Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 3. szám
20 V. M. alperessel, illetve ennek örököseivel szemben, ezen körülményt az ítéletben meg- kellett állapítani. Paris, 1925 november 16. — F—H. 25. szám. Megjegyzés: Helyszűke miatt az egyes határozatok megbeszélése csak kivételes esetekben áll módiinkban és ezért arra kell szorítkoznunk, hogy a fontosa bb határozatokhoz rövid megjegyzéseket füzünk. Mielőtt a jelen első esetben erre rátérnénk egy általános jellegű megállapítást kell előre bocsátanunk. A vdb. a világháború végeredménye gyanánt létrejött Békeszerződések szülötte s igy ezek rendelkezéseit köteles anyagi jogszabályként alkalmazni. Ezeket pedig egyoldalulag, a győztes államok szerkesztették és kényszeri tették rá a legyőzöttekre — bennük a háborús gondolkodás és a bosszú elve jut kifejezésre s igy más elbírálás alá esnek mint azon anyagi jogi szabályok, amelyeket egyéb nemzetközi vagy nemzeti választott, vagy hivatásos bíróság alkalmaz. A vdb. előtt a felek csak formailag bírnak egyenlő jogokkal — lényegileg a győztes állam és polgárai az általuk készített békeszerződés számos előnyét és előjogát élvezik. Ezenkívül a Vdb. — különösen a háború utáni első években — még a Bsz. rendelkezéseinek betartása terén sem tudott tárgyilagos lenni s különösen német-francia viszonylatban az volt az elv, hogy a németeknek sohasem lehet igazuk. Magyary Géza a. Békejog ós Békegazidaság 1922. évi októberi füzetében mélyrehatóan boncolja a vd-biráskodást s nagyon helyesen állapítja meg, hogy a békeszerződések a bíráskodás elvének alkalmazásában nem tudtak ugyan a teljes tárgyilagosság magaslatára felemelkedni, ha azonban a győztes hatalmak háborús lelki állapotukból kibontakoznak a nemzetközi vegyes döntőbíráskodásban rejlő alapgondolat a jövő szánvára is sikerrel lesz értékesíthető. Ebből a nézőpontból kell tehát az Ítéleteket elbírálni, vagyis tekintetbe kell venni, hegy ha a vegyes döntőbíráskodás jelenlegi formájában nem is tökéletes, mindenesetre nagy jelentőséggel bír a nemzetközi bíráskodás és a nemzetközi magánjog fejlődése szempontjából. A vdbiróságok működésénél 1922. óta máris lényeges változás észlelhető. Ahogy telnek az évek, ugy múlik a háború utáni gyűlölködés és változik a gondolkodásmód. A bíróságok Ítéletei mindinkább tárgyilagosak lesznek és mindinkább az anyagi igazság érvényesülése felé törekednek, amennyire ezt a Bszerződések szigorú paragrafusai engedik. Az eljárás hosszadalmassága tehát a legyőzött államok szempontjából előnyös. A fentebb közölt határozatban anyagi jogi szempontból két tétel érdemel említést: egyik a kártérítés és a kárösszeg
