Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)
Emlékbeszédek: Gróf Dessewffy Emil
262 GKÓF DESSEWFFY EMIL. hogy nemzetiségünket törvények által biztosítsa: az egyedüli veszély, mely azt fenyegetheté, az vala, ha másoknál a civilizatió mezején hátrább maradunk, és ekkor az akadémia kizárólag a tudomány terjesztésére szorítkozva, teljesen megfelelt feladatának. De miután az alkotmányos szabadsággal mindazon eszközök, melyek eddig nemzetiségünk biztosítására szolgáltak, tőlünk elvétettek, midőn tanácskozási termeink zárva voltak, iskoláink egy idegen nemzetiség terjesztésének eszközéül használtattak fel, „s a civilizatiónak fanatikusai, kik a germán cultúrának árját a Rajnától a Bosporusig gőzmozdonyi gyorsasággal végig futtathatni, s az attól elázott milliókat felolvasztva, magukba felszívhatni vélték", még nemzetiségünk fennállásának jogosultságát is tagadták, vajon nem változott-e meg helyzetünk, s vajon az akadémia eleget tehetett-e feladatának, ha tisztán tudományos czélját követve, a veszélyekről megfeledkezik, melyek nemzetiségünket fenyegetik, s „ha — hogy Dessewffy szavaival éljek — elfeledi, hogy bármennyire nemesek és szépek legyenek a művelődési történelem szempontjából az alkotóink lelke előtt lebegett czélok, de ezen czélok, sajátlag és valódilag egyszersmind magyar czélok valamik, hogy ezen tudományos intézetet magyar hazafiak és magyar országférfiak alkották?" Es vajon nem változott-e meg az országnak helyzete is az akadémia irányában? Egyes hazafiak áldozatkészsége alapítá ez intézetet, s a nemzet főkép kezdetben, érdekkel követé tevékenységét, melyben nemzetiségünk terjesztésének egyik eszközét látta. Szép és nemes eszközt, de csak egyet azon sok közül, mely akkor rendelkezésünkre állott, és olyat, melynek eredményeit csak idővel várhatá. Nem is bámulhat-