Eötvös József: Reform (1868)

— 99 — jesztésében a szabadságra nézve látott, sehol sem léteznek inkább mint nálunk. Azonban ha e tekintetben nézetem hibás, ha az összes nép, mely hazánkat lakja, politicai jogok gyakorlatára képes volna is, mit bizonyít ez a jelen kérdésre nézve ? Nemességünk bármily számos legyen, bár nagyrészben miveltség s vagyon tekintetében a nép legalsóbb osztályaihoz számitható, soha népnek nem neveztethetik. Közte s a valóságos nép között kiváltsága is örök válaszfalt képeznek, s a közös teherviselés elvének életbeléptetését ezen osztály határozatától függeszteni fel nem egyéb, mint olyanoktól várni e kérdés czélszerü megoldását, kiknek anyagi érdekei azt kivánják, hogy az ne oldassék fel, s kikre más érdekekkel hatni — mint általán véve minden tömegre — nem lehet. — Nézzük példaként Angliát. Senki nem fogja tagadni, hogy az osztály, mely ez országban a gabnatörvények fentartását kívánta, a miveltségnok hasonlithatlanul magasabb fokán áll, mint nemességünk; s ha most feltesszük, hogy ezeken kivül senki Angliában törvényhozási befolyással nem bir, ezek pedig nemcsak választás, hanem utasitások által gyakorolják törvényhozási befolyásukat: váljon hiszi-e valaki, hogy a gabnatörvényekben változások történhetnének? Egyes magasabban álló egyéniségek e törvények megszüntetésére szavaztak volna, egyes törvényhatóságok a mellett adták volna utasításaikat, s bizonyosan oly férfiakat is találnánk, kik, mint Deák nálunk, az országgyűlési követség elfogadását azon föltételhez kötötték volna, hogy utasításukban a gabnatörvények megszüntetése kimondassák ; de a practicus Angliában bizonyosan nincs ember, ki ily viszonyok között a gabnatörvények megszüntetését remélhető' vala. S mi arról ábrándozunk, hogy fentartva megyei szerkezetünket, melyben kiváltságos osztályainkon kivül senki befolyással nem bir, s mint később meg fogom mutatni, a jelen szerkezet mellett nem is birhat, fentartva utasításainkat, a közös teherviselés szent elvének törvényhozási uton teljes győzelmet vívhatunk ki. „De az utolsó évek példája nem bizonyit-e egészen ellenkezőt ?"— igy szólnak jelen rendszerünk barátjai;— „nem láttuk-e, hogy a magyar nemesség az országgyűlési költségeket önként elvállalá, hogy több fontos kiváltságairól lemondott V nem tapasztaljuk-e a lelkesedést; melylyel egyes törvényhatósá7*