Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 38. szám - A Budapesti Ügyvédi Kör november 28-án nagyszámú vacsora [...]

154 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 38. SZÁM. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Ügyvédi díjak megállapításánál a bírói gyakorlat szerint csak akkor van helye a perenkívüli ügyhöz fűződő érdek számszerű pontos megállapításának, amikor a felek az ügyvédi díjazást a kérdéses ügyhöz kap­csolódó vagyoni érdekeltség arányában, az ügylet tárgyértékének, a belőle várható haszonnak vagy más előny értékének száza­lékában kívánják kifejezni. Egyéb esetekben a bíróság a Ppé. 18. §-a értelmében csupán figyelembe veszi, de nem számítja ki összeg­szerűen az ügy tárgyának értékét vagy egyéb jelentőségét. Alaptalanul sérelmezi ennél­fogva a felperes a fellebbezési bíróság el­járását, amellyel mellőzte a szerződő felek által a kartel-szerződéssel rendezni kívánt forgalmi érték pontos kiszámítását, hanem csak általában a nem vitás árumennyiség forgalmából előálló jelentékeny anyagi érde­ket vette számításba. Erre a jelentéke­nyebb vagyoni érdekeltségre figyelemmel mégis a fellebbezési bíróság által a felperes ügyvédi ténykedésének mértékéül megálla­pított összeg a kir. Kúria megítélése szerint túlmagas díjazásnak mutatkozik, különös tekintettel arra, hogy a munkálat elkészí­tése aránylag rövid időt vett igénybe, hogy abban egy másik ügyvéd is segédkezett s hogy a kartel-szerződés végeredményében meg nem köttetett s így az ügyvédi munká­lat csak tervezet maradt. (Kúria 1934. október 26. P. VI. 309/1934. Elnök : Térfi ; előadó : Kerényi.) A kölcsönös bizalmon alapuló képviseleti viszonynak súlyos megsértése feljogosítja a megbízó felet arra, hogy az ügyvédi meg­bízást visszavonja, a jogtanácsosi alkal­mazást azonnali hatállyal megszüntesse, miért is a felperes a szerződés további tarta­mára a kikötött évi díjazást az alperestől uem igényelheti. (Kúria 1934. október 24. P. VI. 537/1934. Elnök: Térfi; előadó: Kerényi.) Sajtószemle. Kereskedelmi Jog. November 1-i számát Kuncz Ödön egy. tanárnak Juhász Andort búcsúztató cikke vezeii be. Méltatja a távozó bírót, aki egész pályafutása alatt példaképe volt a nagytudású és ugyan­akkor az élet követelményeit állandóan szem előtt tartó bírónak. Balázs P. Elemér min. tanácsos befejezi a film szerzőségének problémájáról írt cikksorozatát. Arra a konklúzióra jut, hogy a szerzői jogi jogo­sultság a film tekintetében hetyé&éü csak a vállalat javára állapítható meg, mert a vállalat, mint a tőke exponense, leginkább testesíti meg azokat a követelményeket, amelyeket a szerzői jog e tekintetben fel­állít. Tury Sándor egy. tanár folytatja «Érdekmúlás hatása a biztosítási szerző­désekre* című cikksorozatát. Készletein ismerteti úgy a külföldi joggyakorlatot., mint az auktorok idevágó munkáit. Bozóky Géza egy. tanár a lap e fámában befejezi az egységes váltótörvénynek' (Loi Uni­formé) az elfogadást szabályozó cikkeihez írt kommentárját. A lap mellékleteként megjelenő Munka­jog Berezel Aladár ismertetését tartal­mazza az 1933. év munkajogi gyakorlatáról. Ugyancsak a lap másik mellékleteként megjelenő «Tőzsdei Jog» joggyakor latot közöl. Kereskedelmi Jog. December 1-i számát Tury Sándor Kornél egyetemi tanárnak «Érdekmúlás hatása a biztosítási szerző­désre» című cikke vezeti be, amely egyben befejező közleménye a szerző cikksorozatá­nak. Konklúzióképpen megállapítja, hogy a biztosítási szerződési jog elméleti fogya­tékosságára élénk fényt vet az a körülmény, hogy a biztosítási szerződés jogviszonyait több kitűnő kódex szabályozta és még min­dig nincs megnyugtató megoldás, azonban bírói gyakorlatunk megtalálta elméleti szem­pontból is annak a kérdésnek a feleletét, hogy a vagyoni viszonyok változásával be­következett érdekmúlásnak milyen hatása van a szerződés fennállására. Sövényházy Ferenc ismerteti a francia részvényjogi re­formot, amely erősen ragaszkodik az ottani jogfejlődés tradícióihoz. A reformtörekvések legnagyobb fontosságával bíró irányai itt is kidomborodnak, így különösen az alapí­tási visszaélések elhárítása, a publicitás fokozása, független felülvizsgálat megterem­tése, főképpen pedig a részvénytársaság vezetőinek felelősségét megállapító szabá­lyok. Szenté Lajos Beck Salamon «Magyar Védjegyjog»-át méltatja és megállapítja, hogy elsősorban a szerző volt hivatott ennek a könyvnek megírására s igazi rendszerbe foglalja a védjegyjogot. A Kereskedelmi Jog mellékleteként meg­jelenő Tőzsdei Jog közli a Tőzsdetanács üdvözlő iratát Juhász Andorhoz és Osvald Istvánhoz. Többi részében joggyakorlatot közöl. Magyar Törvénykezés. December 1-i száma közli az Országos Ügyvédi Gyám-, Nyugdíj­intézetről szóló törvény teljes és hiteles szövegét. Zeitschrift für osteuropáisches Recht. Az első évfolyam szeptemberi, harmadik szá­mába Ritterbusch königsbergi professzor írt cikket «A litván bírói szervezet és a Memel­vidék» címen, míg Dnistrjanskyj prágai professzor az új lengyel kötelmi jog vezér­elveit ismerteti. Az októberi, negyedik szám Walz breslaui professzor tanulmányát közli az új birodalom közjogpolitikai felépítésé­ről ; Mayr prágai professzor «Külföldi há­zasság-felbontások és külföldiek házasságá­nak felbontása csehszlovák jog szerint)), Saarmann professzor pedig «Uj büntető­törvénykönyv bevezetése Észtországban* címen írt cikket, végül Meder (Dorpat) Észtország új alkotmányát ismerteti. Tör­vényhozási szemle, valamint észt, francia, lengyel, német és szovjetorosz jogeseteket tartalmazó joggyakorlati rész egészíti ki a Walz és báró FreyUigh-Lnrmyhoven breslaui professzorok, valamint Maurach Reinluirt szerkesztésében Berlinben megjelenő folyó­iratot. J'r;uiklíii-Tár*ulnt nyomdája : Ábrul V. Oesterreichische Anwaltszeitung. Novem­ber 3. Hans Spitzer «Der Entwurf eines neuen Lebensmittelgesetzes)) címen ismer­teti a szövetségi kormánynak törvény­tervezetét, amely szociális céljához képest két irányban védelmezi meg a közönséget. Ugyanis egyrészt egészségvédelmi célokat szolgál, másrészt a lehetőséghez képest a forgalomban való megtévesztéseknek veszi :elejét. Alexander Bachzelt «Beiderseitiges Gehör •und Nichtigkeitsberufung» című cikkben mégállapítja azt, hogy az osztrák polgári perrendtartás elavult, azt a szociális köve­telményt figyelembe véve, hogy a jogban nem képzett egyéneknek nem nyújt kellő védelmet az elsőbíróság előtti eljárásban. A perrendtartás még abból az időből szár­mazik, amikor az volt az álláspont, hogy aki perel, annak pénze kell hogy legyen. Ezen az állapoton segíteni kell és a cikk erre vonatkozólag tartalmaz javaslatokat. Georg Wolf folytatja ismertetését a szövet­ségi törvényhozásról az 1934. június 1-től szeptember 30-ig terjedő időben. Csehszlovák Jog. Október 25-i száma közli Török Miklósnak a gazdaadósságok rendezéséről írt rövid fejtegetését. Arra a konklúzióra jut, hogy bizonyos esetekben egyedüli megoldás a tartozások törlése, amely két szempontból, mégpedig az adósok egyéni, másrészt a válság megszüntetésének szempontjából bírálandó el. Minden ügyvéd érdeke és erkölcsi köte­lessége, hogy a gépírószolgálatot a jegyző­könyvek másolatainak igénybevételével, úgy­szintén az ítéletek másolatainak megrende­lésével támogassa. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rend­kívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Saját érdekében egyetlen ügyvédnek sem szabad magát kivonnia az alól, hogy az OÜSz bírósági gépírószolgálatát támogarsa. Ne ragasszon bélyeget az OÜSz ki­adványa jelzéssel ellátott ügyvédi vét­ívekre, mert azok 'portómentesek. Sok bosszúságtól kíméli meg magát és az időtrabló újbóli, kézbesítésnek veszi elejét, ha az ügyvédi vétívet a telekkönyvi kézbe­sítésekhez is használja. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalá­sait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. A racionalizálási ankétnak a bíróságok által is helyeselt határozata szerint a mellékleteket felperesek F/l, F/% F/S stb. jelzéssel, alperesek A/l, A/Z, A/Q stb. jel­zéssel látják el. Ne fogadjon el olyan ügyvédi vétívet, mely nincs az «OŰSz kiadványa* jelzés­sel ellátva, meri csak ezek forgalomképesek. Felelős szerkesztő: Dr. Toller Miksa V.,Sza!ay-u. 3. (Tel. : 20-8-9B.) Felelős kiadó: Vallás Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom