Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)
Elnöki megnyitó beszédek
306 ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉDEK. több vizet hoz a tengerbe, minél tovább folytatá külön útját: úgy az egyes tudoraányos törekvések épen azon arányban mozdítják elő a tudományt, melyben azok az egyes népek vagy egyének individualitásának eredményei. Számos okot találunk, melyből e kétségbevon]íatlan tény könnyen megmagyarázható. Minden nyelv, melyen a tudomány míveltetik, &gj-egj eszköz, mely által bizonyos eredményhez könnyebben jutunk, mely ezen eszköz nélkül soha, vagy legalább csak nagy fáradságok után lett volna elérhető. A népek különböző szelleme s kedélyi tulajdonai, melyek szerint azok a tudományt felfogják, biztosítják azon sokoldalúságot, mely nélkül nagy igazságokat feltalálni nem lehet, s a nemzetiségi érzet a tudományok körében is nemes versenyt idéz elő, mely minden nagy erőfeszítésnek, s igy minden nagyobb sikernek, feltétele. Es vajon nem áll-e mind ez a természettudományokra nézve is, s nem járul-e ezekhez még az is, hogy a természettudományok gyakorlati művelése bizonyos helyiségekhez kötött; és sokkal több egyes közreműködését igényli, mint bármely más tudomány? Az anyagi természet törvényeinek fölfedezése, mely a természettudományoknak végczélját képezi, bizonyosan az egész emberiségnek egyaránt érdekében fekszik; de miután e czél nem általános speculatio által, hanem csak úgy érethetik el, ha minden helyen azon tények s jelenségek okszerű észlelhetésére számithatunk, melyeknek összegéből az egyes törvényeket abstrahálhatjuk: vajon miként érhetnők el ezen általános czélunkat, ha az egyes népek tudósai kötelességüket elhanyagolnák, s nem mindenek előtt saját országuk teljes ismeretét tűznék ki feladatokul? — Ez az, mit a tudományos világ tőlünk