Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-9. szám - A Vegyes Döntőbiróságok itélkezése a trianoni szerződés 239. cikk b) 2. pontja (versaillesi szerződés 304. cikk b) 2. p.) körüli hatásköri vitakérdésekben. 2. r.

50 és amikor ez kiderült, akkor — felperes szerint — az üzletet átadta a Bíeichröder bankcégnek, amely utóbbi — dllitólag- — fegyveres erőt vett igénybe, hogy felperest üzletéből kizárja. Ez 1918 decemberben történt, — felperes előadása szerint. Ezen tények alapján a Bleichröder-eéggel szemben a vers. szerz. 304. b, 2. p.-ra támaszkodva, a német állam ellen pedig az — állitólagos — kivételes háborús rendszabályok alkalmazása rniatt a 297-es p.-ra támaszkodva inditott keresetet. Mellőzve itt a — meglehetősen ingatag — kereseti tényállításokra vonatkozó quiproquo-t: alperesek hatásköri kifogást emeltek azon alapon, hogy felperes a vers. szerződés hatálybalépésének időpontjában (1920 január 10.) nem volt antanthonos, mert amennyiben az S. H. S. királyság honosságát meg is szerezte, ugy ez csak a st.-germaini szerződés által (tehát 1920 július Ifi.) következett be, aminél fogva a hatásköri előfeltételek hiányoztak. Ez a hatásköri kifogás mindkét kereseti alap ellen megemeltetett. A Vdbsg (elnök: Logoz) mindkét kereseti jogcim ellen emelt hatásköri kifogásnak helyt adott. E helyütt azonban csak a 304 b, 2. p.-ra vonatkozó elutasítás ínJokai lesznek ismertetve. Az indoklás koncedálja, hogy a 304 b, 2-nek szövege teret enged olyan értelmezésnek is, amely szerint a Vdbsgi hatáskör megalapozása céljából a peres feleknek a vitás ügylet megkötése időpontjábam (,,au inonient oú le contrat a été eonelu . . .") kellett már a szükségelt honossági qualifikatioval birniok. Ha a Vdbsg ezt az értelmezési alternatívát venné alapul, ugy már magának a kereseti tényelőadásoknak alapján el kellene utasítania felperest. A 304 b, 2. p. azonban teret enged egy másik jogértelmezésnek is, „qui semble répondre plus exactement á la raison d'étre de cetté clause du Traité." Ezen utóbbi értelmezési alternatíva szerint a peres feleknek a bsz. hatálybalépési időpontjában („au moment de la mise en vigueur du Traité'') kellett a szükséges honossági qualifikatioval birniok. A Vdbsg ezt az értelmezést tette magáévá. Itt azután jogászi vizsgálat alá veszi felperes jogi allegatáit és ezek elvelése után arra a konklusióra jut, hogy felperes a jugoszláv honosságot csak a st.-germaini szerződés alapján (tehát 1920 július 16-án) szerezte meg, aminél fogva a vers. szerződés hatálybalépése időpontjában (1920 január 10.) nem volt az S. H. S. állam honosa, aminél fogva a bíróság a hatásköri kifogásnak helyt adott. Teljesen analóg helyzet és jogkérdés adódott a jugoszlav-német Vdbsg előtt két másik perben: Radics c/a Mühlenbauanstalt G. Luther A.-G. (Rec. II. 657.) és Radics c/a Hille Werke (Rec. II. 682.). Ezekbon a perekben a rövid tényállás a következő: Felperes, aki opatovaci malomtulajdonos (a magyar királyságtól az S. H. S. államhoz csatolt terület) 1918 augusztus és szeptember hónapokban szerződést kötött alperesekkel malomberendezési gépek szállítására és felszerelésére. A kereseti kérelem az elmaradt szállítások teljesítésére, illetve kártérítésre irányul. Alperesek — mindkét perben — hatásköri kifogást emeltek a vers. szerz. 304 b, 2. p. alapján azért, mert a versaillesi szerződés hatálybalépése időpontjában felperes nem volt az S. H. S. állam honosa. A Vdbsg a hatásköri kifogásnak helyt adott s a felperest elutasította. Az indoklás részben teljes hűséggel a Peinitsch c/a Német Állam ügy vonatkozó indoklásából van átvéve, azonban messzebbmenőleg is megvilágítja a honosságváltozás kérdését. Az indokolásnak ez a része külön kiemelést igényel, mert egy másik vonatkozásban (jelesül a csehszTovak-német Vdbsg idevágó állásfoglalásával szembehelyezve) külön jelentőséget nyer. Á Vdbsg a honosságváltozást nem a szuverénitásyáltozás következményének, hanem a békeszei-ződések idevágó kifejezett rendelkezései folyományának tekinti, mert a trianoni szerződés 61. cikke (st-germaini 70.) kifejezetten ilyképen rendelkezik: „.. .toute personne ayant Tindigénat (pertinenza) sur un territoire faisant antérieurenient parfie de í'ancienne monarchie austro-hongioise, acquerra de plein droit... la nationalitó de l'Etat exercant la souveraineté sur ledit territoire..." Ez a rendelke-