Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 32. szám - Az ügyvéd kártérítési felelőssége

128 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 32. szksu lanának eladásáról szerződés készítésével megbízott alperes az általa megkeresett gödöllői ügyvéd szolgáltatta telekkönyvi adatokat (két -f- jelű parcellaszám két külön betétben) minden további kutatás nélkül beleírta a felperes részére szerkesztett adásvételi szerződésbe, mintha azok mindegyike az eladott villa helyrajzi számai lennének.* «Ebből a megállapításból pedig következik, hogy a felperes károsodása — amely abból keletkezett, hogy a szerződés okiratába egy általa el nem adott másik ingatlanának telekkönyvi adatai is bevezettettek s így az utóbbi is a vevő fél telekkönyvi tulajdonaként annak nevére Íratott — az alperesnek, mint az okiratot szerkesztő ügyvédnek fenti téves eljárására vezethető vissza.» «Az alperesnek ez az aljárása az ügyvéd hivatására tekintettel gondatlanságnak és pedig az 1874 : XXXIV. te. 71. §-ába ütköző vétkes gondatlanságnak minősül, mert a szerződő felek mindegyike a telekkönyvi jogban és eljárásban járatlanok lévén, azért fordultak az alpereshez, mint jogtudó ügyvédhez, hogy a megkötött jogügyletről készítendő okirat megfeleljen egyrészt a felek szerződési akaratának, másrészt a törvényes kellékeknek. Az eladó felperes a saját ingatlanainak telekkönyvi adatait sem ismerte, az alperesre hárult tehát a feladat, hogy azokat hit eltér demlő módon megszerezze.)) «Amidőn tehát az általa e célból megkeresett ügyvéd a hozzá intézett és egyetlen birtoktestre vonatkozó kérelem ellenére a felperesnek két külön betétben fekvő és -f-tel megjelölt két birtoktestről adott telekkönyvi szemlét, ezt az alperesnek, aki tudta, hogy a felperes csupán a Szent István-út 10. sz. nyaralóját bocsátotta eladás alá és hogy megbízója a felperestől csak egy házat vett meg — nem lett volna szabad minden további vizsgálat nélkül helyesnek elfogadni és a szerződésbe beleírni, hanem a nyilvánvaló kétség esetén tartozott volna az adás-vétel tárgyát képezett ingatlan telekkönyvi azonosságáról közvetlenül és hitelesen meggyőződést szerezni.» «Kétségtelen ugyanis, hogy a betét A) lapján + jellel feltüntetett helyrajzi számok mindegyike önálló birtoktestet jelez s a fellebbezési bíróságnak ettől eltérő megállapítása a fentemlített + jelű birtoktestekre nem vonatkoztatható. Nem szolgálhat ennélfogva az alperes mentségére az sem, hogy a szóbanforgó házingatlan a betétben szántóföldként volt megjelölve, az épület kitüntetésére vonatkozó feljegyzés pedig hiányzott a telekkönyvből.)) «Az alperes egyébként az okirat érvénytelenítése iránt indított perben tett tanúvallomásában be is ismerte, hogy tévedett, mert — úgymond — azt hitte, hogy a vele közölt számadatok mindegyike az eladott ingatlanra vonatkozik. «A károkozás kérdésében közömbös, az hogy az alperes kinek a megbízásából ténykedett, mert az 1874: XXXIV. tc. 71. §-a szerint a hivatalos eljárásban működő ügyvéd bárkivel szemben is felelős az okozott kárért. Másrészt pedig kétoldalú szerződés szerkesztéséről lévén szó, az eljárt ügyvéd ily esetben •— tekintet nélkül, arra, hogy díjazását melyik féltől kapja — a szerződő felek közös megbízottjának is tekinthető.)) «A követelés elévülésére vonatkozóan a válasziratban előterjesztett alperesi támadás sem helytálló s a kir. Kúria e részben hivatkozik a fellebbezési bíróság ítéletében helyesen kifejtett indokolásra, amely szerint az ingatlan elárverezésének mint a valóságos kár bekövetkezésének és a felperes tudomására jutásának idejétől a kereset beadásáig az 1874 : XXXIV. tc. 72. §-ában írt két év még el nem telt.» «Azonban a felperest is terheli a károsodás elhárításának elmulasztásában gondatlanság, amennyiben a téves telekkönyvi átírást tartalmazó végzést az elsőbíróságnak bizonyára az akkor még a tkvi iratok között fekvő vétív betekintéséből vett megállapítása szerint átvette, annak helyességét nem ellenőrizte s több mint tíz éven át ingatlanainak nyilvánkönyvi állapota iránt nem érdeklődött, aminek következtében a kár bekövetkezése jogorvoslattal már elhárítható nem volt.» «Ezért a kir. Kúria megállapítása szerint a kárnak összeg szerint meghatározandó mértékében a felperes az alperessel legalább is egyenlő arányban tartozik osztozni.*) «A kifejtettekhez képest az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adva, a fellebbezési bíróság elutasító ítéletét' meg kellett változtatni, az alperes kártérítési kötelezettségét közbenszóló ítélettel megállapítani és a fellebbezési bíróságot a kár mennyisége és mikénti megosztása tárgyában további tárgyalásra és új határozat hozatalára utasítani kellett.» V. B. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, ha i az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. A racionalizálási ankétnak a bíróságok által is helyeselt határozata szerint a mellékleteket felperesek F/l, F/% F/8 stb. jelzéssel, alperesek A/1, A/% A/S stb. jelzéssel látják el. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rendkívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Budapesti Ügyvédi Kamara. A képviseleti közgyűlés ügyrendje. A képviseleti közgyűlés október 18-án állapítja meg ügyrendjét. A közgyűlés elé kerülő, 48. §-ból állóelőadói tervezet egyetlen kivétellel nem tartalmaz oly intézkedést, mely lényegesen eltérne hasonló célú ügyrendektől. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a tervezet 8. §-át>. melynek erősen kifogásolható része így szól : «A közgyűlésen való részvétel, a közgyűlés kezdetétől annak befejezéséig, a. közgyűlés tagjaira nézve mindvégig kötelező. Azok a közgyűlési tagok (közgyűlési kiküldöttek, választmányi tagok és tisztviselők [tisztikari tagok]), akik a közgyűlés befejezése előtt eltávozni kénytelenek, kötelesek az erre szolgáló ok megjelölése mellett, távozási szándékukat a. közgyűlés megkezdése előtt, vagy rendkívüli sürgősség esetében annak során az, elnöknek bejelenteni. Az elnök a távozásra engedélyt adhat. Az elnöknek jogában áll a távollevők megállapítása céljából a közgyűlési tagok névsorát bármikor felolvastatni.» Furcsa, hogy a kisközgyűlés tagjainak,, a választmányi tagoknak és a tisztikar tagjainak távozási engedélyt kell kérniök,, mégpedig a közgyűlés elnökétől. Sokkal helyesebb volna, ha az ügyrend arról gondoskodnék, hogy a szavazásban legalább száz közgyűlési tag vegyen részt^ Míg ugyanis az ügyrend (23. §) megalapítja, hogy a közgyűlés csak akkor tanácskozóképes, ha legalább száz tag van jelen* addig a határozatképességet nem teszi függővé attól, hogy a szavazásnál bizonyos, számú közgyűlési tag részt vesz-e. Lehet végre az ügyrendet úgy is értelmezni, hogy a tanácskozóképességben bennfoglaltatik a, határozatképesség is. De célszerű volna, ennek világos kifejezése. Mert a régi közgyűlésnek épp az volt a baja, hogy napokig tartó vita végén alig maradt ott szavazó. Annak biztosítása, hogy a fontosabb kérdések feletti szavazásban mindenki részt vegyen, célszerűbben volna elérhető úgy, hogy ha 25—50 kisközgyűlési tagnak jogában állna indítványozni, hogy a szavazás 24 órára elhalasztassék. Ez jobban biztosítaná a kisközgyűlés határozatainak komolyságát és a kisközgyűlés összes tagjainak részvételét, mint távozási engedély kérése, ami groteszk, komolyan nem valósítható meg, de alkalmas arra,, hogy az értékes tagokat a jövőben a kisközgyűléstől távoltartsa. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Szolnoki Ügyvédi Kamara évi jelentéséből : Ide s tova ott tartunk, hogy komolyan kételkedünk abban, vájjon van-e egyáltalán értelme az újra és újra ismétlődő jajszónak és gravamennek, amikor helyzetünknek kétségbeejtő volta napnál világosabb^ amikor a ma relációiban is lehetséges segíté-