Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Elnöki megnyitó beszédek

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉDEK. 293 ben e baj jelentkezik; de ha a baj létezését ignorálnunk nem szabad s lia tekintve az elterjedést, melylyel a regény-irodalom korunkban bir, nem titkolhatjuk el magunk előtt azon következéseket, melyeket ez a közerkölcsiségre előidéz : vajon nem kell-e elismernünk, hogy a jelen pillanatban alig lehet valami fontosabb, mint hogy a bajoknak elejét vegyük ? Irodalmunk eddig nagy részben ment ezen kinövésektől. Az ok, melynek ezt köszönjük, azon hazafias irányban fekszik, mely irodalmunkat kezdetétől mostanig áthatotta, s azt megó'rzé minden aljasodástól; de mégis, ha helyzetünket elfogultság nélkül tekintjük, meg kell vallanunk, miként azon veszély, mely korunk rosz irodalmi irányaiból származik, mégis létezik — kisebb mértékben — hazánkra nézve is. Korunk jelleme az általánosság; mint a természettudományok körében tett találmányok által az anyagi távolságok eltűntek : ugy még inkább eltűntek a válaszfalak, melyek a népeket szellemi tekintetben egymástól elkülönözték. Az eszmék villáin gyorsasággal terjednek el, s a mi bármely irodalomban jelesnek vagy érdekesnek tartatik, hetek alatt forditások által egész Európa tulajdonává lesz. Felesleges, hogy azon idegen műveket elsoroljam, melyek ily módon irodalmunkba átmentek , sőt nemzeti szinházunkban előadattak s melyekről a legkíméletesebben szólva is azt mondhatjuk, hogy jobb lett volna ha azok soha nem fordíttattak volna le; — és ha nem függ tőlünk, hogy azt akadályozhassuk, és az industrialismusnak, mely irodalmi vállalatoknál csak a kelendőséget veszi tekintetbe, korlátokat szabjunk, valóban itt van az idő,