Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 24. szám - Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet. [3. r.]

90 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 24. SZÁM. megfizeti esedékessé vált minden intézeti járulékát késedelmi kamatával és a felmerült költségekkel együtt, a kamara a törlés iránt folyó eljárást megszünteti. Az ilyen utólagos fizetéssel' a tag jogai úgy élednek fel; mintha, meg sem szakadtak volna. Az utólagos fizetésről a kamara, az Intézetet értesíteni köteles. Az 1983. évi december hó 31. napján fennálló hátralék megfizetése tekintetében az 1934 : II. tc. 10. §-a hatályban marad. Amíg a tag az ott meghatározott részleteket megfizeti, az 1934. év előtti hátralékok miatt tagsági jogai nem szünetelnek, ily bátralék miatt ellene végrehajtási kérni, (őrléséi elrendelni és a jelon rendelet hatálybalépése előtt már elrendelt törlést foganatosítani nem lehet. Ha olyan tag, akinek tagsági jogai az előbbi § szerint (őrlés folytán megszűntek, a megszűnés napjától számított hat hónap alatt meghal, ellátásra egyébként jogosult hozzátartozóinak ellátási igényei fennmaradnak, ha azonban a, halál napjától számított három hónap alatt a hátralékos járulékot kamatával és a költségekkel együtt meg nem fizetik, az Intézet az ellátási összegekből a hátralékos járulékon felül az alapszabályokban megállapítandó kockázati díjat is levonja (25. §). Egyébként annak a tagnak, aki tartozását a törlés után megfizet i és valamelyik kamara ügyvédi névjegyzékébe újból felvétetik, a bejegyzés napjával tagsági jogai csupán újra kezdődnek, ehhez képest a várakozási idő az új bejegyzés napjától számít és a bejegyzéskori életkor irányadó az ellátási összeg nagysága szempontjából. Ha azonban a pótlólagos fizetés és a bejegyzés kérelmezése a törléstől számított hat hónap alatt történt : tagsági jogai helyreállanak, mintha folytonosságuk meg sem szakadt volna. 9. §. Az ügyvédi lajstromból az előbbi § alapján törölt tag ugyanazon vagy más kamarának ügyvédi lajstromába csak abban az esetben vehető fel, ha a törlés jogerőre emelkedéséig felmerült minden összes hátralékát lefizeti (4. § második bekezdés). E § rendelkezéseit kell alkalmazni arra a volt intézeti tagra is, akinek ügyvédi kamarai tagsága bírósági határozat vagy lemondás következtében szűnt meg. Ha azonban a lemondás következtében törölt tag a lemondást követő időt közhivatalnoki minőségben töltötte és e minőségének megszűnése után hat hónapon belül az ügyvédi lajstromba ismét felvétetik, intézeti tagságának a lemondást megelőző idejét újabb tagságának idejéhez hozzá kell számítani, a tagság kezdetén fennálló évei számához pedig a t agsági viszonyon kívül töltött évek számát hozzá kell számítani, feltéve, hogy közhivatalnoki minőségben eltöltött szolgálata után ellátási igénye nincsen és hogy a tagsági viszonyon kívül töltött naptári évekre eső intézeti járulékokat esedékességüktől számított 5 %-os kamatfal együtt az Intézetnek lefizeti. 10—16. §-ok az Intézet szervezetéről (tisztviselők, kamarai kiküldöttek, közgyűlés, felügyclőbizottiáy, kamarai bizottsáy) rendelkeznek. Az Intézet szóigáltatásai. 17. Az Intézet szolgáltatásai : 1. a rokkant sági ellátás ; 2. az öregségi ellátás ; 3. az özvegyi ellátás; 4. az árvaellátás. IS. §. Bókkantsági ellátás az intézeti tagot akkor illeti meg, ha, 1. az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt törölték vagy ehbő] az okból az ügyvédség gyakorlatától ifelfüggesztették és 2. a törlés vagy felfüggeszles iránt indított eljárás folyamatba tételéig legalább tíz éven át (várakozási idő) szakadatlanul t agja, volt az Intézetnek. A várakozási idő öl évre száll le, ha, a, tag munkaképtelenségének okozója olyan baleset. a melyet az ügyvédi tevékenység teljesítése közben vagy teljesítéséből kifolyóan szenvedett. Balesel számba megy a rendelkezés szempontjából más hiftelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagos rövid idő alatt beállott rendkívüli esemény, ha az előbbi mondatban meghatározott körülmények között követ kezett be. Munkaképtelenség okából csak az olyan intézeti tagot lehet törölni vagy felfüggeszteni, aki az ügyvédség gyakorlására betegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan ,vagy végképpen képtelen. A törlési csak az intézeti tag kórheti. Felfüggesztés esetében az ellátás csak a felfüggesztés tartamára jár. 19. §. Öregség^ ellátást az Intézet csak akkor fizet, ha az igazságügyminiszter e kötelezettséget rendelettel életbelépteti. Ettől [az időtől kezdve öregségi ellátás az intézeti tagot akkor illeti meg, ha 1. hatvanöi <"KIik életévét betöltötte, akár munkaképtelen, akár nem, 2. az ügyvédi lajstromból ki te lezetten az öregségi ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondása alapján saját kért 4mért' törölték és 3. legalább tíz éven át szakadatlanul tagja volt az Intézetnek. Akinek akár rokkantsági, akár öregségi ellátásra van joga, a kétféle ellátás közt választania kell. Ha az öregségi ellátás igénybevétele véget t törölt tagot az ügyvédi lajstromba újból felveszik, a felvétellel az öregségi ellátás a kamarai tagság idejére szünetel. Az alapszabályok határozzák meg, hogy a lemondást megelőző tagságnak az utóbb újból igénybevett öregségi ellátás esetében nő a, hatása. Aki állandó javadalmazással járó köztisztviselői állást tölt be, avagy állami vagy törvényhatósági nyugdíjban részesül, azt az intézettől csak oly összegű öregségi ellátás illeti, amennyivel ennek az alapszabályokban megállapított összege meghaladja a köztisztviselői javadalmazásnak, avagy az állami vagy törvényhatósági nyugdíjnak az öszszegét. (Bef. köv.) Szemelvények a kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának gyakorlatából. Az ügyvédi lajstromba leendő felvételnek egyik előfeltétele a bizalom és közmegbecsülés alapjául szolgáló feddhetetlenség. A kir. Kúria ügyvédi tanácsa az elsőfokú fegyelmi bíróság ítéletét annak a következőkkel kiegészített indokai alapján hagyta helyben: I. N. N. 1933. november 17-én iktatott felvet el i kérvényéhez csatolta a nyugdíjaztatásáról szóló értesítést, de elhallgatta, hogy ezt megelőzőleg hivatalvesztésre ítéltetett és azt is, hogy ennek alapján a szolnoki kamara felvételét már egy ízben megtagadta. Felvételi kérvényéhez X. község elöljárósága által 1933. november 15-óh kiállított bizonyítványt csatolt, melyben X. község igazolja, hogy X.-en bejelentett lakása van. Ennek az iktatószám nélküli bizonyítványnak az értelmét az elöljáróság 1934. január 5-én kelt átiratában a kamara felhívására akként értelmezte, hogy az nem rendes községi bizonyítvány, mert azt a bejelentéssel egyidejűleg kérték és így még nem volt igazolható, hogy a bejelentő tényleg X.-en is lakik. X. község 1934. január 20-án kiállított községi bizonyítványa azt tartalmazza, hogy N. N. X. községben való lakását, illetve odaköltözését 1933. december 7-én jelentette be, távozását pedig 1934. január 10-én. A bejelentés szerint L. F. lóalkusz (cigány) lakóházában vett ki magának lakást. Ebben a házban, amelyben L. F. feleségével és három gyermekével is lakik, két szoba, konyha ós kamrából álló helyiségek vannak. A ház nádtetős, szokásos méretű parasztház. A pestvidéki kamara választmánya N. N.-t 1933. december 5-én vette fel a kamara tagjai sorába, amely napon N. N. az ügyvédi esküt is letette ; 1933. december 13-án N. N. bejelentette a kamarának, hogy ügyvédi irodáját a szolnoki kamara terület eiv kívánja áttenni és kérte a kamarát, hogy tagjai sorából törölje és erről a szolnoki kamarát értesítse. II. Az előadottak szerint N. N. felvételi kérvénye nélkülözi a köteles őszinteséget, mert abban a felvételre fontos ténykörülményeket elhallgatott, illetve megtévesztésre alkalmas módon adott elő. Másrészt pedig abból, hogy 1933. december 13-án — nyolc nappal felvétele után már a szolnoki kamara területére való átköltözését jelentette be : nyilvánvaló, hogy X. községben ügyvédi gyakorlatot folytatni nem is szándékozott és felvételi kérelmének a pestvidéki kamaránál előterjesztésével csakis azt célozta, hogy a felvételnek akadályát ismerő szolnoki kamara elkerülésével jusson be az ügyvédek lajstromába és folytathasson azután a szolnoki kamara területén ügyvédi gyakorlatot. N. N.-nek ez a magatartása is megerősíti az elsőfokú fegyelmi bíróságnak azt a megállapítását, hogy N. N.-nel szemben az ügyvédi lajstromba löendőfelvételének egyik előfeltétele: a bizalom és köz megbecsülés alapjául szolgáló feddhetlenség ezidőszerint még nem állott be és ennélfogva helyesen döntött az elsőfokú fegyelmi bíróság, amikor N. N.-t ebből az okból az ügyvédek lajstromából kizárta. (Kúria 1934. május 5. Uft. 155/1934. Elnök : Osvald ; előadó : Gyöngyösi:) Felelős szerkesztő: l)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.