Eötvös József: Reform (1868)

— 35 — Egész politicus életünk a megyerendszeren alapszik, s meggyőződésem : miként e rendszernek egyes — s pedig lényegeseknek tartott — részei minden valóságos haladással ellentétben állnak. Ez állítás helyességének bebizonyitására szükséges tisztába jőnünk két kérdés iránt: 1- ör. Mik azon kellékek, mik nélkül alkotmányos országban a haladás nem képzelhető ? 2- or. Mennyiben remélhetjük, hogy jelen megyei szerkezetünk mellett, a haladás e szükséges kellékeinek birtokába jöhetünk ? Az első kérdésre könnyű felelni. Alkotmányos országban mindén czélszerü haladás szükséges feltételei: a) Jól rendezett törvényhozás, mely a nemzet szükségeit ismerve, a haladást vezethesse. b) Rend. c) Valódi szabadság. Ha megyei szerkezetünket akkép találjuk elrendezve, hogy mellette czéljának megfelelő törvényhozás nem lehet, hogy a minden kifejlődésre szükséges rend nem eszközölhető, hogy az egyes polgár valódi szabadságra számot nem tarthat, senki sem fogja tagadhatni fentebbi állitásom helyességét. Lássuk egyenként. a) Jelen megyei szerkezetünk mellett a törvényhozás czéljának nem felelhet meg. Alkotmányos törvényhozás csak ugy felelhet meg czéljának, ha általa a nemzet egyes osztályai azon irányban képviseltetnek, melyben azok számra, vagyonra s politikai képességre nézve egymáshoz állanak. Törvényhozásunk egészen megyei rendszerünkön alapszik, s miután megyéinkben e hon nem-nemes polgárai minden befolyásból kizárattak, természetes, hogy azok törvényhozásunkban szinte nem lehetnek képviselve, s hogy ekkép törvényhozásunk, mely nem a nemzet, hanem csak egy osztályának képviselőiből áll, már ezen oknál fogva sem felelhet meg czéljának. De ha azon általános, egész alkotmányunkon átvonuló igaztalanságról, mely az osztályok jogkülönbségében fekszik, elvonatkozunk is, s régi magyar nemesek módjára természetesnek találjuk, hogy minden törvényhozási jog kizárólag minket 3*