Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 32. szám - Az ügyvéd kártérítési felelőssége

128 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 32. szksu lanának eladásáról szerződés készítésével megbízott alperes az általa megkeresett gö­döllői ügyvéd szolgáltatta telekkönyvi ada­tokat (két -f- jelű parcellaszám két külön betétben) minden további kutatás nélkül beleírta a felperes részére szerkesztett adás­vételi szerződésbe, mintha azok mindegyike az eladott villa helyrajzi számai len­nének.* «Ebből a megállapításból pedig követke­zik, hogy a felperes károsodása — amely abból keletkezett, hogy a szerződés okira­tába egy általa el nem adott másik ingatla­nának telekkönyvi adatai is bevezettettek s így az utóbbi is a vevő fél telekkönyvi tu­lajdonaként annak nevére Íratott — az alpe­resnek, mint az okiratot szerkesztő ügy­védnek fenti téves eljárására vezethető vissza.» «Az alperesnek ez az aljárása az ügyvéd hivatására tekintettel gondatlanságnak és pedig az 1874 : XXXIV. te. 71. §-ába ütköző vétkes gondatlanságnak minősül, mert a szerződő felek mindegyike a telekkönyvi jogban és eljárásban járatlanok lévén, azért fordultak az alpereshez, mint jogtudó ügy­védhez, hogy a megkötött jogügyletről ké­szítendő okirat megfeleljen egyrészt a felek szerződési akaratának, másrészt a törvényes kellékeknek. Az eladó felperes a saját ingat­lanainak telekkönyvi adatait sem ismerte, az alperesre hárult tehát a feladat, hogy azokat hit eltér demlő módon megszerezze.)) «Amidőn tehát az általa e célból megkere­sett ügyvéd a hozzá intézett és egyetlen birtoktestre vonatkozó kérelem ellenére a felperesnek két külön betétben fekvő és -f-tel megjelölt két birtoktestről adott te­lekkönyvi szemlét, ezt az alperesnek, aki tudta, hogy a felperes csupán a Szent István-út 10. sz. nyaralóját bocsátotta el­adás alá és hogy megbízója a felperestől csak egy házat vett meg — nem lett volna szabad minden további vizsgálat nélkül he­lyesnek elfogadni és a szerződésbe beleírni, hanem a nyilvánvaló kétség esetén tarto­zott volna az adás-vétel tárgyát képezett ingatlan telekkönyvi azonosságáról köz­vetlenül és hitelesen meggyőződést sze­rezni.» «Kétségtelen ugyanis, hogy a betét A) lapján + jellel feltüntetett helyrajzi szá­mok mindegyike önálló birtoktestet jelez s a fellebbezési bíróságnak ettől eltérő meg­állapítása a fentemlített + jelű birtoktes­tekre nem vonatkoztatható. Nem szolgál­hat ennélfogva az alperes mentségére az sem, hogy a szóbanforgó házingatlan a be­tétben szántóföldként volt megjelölve, az épület kitüntetésére vonatkozó feljegyzés pedig hiányzott a telekkönyvből.)) «Az alperes egyébként az okirat érvény­telenítése iránt indított perben tett tanú­vallomásában be is ismerte, hogy tévedett, mert — úgymond — azt hitte, hogy a vele közölt számadatok mindegyike az eladott ingatlanra vonatkozik. «A károkozás kérdésében közömbös, az hogy az alperes kinek a megbízásából tény­kedett, mert az 1874: XXXIV. tc. 71. §-a szerint a hivatalos eljárásban működő ügy­véd bárkivel szemben is felelős az okozott kárért. Másrészt pedig kétoldalú szerződés szerkesztéséről lévén szó, az eljárt ügyvéd ily esetben •— tekintet nélkül, arra, hogy díjazását melyik féltől kapja — a szerződő felek közös megbízottjának is tekint­hető.)) «A követelés elévülésére vonatkozóan a válasziratban előterjesztett alperesi táma­dás sem helytálló s a kir. Kúria e részben hivatkozik a fellebbezési bíróság ítéletében helyesen kifejtett indokolásra, amely sze­rint az ingatlan elárverezésének mint a való­ságos kár bekövetkezésének és a felperes tudomására jutásának idejétől a kereset beadásáig az 1874 : XXXIV. tc. 72. §-ában írt két év még el nem telt.» «Azonban a felperest is terheli a károso­dás elhárításának elmulasztásában gondat­lanság, amennyiben a téves telekkönyvi át­írást tartalmazó végzést az elsőbíróságnak bizonyára az akkor még a tkvi iratok között fekvő vétív betekintéséből vett megállapí­tása szerint átvette, annak helyességét nem ellenőrizte s több mint tíz éven át ingatla­nainak nyilvánkönyvi állapota iránt nem érdeklődött, aminek következtében a kár bekövetkezése jogorvoslattal már elhárít­ható nem volt.» «Ezért a kir. Kúria megállapítása szerint a kárnak összeg szerint meghatározandó mértékében a felperes az alperessel legalább is egyenlő arányban tartozik osztozni.*) «A kifejtettekhez képest az alperes felül­vizsgálati kérelmének helyt adva, a felleb­bezési bíróság elutasító ítéletét' meg kel­lett változtatni, az alperes kártérítési kötele­zettségét közbenszóló ítélettel megállapítani és a fellebbezési bíróságot a kár mennyisége és mikénti megosztása tárgyában további tárgyalásra és új határozat hozatalára uta­sítani kellett.» V. B. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalá­sait, könnyebben szerkeszti periratait, ha i az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. A racionalizálási ankétnak a bíróságok által is helyeselt határozata szerint a mellékleteket felperesek F/l, F/% F/8 stb. jelzéssel, alperesek A/1, A/% A/S stb. jel­zéssel látják el. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rend­kívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Budapesti Ügyvédi Kamara. A képviseleti közgyűlés ügyrendje. A kép­viseleti közgyűlés október 18-án állapítja meg ügyrendjét. A közgyűlés elé kerülő, 48. §-ból álló­előadói tervezet egyetlen kivétellel nem tar­talmaz oly intézkedést, mely lényegesen el­térne hasonló célú ügyrendektől. Nem hagy­hatjuk azonban szó nélkül a tervezet 8. §-át>. melynek erősen kifogásolható része így szól : «A közgyűlésen való részvétel, a köz­gyűlés kezdetétől annak befejezéséig, a. közgyűlés tagjaira nézve mindvégig kö­telező. Azok a közgyűlési tagok (közgyű­lési kiküldöttek, választmányi tagok és tisztviselők [tisztikari tagok]), akik a köz­gyűlés befejezése előtt eltávozni kényte­lenek, kötelesek az erre szolgáló ok meg­jelölése mellett, távozási szándékukat a. közgyűlés megkezdése előtt, vagy rend­kívüli sürgősség esetében annak során az, elnöknek bejelenteni. Az elnök a távo­zásra engedélyt adhat. Az elnöknek jogá­ban áll a távollevők megállapítása céljá­ból a közgyűlési tagok névsorát bármikor felolvastatni.» Furcsa, hogy a kisközgyűlés tagjainak,, a választmányi tagoknak és a tisztikar tag­jainak távozási engedélyt kell kérniök,, mégpedig a közgyűlés elnökétől. Sokkal helyesebb volna, ha az ügyrend arról gondoskodnék, hogy a szavazásban legalább száz közgyűlési tag vegyen részt^ Míg ugyanis az ügyrend (23. §) megala­pítja, hogy a közgyűlés csak akkor tanács­kozóképes, ha legalább száz tag van jelen* addig a határozatképességet nem teszi füg­gővé attól, hogy a szavazásnál bizonyos, számú közgyűlési tag részt vesz-e. Lehet végre az ügyrendet úgy is értelmezni, hogy a tanácskozóképességben bennfoglaltatik a, határozatképesség is. De célszerű volna, ennek világos kifejezése. Mert a régi köz­gyűlésnek épp az volt a baja, hogy napokig tartó vita végén alig maradt ott sza­vazó. Annak biztosítása, hogy a fontosabb kér­dések feletti szavazásban mindenki részt ve­gyen, célszerűbben volna elérhető úgy, hogy ha 25—50 kisközgyűlési tagnak jogában állna indítványozni, hogy a szavazás 24 órára elhalasztassék. Ez jobban biztosítaná a kisközgyűlés ha­tározatainak komolyságát és a kisközgyűlés összes tagjainak részvételét, mint távozási engedély kérése, ami groteszk, komolyan nem valósítható meg, de alkalmas arra,, hogy az értékes tagokat a jövőben a kis­közgyűléstől távoltartsa. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Szolnoki Ügyvédi Kamara évi jelen­téséből : Ide s tova ott tartunk, hogy komolyan kételkedünk abban, vájjon van-e egyálta­lán értelme az újra és újra ismétlődő jaj­szónak és gravamennek, amikor helyzetünk­nek kétségbeejtő volta napnál világosabb^ amikor a ma relációiban is lehetséges segíté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom