Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 2. szám
11 150.500 márkát, annak kamatait, mindezeket a fenti rendelkezések értelmében valorizálva, kötelezze ezenkivül itéletileg együtt és egyetemlegesen az Österreichischer Vereint és az Osztrák államot a Diebolt cégnek okozott kár megtérítésére és pedig ngy a szerződés nemtel jesitéséből, mint azon kivételes háborús intézkedésekből kifolyólag, amelyek azt okozhatták a saint-germaini Bsz. 249. és 251. cikke szerint. Felperes 1922 dec. 30-án biztositási intézkedések elrendelését kérte. Az Osztrák állam képviseletében a bécsi Elszámolóhivatal 1923 jan. 19-én elleniratában kérte a kereset elutasítását, amennyiben ez az osztrák állam ellen irányul és felperesnek a költségekben marasztalását. A Vegyészeti és fémkitermelő R. T. aussigi cseh-szlovák cég 1923 febr. 19-én iktatott beadványában mint alperes lépett fel a perinditó Hampelével szemben kérve a VDB-t, hogy jelentse ki magát illetéktelennek, s ha ezt nem tenné, ugy mondja ki, hogy a felperes által kért biztositási intézkedések elrendelésének nincs helye. Ha mégis helyt adna ezen kérelemnek, ugy mondja ki, hogy ilyen intézkedések csak 1 millió frank óvadéknak a VDB. által megjelölt hatóság, vagy intézetnél történt letétele ellenében rendelhetők el. Marasztalja felperest az összes költségekben. Ugyanezen R. T. 1923 február 21-én ujabb kiegószitő beadványban kérte, hogy amennyiben a VDB. elrendelné a biztositási intézkedéseket, ugy a fentemiitett óvadékot 3 millió frankban szabja ki. Felperes 1923 február 22-én azon kérelmet terjesztette elő: mondja ki a VDB., hogy a cseh-szlovák R. T. beavatkozását nem engedi meg, s a kereseti kérelmek értelmében hozzon Ítéletet. A vdb. 1923 március 26-án közbenszóló ítéletet hozott, melyben illetékesnek mondotta magát, a kifogást elutasította és ugy döntött, hogy biztositási intézkedések elrendelésének nincs helye. Felperes 1923 május 26-án választ adott be és kérte, hogy 1. kötelezze a VDB. I. r. alperest, hogy az 1916 dec. 6-án kötött szerződés tárgyát képező áruk elmaradt mennyiségét azonnal szállítsa le a megállapodás szerinti vételár hátralékos részének kifizetése ellenében, a Bsz. szerinti valorizált kamatok, valamint azon összegek levonásával, amelyeket felperes a még le nem szállított árukra előlegül adott; kötelezze ezenkivül alperest kártérítés fizetésére, melynek nagyságát a VDB. állapítsa meg azon kárnak megfelelően, amelyet felperes az áruknak a szerződésekben meghatározott időpontokban elmulasztott leszállítása folytán szenvedett. 2*