Eötvös József: Reform (1868)

Midőn Kossuth Lajos ur a P.Hirlap szerkesztéséről lemondván, e lapnak vezetését Szalay László barátom vette által, e lap, eltérve előbbi irányától, a közdolgok központosítását s a kormányi felelősséget tűzte ki vezérelvül. Mi kik e hon kifejlődését az eddig követett uton lehetségesnek nem tartottuk, kiknek meggyőződése, hogy mig megyerendszerünk jelen alakjában marad, számos haladási kérdés kivihetetlen, nemzetiségünk veszélyben forog, s alkotmányunk is csak gyenge biztosítékokkal bir; felhiva éreztük magunkat e meggyőződés nyílt kimondására, s pedig annyival inkább, mennyivel bizonyosabban tudtuk, hogy elveink nem népszerűek, s hogy épen azért hosszú tárgyalásra, s nézeteink minden oldalróli felvilágosítására leend szükség, mig azok elfogadásra számolhatnak. Föllépésünk egy irányú volt az országgyűlés akkori munkálkodásival. De különben sem lehete eljárásunk ártalmas az ellenzékre nézve melyhez tartozánk; miután akkor nemcsak mi, hanem az egész ország is megvolt győződve, hogy Kossuth Lajos ur hirlapi szabaditékot nyervén, e párt mennyiben nézeteinket elfogadni nem akarná orgánum nélkül maradni nem fog. Mi nyilt becsületes vitát akartunk a megyerendszer s központosítás elvének barátjai között, — s csak ettől vártuk tanaink győzelmét. E remény meghiusitatott. Kossuth Lajos ur hirlapi szabaditékot nem nyert, s vád emeltetett ellenünk, miként mi az ellenzék egyetlen orgánumának kezelői, e párt átalános kérdései helyett elméleti kérdéseket vitatunk, melyekre nézve néhányan az egész párttól elkülönözve állunk. E panaszok megszüntetésére, s mert magunknak sem látszott méltányosnak, hogy az ellenzék számos része mivel megyerendszerünkhöz tulzásos előszeretettel ragaszkodik orgánum nélkül maradjon, miután a kormány ujabb lépései is szorosabb 1