Eötvös József: Reform (1868)

zik, használtatni szoktak. Vallás, ipar, mezei gazdaság, alkotmány, sőt maga az egyes népek hadi rendszere, tisztán a nemzetek jelleméből magyaráztatik meg, mintha a macedoni phalanx s a római legio, épen ugy e két nemzet természetes tulajdoniból venné eredetét, mint a mód, miként a vad ludak, vagy darvak szállni szoktak. Mind ez átalános phrasisok csak azt bizonyiták : hogy azok, kik velők élnek, nem tudtak, vagy nem akartak bizonyos állapotok megmagyarázására más okokat keresni. Váljon, hát miben áll nemzetünk jellemének azon része, moly a megyei szerkezetet, miként az most fennáll, előidézte, vagy szükségessé teszi ? — Menjünk Amerikába, s ha az angolés német-faj között, mely e világrészt lakja, több municipalis életét találunk, mint bárhol, s ha a széthúzó municipalis élet e népek anyaországaiban napról napra inkább eltűnik: ebből mi következik ? Az-e, hogy a municipalis szerkezet az angol s német nemzet jelleméből fejlődik, vagy hogy vele ellentétben áll ? Kinek higyjünk ^<^.zon francziáknak-e, kik Schweiczban majdnem független municipiumokra oszlanak ? vagy azoknak, kik nagy hónukban á. központosítást túlzásig tökéletesiték ? Az Oroszbirodalomban lakó szlávság, vagy azon szlávok, kiket a török-elnyomás alatt találunk, hordják-e magukon nemzetiségök valódi bélyegét ? vagy mindezen különbségek, melyeket ugyan azon népeknél, különböző századokban, vagy külön éghajlat alatt találunk, nem bizonyitják-e inkább azt: hogy a műveltség egy bizonyos fokán az alkotmányos forma, mely alatt valamely nemzetéi, nem természetes hajlamának, hanem egészen más okoknak eredménye, melyeket fölkeresni kétségen kivül nehezebb, de hasznosabb is, mint oly theoriák felállítása, melyek az emberi szabadsággal ellentétben állva, minden haladás lehetőségét kizárják. És ha most hazánkat s a jelen kérdést tekintjük, azok, kik megyei szerkezetünket a nemzeti jellem következményéül állítják, szíveskedjenek kijelölni a kort, melyben nemzetünk e jellemét követé. A megye szerkezet sz. István és az első Arpádiak alatt inkább Nagy Károly grófsági alkotmányára emlékeztet; a második időszak, mely alatt Magyarországban kevesebb municipalis életet találunk, mint ugyanazon korban Európa bármely hazájában, inkább az állitás ellen, mint mellette szól: — marad tehát az egész theoria bebizonyítására