Eötvös József: Reform (1868)

ELSŐ FEJEZET. Azon okok, melyek megyerendszerünk mellett közönségesen felhozatnak. Magyarország alkotmányos élete ugynevezett helyhatósági szerkezetének körében mozog. Ez az, mi törvényhozásunknak jelen formáját adá, min a bíráskodó hatalom épül, s mire a végrehajtó támaszkodik; ez az, mitől jelenleg minden reformkérdés megindítása s végső sikere függ, mennyiben a kezdeményi jog tettleg csak megyéink által gyakoroltatik; s minden törvény haszontalan, ha végrehajtásában a megyék által akadályok tétetnek. Helyhatósági rendszerünktől várják mindazok, kik eddig a reform körül fáradozának, iparkodásuk sikerét. A kérdés tehát, hogy mennyiben helyes állitásom, miszerint Magyarország csak gyökeres javítás utján emeltethetik ki jelen tespedéséböl, egyszerűn azon practicus kérdéshez vezet: valószínű, sőt csak lehetséges-e, jelen megyei szerkezetünkkel a reform mezején tovább haladni; s nincsen-e az egyes haladási indítványok és megyei szerkezetünk között sok esetben valóságos ellentét? Ha megyei szerkezetünk a czélbavett haladással megfér, e szerkezet valamint eddig, ugy ezentúl is a haladás eszközéül használható, s magára e szerkezetre kiterjedő gyökeres javításról gondoskodni fölösleges. Ha azonban a dolgok természete s eddig tett tapasztalásaink ellenkezőt bizonyítanak: nincs egyéb hátra, mint vagy a haladásról lemondani, s kitűzni a legmakacsabb conservativismus zászlaját, vagy elismerni jelen megyei szerkezetünk czéliránytalanságát, s oly alkotmányos formákról gondoskodni, melyek a haladással ellentétben nem állnak. 2