Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Vörösmarty Mihály

80 VÖRÖSMARTY MIHÁLY. Vörösmarty az első magyar költő, kit a szó legszebb értelmében népszerűnek mondhatunk; s egyszersmind egyike azon keveseknek, kiknél a népszerűség mint saját munkásságokra, úgy az öszves irodalomra csak jótékony hatást gyakorolt, s a népnek, mely azt adá, s az irónak, ki azt élvezé, egyaránt dicsőségére válik. Mert ha valaha volt iró, ki magas feladását, ki a roppant felelet terhét, melyet az, ki szavait egy egész nemzethez intézi, magára vállal, tisztán fogta fel; ha volt, ki belátta, hogy a költészet, mely nem anyagi érzékeinkhez, hanem a lélekhez fordul, feladását csak az által tölti be, hogy nem csak az anyagi, de az erkölcsi szépnek képeit tünteti fel; ha volt iró, kinek műveinél eszünkbe jut, hogy a költészet nem egyéb, mint a szépnek érzete egy nemes kebelben: akkor Vörösmarty az. Tekintsünk végig irodalmi pályáján, s nem fogunk találni semmit, miről még a kajánság és rosz akarat is mondhatná: ezt ő csak azért irta, hogy népszerűvé váljék. Fájdalmas érzés tölti el szivünket, midőn a nemzet legnagyobb költőjét éveken át egy folyóirat mechanikai gondjaival látjuk terhelve; elszomorodunk, midőn legeredetiebb irónk fordításokkal foglalkozik szükségből; s midőn eszünkbe jut, hogy ő, kinek művei által anyai nyelvünk legmagasabb szépségeinek öntudatához jutottunk, élete legszebb korszakának egy részét arra volt kénytelen vesztegetni, hogy szótárakat és kezdők számára rövid nyelvtanokat készítsen. Nehéz éveket hozhatunk fel, melyekben a lángész, hogy férfias függetlenségét fentartsa, az irodalmi napszámos munkáira kényszeríttetett; de oly pilla-