Eötvös József: Reform (1868)
— 13 — vül áll, s a legnagyobb absolutismus alatt élő nemzetektől csak annyiban különbözik, mennyiben a magyar nép nemcsak a magyar királytól függ, hanem a magyar korona ötszázezer tagjának önkénye alatt áll: csodálatos-e, ha az alkotmányos élet külső formáit igen, de áldásit nem ismerjük ? ha törvényhozásunk a haladásra napról napra alkalmatlanabb eszköznek mutatkozik, s oly országban, hol rendezett közigazgatás épen nincs, az ipar, kereskedés s művészet nagy előlépéseket nem tehet ? mondom, lehet-e bámulnunk mindezen, s nem kell-e megvallani, miként sokkal csudálatra méltóbb volna, ha alkotmányunk jelen szerkezete mellett a bajoktól mentek volnának. Vannak s pedig számosan, kik jelen helyzetünket csak az alkotmányunkba lassan becsúszott visszaéléseknek tulajdonítják ; mások, miként egy vagy más párthoz tartoznak, benne csak vagy a kormánypárt roszakaratának, vagy az ellenzék túlzásainak következményét keresik; de mi az elsőt illeti, kérdem: ha alkotmányunkba ennyi s ily káros visszaélések csúszhattak be, nem alkotmányos szerkezetünk hibáit mutatja-e ez is ? — s a másodikra nézve: ugyan van-e csak egy ember köztünk, ki, midőn ily vádakat emel, azoknak igazságáról belsőkép megvolna győződve ? — Egész életemben az ellenzék soraihoz tartozva, teljes meggyőződésem a jelen pillanatban is az marad: hogy igen sok jó, mi hazánkban czéloztatott, csak a kormány által akadályoztatott meg; de igazságosabb vagyok, mint hogy el nem ismerném, miként az ellenzék részéről is követtettek el hibák, mik által haladásunk — habár a legjobb szándékkal — hátráltatott. Azonban egyes pártok hibái miatt egy ország sem is juthat soha oly nyomorult helyzetbe, minőben hazánkat látjuk jelenleg. Hol, midőn az alkotmányos élet mozgékonyságánál fogva majd egy, majd más párt emelkedik többségre, de a nélkül, hogy czéljainak valóságos győzelmet szerezne; hol a nem szűnő mozgalom s ingadozás valódi haladáshoz nem vezet; hol nemcsak a cselekvésben, de még az egyes pártok kivánataiban is következetlenség uralkodik, s a merre fordulunk, negatiókkal találkozunk, de sehol határozottan formulázott positiv követelésekkel, ugy hogy mindenkiről a legnagyobb bizonyossággal elmondhatjuk, mit nem akar, és senkiről nem tudjuk, hogy tulajdonképen mit akar : — ily országban a bajok okát mélyebben, itt azt magában az állomány organismusában kell keresnünk:
