s administrativ kérdéseket elválaszthatlan kapcsolatba hozott, mely, midőn a megyei gyűléseket politicus vitatkozások szinhelyévé tette, azoknak, kik ily tárgyakról szépen tudnak szólni, administrativ kérdésekre nézve is túlnyomó befolyást adott, mi által oly helyzetbe jutottunk, hogy, és legalább valahányszor megyei gyűlésben rendkívüli lelkesedést látok, nem tudom soha, örüljek-e a lelkesedésnek, mely politicus kérdések megvitatására szükséges, vagy szomorkodjam mindazon rosz következések fölött, melyeket az ily tanácskozási hangulat közigazgatási tárgyak vitatásánál többnyire előidéz. Hol a közigazgatásban semmi egység, nem létezik, hol az administratió orgánumai a legfelsőbbtől a legalsóbbig nem felelősek ; hol az administrativ tárgyak törvényhozási kérdésekkel kevertetnek össze, s az agitatió, mely a politicus mezőn mindig létezik, közigazgatási kérdésekre vitetik által: ott czélszerü administratió, azaz rend, nem lesz, mig csak valaki az emberi társaság köréből minden szenvedélyeket kiirtani nem fog, mig oly hazát nem találunk, hol a rend fenáll, a nélkül, hogy fentartassék, sőt számos intézkedések daczára, melyek megzavarására hozattak be. Megyei szerkezetünk pártolói ezt talán magok sem tagadják egészen, sőt megengedik, hogy jelen rendszerünk mellett oly tökéletes rendre, mint minőt például Porosz-, vagy Francziaország közigazgatásában találunk, nem számolhatunk; — de — szokták mondani — vájjon hát azon gépi pontosság, melyet az emiitett országokban találunk, fölér-e azon eleven mozgással, melyet Anglia-, s főkép Amerikában tapasztalunk ? Mennyi látszó rendetlenséget találunk Amerika közigazgatásában, s mely nemzet halad oly óriási lépésekkel, mint épen ez ? ! világos tanúságul, hogy minden kifejlődésnek első kelléke a szabadság,