Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 6. szám - A Vegyes Döntőbíróságok ítélkezése a trianoni szerződés 239. cikk b) 2. pontja (versaillesi szerződés 304. cikk b) 2. p.) körüli hatásköri vitakérdésekben. 1. r.

48 perjogi gondolat, amely a bsz. szerzőit vezette. Ez a gondolat az volt, hogy a német bíróságokat elfogultaknak vélelmezte olyan peres kérdések eldöntésében, amelyekben egyik részen német honos és a másik részen antanthonos áll egymással szemben és az antanthonos peres felek birói védelme céljából utalta a bsz. ezen pereket a Vdbsg elé. Minthogy pedig ezen gondolat alapulvétele mellett, a háború folyamán beállott vegyes honosság esetében épen olyan indokolt ez a hatásköri védelem, mint azon esetben, hogyha már az ügyletkötés időpontjában fennállott volna a vegyes honosság: ennélfogva a 304 cikk b, 2 pontjának — ellentétben az alperesi értelmezéssel — azon jogértelmezést tulajdonítja a Vdbsg, hogy a döntőbirósági hatáskör megalapozásához, a peres felek vegyes honosságának a háború folyamán is — de a békekötés előtt — be lehetett következnie. Eöviden: a vegyes döntőbiróság hatásköre a 304 b, 2. alapján fennforog, hogyha a szükségelt vegyes honosság a békekötés időpontja előtt következett be. A belga-német Vdbsg ezen állásfoglalása megrögzitést igényel és pedig azért, mert kettős jogi tartalmat foglal magában: a) elveti azon jogértelmezést, amely szerint az ügyletkötő feleknek már az ügyletkötés időpontjában a döntőbirósági hatáskör megalapozásához szükséges vegyes honossággal kellett, birniok és a Vdbsgi hatáskör megalapozásához megelégszik azzal, hogy a szükségelt vegyes honosság a háború folyamán következett be; b) ha a felek köziött az ügylet kötése időpontjában nem forgott fenn a szükségelt vegyes honosság, ugy annak a háború folyamán kellett bekövetkeznie, vagyis a békekötés időpontja előtt, nem pedig a békekötés időpontjában. A belga-német Vdbsg itt körvonalazott jogi felfogásának első része úgyszólván az összes döntőbíróságok által elfogadtatásra talált; ellenben ennek a jogi felfogásnak a második része körül ellentétes jogi állásfoglalások vannak a döntőbíróságok ítélkezésében. Mindkét megállapítást legyen szabad konkrét jogesetekkel illusztrálni. A kontroversia az angol-német Vdbsg előtt is felmerült és pedig egy különleges — azt lehetne mondani, hogy ellentétes irányú — vonatkozásban. E helyütt a perbeli tényállásnak csak az a része nyer ismertetést, amelyik a jelenlegi fejtegetések tárgyával kapcsolatos. National Bank of Egypt c/a Darmstádter u. National Bank és Német Állam perben (Eec IV—233) alperesek pergá'tló kifogást emeltek azon alapon, hogy a felperes cég a keresetindítás időpontjában nem volt már angol honos. Egyptom ugyanis az 1922 március 16-iki angol kormánynyilatkozat értelmében önálló állam lett és Nagybritanniának Egyptom felett gyakorolt protektorátusa ezzel megszűnt. (A döntőbirósági határozat ennek a kormánynyilatkozatnak a szövegét reprodukálja.) A per tárgyánál fogva az alperesi kifogás megemeltetett ugy a vers. szerz. 297 e) pontjára (és a 296 cikkére vonatkozóan), mint a 304 cikk b, 2. p.-ra vonatkozóan is. A döntőbirósági határozat valamennyi vonatkozásban elveti a hatásköri kifogást azon indokolással, hogy a hatáskör megalapozásához szükségelt vegyes honosság a vers. szerződés hatálybalépése időpontjában fennállott és az a körülmény, hogy az angol protektorátus, ezt követő időben megszűnt Egyptom felett, nem szünteti meg a döntőbiróság előtti kereshetőséget. Ez a határozat tehát elsősorban nemlegesen dönti el azon jogértelmezési alternativat, amely szerint a szükségelt vegyes honosság fennforgásának kérdése a keresetindítás időpontja szerint volna elbírálandó. Fennmarad ekképen még két jogértelmezési alternatíva lehetősége: 1. a vegyes honosság kérdése a peressé vált ügylet megkötésének időpontja szerint bírálandó el; 2. a vegyes honosság kérdése a békeszerződés hatálybalépésének időpontja szerint bírálandó el. (Folytatása következik.) P alias részvény társaság nyomdája Budapesten V.. Honvéd-utca 10. (Telefon 5—67. 5—68.) Felelős vezető: Tiringer Károly műszaki igazgató.