Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Dessewffy Emil

GRÓF DESSEWFFY EMIL. 253 világosodott nézeteinek, úgy azon igazságszeretetnek és bátorságnak tanúságai maradnak, melylyel meg­győződéseit hirdeté, kimondva nyiltan, „hogy az időnek jönni kell, midőn a nép nem-kivált­ságos osztályai természetes befolyásukat a törvényhozásra gyakorolni fogják," s a szabad kereskedés mellett emelve szavát, ámbár az első eset­ben pártja, a másikban csaknem az egész ország az ellenkező nézet mellett nyilatkozott. De bármennyire érdekes volna e műveinek rész­letesebb taglalása • dolgozatainak száma, a tárgyak­nak, melyekkel azok foglalkoznak, sokfélesége, s maga az, hogy Dessewffy ezen irataiban nem tisztán tudo­mányos, hanem az élet körében felmerült napi kér­dések megoldásával foglalkozott, melyek csak az ak­kor létezett körülmények szerint Ítéltethetnek meg, nem engedik, hogy ebbeli tevékenységéről részlete­sebben szóljak. Elég, hogy nevezetesebb dolgozatait elsorolva, munkásságának messze körét kijelöltem. E munkásságának kellő méltánylását azokra bizom, kik hazánk kifejlődésének történetét tanulmányozva, fel fogják találni azon befolyást, melyet e férfiú csak­nem minden kérdésre gyakorolt, mely húsz éven át az anyagi érdekek mezején e hazában felmerült. Csak még egyet jegyzek meg, s ez az: hogy midőn az akadémia, mely Dessewffyt 1843-ban, nagy részint az időszaki sajtó hasábjain megjelent dolgozataiért, tagjának választá, intézetünk ez által csak azon tudo­mányos alaposságnak elismerését akarta kimondani, melyet Dessewffy irataiban tanusitott, és az idő tel­jesen igazolta ezen Ítéletet, megmutatva, hogy mig igen sok, mit mások nemzetgazdasági kérdésekről vele egy korban irtak, most olyannak találtatik, min a tudomány rég túlhaladt, addig Dessewffy minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom