Eötvös József: Reform (1868)

— 22 — rögtöni elmarasztását kivéve, soha sem gyakorol. — Kis gyűlések csak akkor tartatnak, ha valamely dolog jövő közgyűlésig halasztást nem szenvedhet, ekkor is jegyzőkönyveik közgyűlés elébe terjesztendők." Fényes Eleknek ezen előadása, felfogásom szerint, nem áll egészen. Jelesen az, hogy a megye által hozott statútumok csak a királyi megerősítés után válnak a megye határain belül kötelezőkké, legkevesebbet mondva, controvers kérdés, melyre nézve törvényeink jelen állásában én Fényessel épen ellenkező véleményben vagyok, meg levén győződve, miként a megyei statútumoknak, hogy a megye határai között kötelezőkké váljanak, királyi megerősítésre szükségök nincs. Epen oly kevéssé helyes azon állitás, hogy a megyei gyűlés, a gyűlés méltóságát illetlén kifejezésekkel megsértő egyének rögtöni elmarasztalását kivéve, bíróságot soha nem gyakorol. Ezt alig mondhatjuk oly testületről, mely minden nemesnek büntető perbefogatásáról határoz, melyre, a karhatalmi kérdéssel, a polgári perlekedés egyik fontos része bízatott. Miután azonban Fényes érdemei országszerte elismertetvén, e jeles tudósunkat senki megyei szerkezetünk iránti ellenségeskedéssel nem vádolhatja czélirányosabbnak látszott, ha megyegyüléseink jelen hatásköréről szólva, az ő szavaival élek. Ha én szólok e tárgyról, kit a megyei szerkezet barátjának nem tartanak, némelyek által — mire tapasztalásaim vannak — talán a leghivebb előadás is torzképnek neveztetnék. E jeles tudósunk előadása, ki kevéssel az idézett hely után vármegyéink munic. szerkezetét alkotmányunk legdrágább kincsének nevezi, senki előtt gyanús nem lehet. A megyei gyűlés, mely e hatáskörrel felruháztatott, áll, a tisztviselőkön kivül (kik legújabb törvényünk szerint nem-nemesek is lehetnek), a megye összes nemességéből, ugy hogy a gyűlés hátásköréhez tartozó tárgyakra nézve minden egyes, a gyűlésben jelenlevő nemes egyenlő szavazattal bir. A nemesek száma különböző: Borsod-, Pozson-, Szathmárban (Fényes szerint) több 30,000-nél, Mosonyban nem egé-