Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A Magyar-Román, a Magyar-Cseh-szlovák és a Magyar-Szerb-horvát-szlovén Vegyes Döntőbíróságokról és azok perrendtartásáról

8 nem magyar ellenőrzés alatt, igy •alperes ezen védekezését csak akkor vizsgálhatja jogosan, ha a per érdemében fog határozni. A kért biztosítási intézkedések tekintetéiben a román kormánynak az az álláspontja, hogy felperesi részvény társaság nem bivatkozmatik arra. hogy a peres javakat az elidegenítés veszélye fenyegeti és azt állítja, hogy ha ez a körülmény esetleg be is következne, vissza tudná az>kat szolgáltatni azon nem várt esetben, ha arra köteleztetnék. Azonban a román kormány nem tett semmi íormáiis nyi atkozaiot arra nézve, hogy nincs szándékában elidegeníteni, sőt ellenkezőleg visszautasitotta a fel­peres részvénytársaság részéről tett azon ajánlatot, mely szerint utóbbi nem kérné a biztosítási intézkedéseket az esetben, ha az alperes egy­szerű Ígéretet tenne arra nézve, hogy a felperesi javak tényleges hely­zetében és jogi állapotában semmifele változtatást nem fog eszközölni, mig a törvényszék az ügy érdemébein határoz. Ezen elutasító válasz volt tulajdonképpeni oka a jelen kérelem előterjesztésének. Ezen visszautasításban foglaltatik annak lehetősége, hogy alperes szabadon rendelkezik a peres javak fölött s igy, tekintet nélkül az>n elő­adására, mely szerint az általa jelenleg birlalt javak, jogok é3 érdekek elidegenítése valószínűtlen, ezen cselekvési szabadság folytán, melyet magának fenntartott, a helyzet olyan bizonytalansága állott elő, mely indckolja felperesi társaság kérelmét. Ezen bizonytalanságot fokozza azon tény, hogy az alba-juliai törvényszék 1925 március 6-án kelt G29/1919—41. száimu határozatával román állampolgárokat a felperesi részvénytársaság igazgató -tanácsának tagjaivá, másokat pedig az ellenőrző bizottság tag­jaivá kinevezett, felruházván ezeket a közgyűlés hatáskörével. Felperesnek érdekében áll, hogy fenntartasson bizonyos tényleges állapotot, feltéve ugyanis, hogy felperesi részvénytársaság az ügy érde­mében pernyertessé válnék és hogy közben a román kormány elidegenitené a peres javakat — még az esetben is, ha a kormány valóban vissza tadaá azokat adni felperesi társaságnak, — ami bizonyos esetekben meglehető­sen kétségbe vonható, — ne nkevésbbé igaz az, hogy ezen visszaadás kö­vetkeztében a felperesi társaság mindenesetre időveszteséget és egyéb hátrányokat szenvedne. Bizonyos közigazgatási vagy birói rendszabályok, melyeknek alkalmazása időközben lehetséges, hasonló következményeket vonhatnak maguk után, viszont azon biztosítási rendszabályok, melyeket felperesi részvénytársaság kielégítőknek talál érdekeinek megóvása cél­jából, oly természetűek, hogy a román kormány érdekeit nem sértik. Végül alperesnek azon ellenvetése sem állja meg helyét, hogy a szóbanforgó kérelem teljesítése sértené alperesi állam szuverenitását, .sőt megszígyenitő lenne reá nézve. Egyedül azon tény, hogy egy állam részt vesz egy nemzetközi bíróság feláll.fásában és beleegyezik abba, hogy magát döntésének aláveti, magá­ban foglalja az illető államnak azon akaratát, hogy egyenlő rangúnak kivánja magát tekinteni a többi peres felekkel. Egyenesen az o szuvere­nitásán alapszik, hogy önként és saját elhatározásából kerül ezen hely­zetbe, amely lényegében nemcsak jogokat, de kötelességeket is tartalmaz, igy például a mindenkire nézve egyforma eljárási szabályok tiszteletben tartását, a per folyamán előállható bármilyen döntés lehetőségének el­fogadását, az esetleg kimondandó marasztaló Ítéletnek teljesítését. Ezen tényállás mellett érthetetlen, hogy miként lehet a V. D. B. által hatalmi körében tett intézkedést olyannak minősiteni, mint amely sértené az al­peres állam szuverenitását, vagy azt megszégyenitené. Az a tétel sem ért­hető, mely szerint egy érdemben hozott marasztaló itélet tisztelné a szu­verénitást viszont egy bizonyos tényleges állapot fenntartására vonatkozó utasítás sértené azt, vagy pláne megszégyenítéssel járna. A V. D. B. nem fogadhatja el ezen alperesi védekezést, amely nemcsak hogy az ügy ér­demére teljesen közömbös, de a fentebb előadottak szerint minden alapot nélkülöz. (Páris, 1925 július 4-én. E.—H. 12. szám.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom