Eötvös József: Reform (1868)
—90̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶̶─ hogy a kormány, mely a banderialis rendszer minden veszé lyeit ismerd, örömmel látá, hogy e kötelesség rendes adóval váltatott föl, habár az ilyképen támadott teher nem azon vál lakra tétetett is, melyeket az alkotmányunk szelleme szerint illetett. A kérdés csak az: valjon e törvények ugy alkot tattake, hogy azokra állandó jogkövetelése ket alapítani lehetne? váljon a törvényhozó, midőn az idézett czikkeket alkotá, nem lépett-e tul természetes jogkörén, mely bármi tágas legyen, az anyagi és erkölcsi lehetőségekhatárán túl nem terjedhet? S e szempontból kiindulva, én az 1723. 6-ik tczikket olyannak tartom, melyet alkotni semmi törvényhozásnak nem állt szabadságában. Ha valaki, bizonyosan én nem akarom a törvényhozás hatáskörét szűk korlátok közé szoritani; de azért mondhatja-e valaki, hogy a törvényhozónak jogában áll, megszüntetni bizonyos osztályokra nézve örök időkre minden tartozásokat ? hogy jogában áll elvetni az összes erőnek felét, mely a nemzet fenállására megkívántatik, s mindezt pótlék nélkül csak, mert az egyes törvényhozók egyéni hasznát előmozdítja ? törvényt alkotni, mely által a hon kifejlődése, sőt független fenállása lehetlenné válik ? Kérdem, ki számithatja ily törvények alkotását a törvényhozás hatásköréhez ? Magok a nem adózásnak barátai is érezték ezt némi tekintetben, s azért az emlitett törvények igazolására egy szép juridicus fictiócskát állítottak föl. A fictió röviden ez: Magyarországnak egész földe a koronáé, vagy a mennyiben általa adománylevelek utján egyes nemeseknek ajándékoztatott, ezeké. (Mint tudva van, a nem nemeseknek birhatási jog csak most mult országgyülésen adatott. ) Már most lássák kedves véreink, adózni kivánó uraimék igy szólnak a kiváltság barátai — a nemesség nem hiában kapta adómentességét, hanem a mint tudják, az egész magyar föld az övék levén, egy részt kivágtak különösen e czélra pro fundo contribut i o n a 1 i, s erre vetették egész tartozásukat. Az egészben nincs semmi rendkívüli, csak ugy kell fölvenni, mintha valaki több megyében jószágot bir, és egész adósságát egy jószágra tábláztatja be, vagy azt különös zálog gyanánt jelöli ki.
