Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)
1934 / 38. szám - A Budapesti Ügyvédi Kör november 28-án nagyszámú vacsora [...]
154 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 38. SZÁM. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Ügyvédi díjak megállapításánál a bírói gyakorlat szerint csak akkor van helye a perenkívüli ügyhöz fűződő érdek számszerű pontos megállapításának, amikor a felek az ügyvédi díjazást a kérdéses ügyhöz kapcsolódó vagyoni érdekeltség arányában, az ügylet tárgyértékének, a belőle várható haszonnak vagy más előny értékének százalékában kívánják kifejezni. Egyéb esetekben a bíróság a Ppé. 18. §-a értelmében csupán figyelembe veszi, de nem számítja ki összegszerűen az ügy tárgyának értékét vagy egyéb jelentőségét. Alaptalanul sérelmezi ennélfogva a felperes a fellebbezési bíróság eljárását, amellyel mellőzte a szerződő felek által a kartel-szerződéssel rendezni kívánt forgalmi érték pontos kiszámítását, hanem csak általában a nem vitás árumennyiség forgalmából előálló jelentékeny anyagi érdeket vette számításba. Erre a jelentékenyebb vagyoni érdekeltségre figyelemmel mégis a fellebbezési bíróság által a felperes ügyvédi ténykedésének mértékéül megállapított összeg a kir. Kúria megítélése szerint túlmagas díjazásnak mutatkozik, különös tekintettel arra, hogy a munkálat elkészítése aránylag rövid időt vett igénybe, hogy abban egy másik ügyvéd is segédkezett s hogy a kartel-szerződés végeredményében meg nem köttetett s így az ügyvédi munkálat csak tervezet maradt. (Kúria 1934. október 26. P. VI. 309/1934. Elnök : Térfi ; előadó : Kerényi.) A kölcsönös bizalmon alapuló képviseleti viszonynak súlyos megsértése feljogosítja a megbízó felet arra, hogy az ügyvédi megbízást visszavonja, a jogtanácsosi alkalmazást azonnali hatállyal megszüntesse, miért is a felperes a szerződés további tartamára a kikötött évi díjazást az alperestől uem igényelheti. (Kúria 1934. október 24. P. VI. 537/1934. Elnök: Térfi; előadó: Kerényi.) Sajtószemle. Kereskedelmi Jog. November 1-i számát Kuncz Ödön egy. tanárnak Juhász Andort búcsúztató cikke vezeii be. Méltatja a távozó bírót, aki egész pályafutása alatt példaképe volt a nagytudású és ugyanakkor az élet követelményeit állandóan szem előtt tartó bírónak. Balázs P. Elemér min. tanácsos befejezi a film szerzőségének problémájáról írt cikksorozatát. Arra a konklúzióra jut, hogy a szerzői jogi jogosultság a film tekintetében hetyé&éü csak a vállalat javára állapítható meg, mert a vállalat, mint a tőke exponense, leginkább testesíti meg azokat a követelményeket, amelyeket a szerzői jog e tekintetben felállít. Tury Sándor egy. tanár folytatja «Érdekmúlás hatása a biztosítási szerződésekre* című cikksorozatát. Készletein ismerteti úgy a külföldi joggyakorlatot., mint az auktorok idevágó munkáit. Bozóky Géza egy. tanár a lap e fámában befejezi az egységes váltótörvénynek' (Loi Uniformé) az elfogadást szabályozó cikkeihez írt kommentárját. A lap mellékleteként megjelenő Munkajog Berezel Aladár ismertetését tartalmazza az 1933. év munkajogi gyakorlatáról. Ugyancsak a lap másik mellékleteként megjelenő «Tőzsdei Jog» joggyakor latot közöl. Kereskedelmi Jog. December 1-i számát Tury Sándor Kornél egyetemi tanárnak «Érdekmúlás hatása a biztosítási szerződésre» című cikke vezeti be, amely egyben befejező közleménye a szerző cikksorozatának. Konklúzióképpen megállapítja, hogy a biztosítási szerződési jog elméleti fogyatékosságára élénk fényt vet az a körülmény, hogy a biztosítási szerződés jogviszonyait több kitűnő kódex szabályozta és még mindig nincs megnyugtató megoldás, azonban bírói gyakorlatunk megtalálta elméleti szempontból is annak a kérdésnek a feleletét, hogy a vagyoni viszonyok változásával bekövetkezett érdekmúlásnak milyen hatása van a szerződés fennállására. Sövényházy Ferenc ismerteti a francia részvényjogi reformot, amely erősen ragaszkodik az ottani jogfejlődés tradícióihoz. A reformtörekvések legnagyobb fontosságával bíró irányai itt is kidomborodnak, így különösen az alapítási visszaélések elhárítása, a publicitás fokozása, független felülvizsgálat megteremtése, főképpen pedig a részvénytársaság vezetőinek felelősségét megállapító szabályok. Szenté Lajos Beck Salamon «Magyar Védjegyjog»-át méltatja és megállapítja, hogy elsősorban a szerző volt hivatott ennek a könyvnek megírására s igazi rendszerbe foglalja a védjegyjogot. A Kereskedelmi Jog mellékleteként megjelenő Tőzsdei Jog közli a Tőzsdetanács üdvözlő iratát Juhász Andorhoz és Osvald Istvánhoz. Többi részében joggyakorlatot közöl. Magyar Törvénykezés. December 1-i száma közli az Országos Ügyvédi Gyám-, Nyugdíjintézetről szóló törvény teljes és hiteles szövegét. Zeitschrift für osteuropáisches Recht. Az első évfolyam szeptemberi, harmadik számába Ritterbusch königsbergi professzor írt cikket «A litván bírói szervezet és a Memelvidék» címen, míg Dnistrjanskyj prágai professzor az új lengyel kötelmi jog vezérelveit ismerteti. Az októberi, negyedik szám Walz breslaui professzor tanulmányát közli az új birodalom közjogpolitikai felépítéséről ; Mayr prágai professzor «Külföldi házasság-felbontások és külföldiek házasságának felbontása csehszlovák jog szerint)), Saarmann professzor pedig «Uj büntetőtörvénykönyv bevezetése Észtországban* címen írt cikket, végül Meder (Dorpat) Észtország új alkotmányát ismerteti. Törvényhozási szemle, valamint észt, francia, lengyel, német és szovjetorosz jogeseteket tartalmazó joggyakorlati rész egészíti ki a Walz és báró FreyUigh-Lnrmyhoven breslaui professzorok, valamint Maurach Reinluirt szerkesztésében Berlinben megjelenő folyóiratot. J'r;uiklíii-Tár*ulnt nyomdája : Ábrul V. Oesterreichische Anwaltszeitung. November 3. Hans Spitzer «Der Entwurf eines neuen Lebensmittelgesetzes)) címen ismerteti a szövetségi kormánynak törvénytervezetét, amely szociális céljához képest két irányban védelmezi meg a közönséget. Ugyanis egyrészt egészségvédelmi célokat szolgál, másrészt a lehetőséghez képest a forgalomban való megtévesztéseknek veszi :elejét. Alexander Bachzelt «Beiderseitiges Gehör •und Nichtigkeitsberufung» című cikkben mégállapítja azt, hogy az osztrák polgári perrendtartás elavult, azt a szociális követelményt figyelembe véve, hogy a jogban nem képzett egyéneknek nem nyújt kellő védelmet az elsőbíróság előtti eljárásban. A perrendtartás még abból az időből származik, amikor az volt az álláspont, hogy aki perel, annak pénze kell hogy legyen. Ezen az állapoton segíteni kell és a cikk erre vonatkozólag tartalmaz javaslatokat. Georg Wolf folytatja ismertetését a szövetségi törvényhozásról az 1934. június 1-től szeptember 30-ig terjedő időben. Csehszlovák Jog. Október 25-i száma közli Török Miklósnak a gazdaadósságok rendezéséről írt rövid fejtegetését. Arra a konklúzióra jut, hogy bizonyos esetekben egyedüli megoldás a tartozások törlése, amely két szempontból, mégpedig az adósok egyéni, másrészt a válság megszüntetésének szempontjából bírálandó el. Minden ügyvéd érdeke és erkölcsi kötelessége, hogy a gépírószolgálatot a jegyzőkönyvek másolatainak igénybevételével, úgyszintén az ítéletek másolatainak megrendelésével támogassa. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rendkívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Saját érdekében egyetlen ügyvédnek sem szabad magát kivonnia az alól, hogy az OÜSz bírósági gépírószolgálatát támogarsa. Ne ragasszon bélyeget az OÜSz kiadványa jelzéssel ellátott ügyvédi vétívekre, mert azok 'portómentesek. Sok bosszúságtól kíméli meg magát és az időtrabló újbóli, kézbesítésnek veszi elejét, ha az ügyvédi vétívet a telekkönyvi kézbesítésekhez is használja. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. A racionalizálási ankétnak a bíróságok által is helyeselt határozata szerint a mellékleteket felperesek F/l, F/% F/S stb. jelzéssel, alperesek A/l, A/Z, A/Q stb. jelzéssel látják el. Ne fogadjon el olyan ügyvédi vétívet, mely nincs az «OŰSz kiadványa* jelzéssel ellátva, meri csak ezek forgalomképesek. Felelős szerkesztő: Dr. Toller Miksa V.,Sza!ay-u. 3. (Tel. : 20-8-9B.) Felelős kiadó: Vallás Lajos.