Eötvös József: Reform (1868)
— 11 — a legkisebb részletekig terjedő s küldőik által minden pillanatban megváltoztatható utasításokkal köttetnek le. A felső tábla pedig nemcsak az adó tárgyában, hanem általán véve semmi kérdésnél sem bir-gyakorlatilag-kezdeményi joggal. Figyelemre méltó ezenkivül, hogy a két tábla közötti viszony s a törvényhozásnál követendő tanácskozási rend sehol meghatározva nincs, s egy részről a felső tábla ,veto'-ját minden megszorítás nélkül gyakorolja az alsó tábla határozatai fölött; a másikról, ez egy tárgyat ugyanazon országgyűlés alatt, ha jónak látja, ötvenszer terjesztheti a felső tábla elébe, mellőzve minden egyéb tárgyakat, mig a felsőtáblát engedésre nem birá. Ennyit röviden törvényhozásunkról. Fordítsuk most figyelmünket közigazgatásunk rendszerére. III. Közigazgatásunk. Három dolog van, mi közigazgatásunknál feltűnik, s mi által az egészen eredeti jellemet nyer. Először: hogy a közigazgatással megbízott minden testület egyszersmind bírói hatáskörrel bizatik meg, s az udvari cancellariától le a városi tanácsig a birói s közigazgatási hatáskör elválasztva nincsen. Másodszor : hogy közigazgatásunkban minden egység hiányzik, s a helyett, hogy, mint más országokban látjuk, egy középponti hatóságot találnánk, mely a közigazgatásnak fonalait kezében tartva, az egész állományi gépnek bizonyos irányt ad, nálunk a közigazgatás részint a kormány, részint a törvényhatóságok által gyakoroltatik, sok tekintetben teljes függetlenlenséggel s minden vezérelv nélkül, oly annyira, hogy nemcsak az egyes törvényhatóságok, hanem még a kormány egyes orgánumai között is a legnagyobb véleménykülömbséget találjuk a közigazgatási tárgyakban, s az udvari cancellaria s helytartótanács, például, nem egyszer valóságos ellentétben állnak egymással. Harmadszor: hogy egész közigazgatásunkban nem találjuk a felelősség elvét alkalmazva; az egész közigazgatás részint a magát nem felelősnek állitó kormány, részint az egyes, már szerkezetök miatt feleletre nem vonható törvényhatóságokra levén bizva.