Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 2. szám - A bírói függetlenség

8 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 2. SZÁM. Szemle. A Kúria elnöki székéről a napilapok úgy írnak,' mintha az már megüresedett volna, Juhász Andor 1934 őszén tölti be hetvenedik évét és addig feltétlenül ő marad a Kúria élén. Bár évnyitó beszédében kijelentette, hogy ez utolsó évnyitó beszéde, mindenki, aki a magyar igazságszolgáltatás érdekeit szívén hordja, bizton számít arra, hogy Juhász Andor 70. évének betöltése után is a Kúria élén marad. Korai tehát minden kombináció arról, hogy ki lesz utódja. Az igazságszolgáltatás minden tényezője, elsősorban az ügyvédi kar, mely oly nagy hálára van lekötelezve Juhász Andorral szemben, kövessen el mindent, hogy maradásra bírja. Az igazságügyminiszter úr értesülésünk szerint folyó hó 15-ének d. e. féltíz órájára hívta össze a minisztériumba ezt a nagyszabású ankétet, amely az ügyvédség bajait és a gyógyítás eszközeit van hivatva a legalaposabban megbeszélni és a kormányt a kar kívánságairól tájékoztatni. Az ankétre meghívást nyertek az ügyvédi kamarák, a bíróságok kiküldöttei és előkelő jogászszemólyiségek. A Budapesti Ügyvédi Kamarát az elnök által kijelölendő nyolc tag fogja képviselni. A székhelyen kívül lakó ügyvédek posta útján való szavazása egyik feltűnő hibája elavult ügyvédi rendtartásunknak. Szinte derűs, hogy az élelmes kortesek, sajnos, közöttük egyik-másik jelölt is, megfeledkezve arról, hogy a bizalom és megtiszteltetés az ügyvédi morál szempontjából csak akkor bír értékkel, ha azt «ezüst tálcán» hozzák a megválasztandónak —• hogyan «tányérozza be» sok esetben a maga javára a megtiszteltetést : jóval a választás előtt megrohanják a vidéket és kezükbe nyomják a vidéki kartársaknak a titkos választás nagyobb dicsőítésére a párt szavazólistáját, beborítékoztatják, lepecsételtetik és aztán illetékes helyre beliferálják, mely a választás napján az elnökhöz jut. Ezzel aztán már el is van döntve a választás sorsa az ilyképpen való majorizálás által, mert a központi még «szabadlábon lévő» szavazólapok már nem játszhatnak fontos szerepet a beszolgáltatott szavazólapokkal szemben. A komikum aztán megismétli magát, mert közben a pártok kortesei újból rávetik magukat a vidékre és új listát fogadtatnak el a közömbös vidéki ügyvédekkel. Ez a lap is bekerül ugyancsak illetékes helyre és végeredményben a választás elé. így aztán a legutóbbi választáson megtörtént, hogy némelyik vidéki ügyvéd háromszor is beküldte szavazatát azon feltevésben, hogy ekként a korábbi szavazatok a kortesek «interprctációja» szerint érvénytelenekké válnak és a legutóbbi lesz az ütőkártya. Ezen hármas szavazatokkal szemben a választási elnök úgy döntött, hogy az első ízben beküldött szavazólapokat mondotta ki érvényeseknek, míg az utóbbiakat érvényteleneknek jelentette ki. Nézetem szerint helytelenül, mert a képviselői választási ajánlás analógiája szerint is — legalább az én nézetem szerint —• az ily többszörös szavazólapok a kamarai választásoknál is valamennyien érvénytelenek. Persze a közöny sokkal nagyobb, mintsem bárki is ezt szavazólapok érvényessége és a titkosság szempontjából érdemesnek tartotta volna megfellebbezni. Sugár Gyula (Miskolc). Sajtószemle. Jogállam. Október—novemberi számát Auer György főügyészh. «A negyedszázados büntető nóvella» című cikke vezeti be. Méltatja ennek a törvénynek modern intézkedéseit, amelyek lehetővé tették, hogy büntető bíráskodásunk a nyugateurópai államok színvonalára emelkedhessék. Két különösen nagyjelentőségű újításról emlékezik meg : a büntetés végrehajtásának felfüggeszthetőségéről és a fiatalkorúakra vonatkozó anyagi jogi rendelkezésekről. Valószínűnek tartja, hogy a Bn. újításai új büntetőtörvénykönyvünk alapját fogják képezni. Almássy Antal kúriai bíró «Házassági jogi tanulmányok)) című cikkében az eljegyzésről írja meg fejtegetéseit és ismerteti a rávonatkozó teljes bírói gyakorlatot. Schwartz Tibor tvsz. bíró azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon az alakszerűség hiányát pótolja-e a teljesítés elfogadása? Vizsgálja a magyar törvény álláspontját a szerződés alakjára vonatkozólag és ezzel kapcsolatban a magánjogi törvénykönyv legújabb tervezetének 960. §-ának 3. bekezdésében foglalt szerencsétlen kitétel jelentését fejtegeti. Véleménye szerint jogegységi döntvénnyel kellene a kérdést dűlőre juttatni, és a kérdésben elfoglalt álláspontja az, hogy azokban az esetekben, ahol «a kötelező írásbeliséggel közérdekből kíván a törvényhozó gátat vetni az egyes ügyletek könnyelmű lekötésének, a teljesítés utólagos elfogadását konvaleáló joghatással felruházni nem lehet. Balázs Elemér miniszteri tan. «A büntető és a polgári ítélet viszonya» címen foglalkozik az errevonatkozó külföldi irodalommal ós joggyakorlattal, valamint a Kúria 49. sz. polgári jogegységi döntvényével. Pethő Tibor törvsz. bíró a rnagyar váltótörvénytervezet 10. §-ához szól hozzá. Ismerteti a genfi váltószabályzat sok ízben támadott 10. cikkét, s megalapozza azt a nézetét, hogy az egyezmény 10. cikkének értelme teljesen fedi a Vt. 93. cikkének értelmét és ezért a 10. cikk változatlanul hagyása megfelel az egyezmény egységes szerkezetének. Bálint Arthur ügyvéd «Jár-e a hírlapírónak végkielégítés ?», Szenté Andor «Film és hangosfilm a szerzői jogban», és Goltner Dénes bírósági titkár «Költsógbiztosíték a választási bíráskodásban)) címmel írnak még cikkeket. Bírósági Kiküldöttek Közlönye. 1933. évi novemberi számában Papp Árpád vezetőhelyen emlékezik meg hivatali eljárása közben fejszével megtámadott Göndör Rezső nyíregyházai kir. bírásógi végrehajtó haláláról. Aktuális levelezés cím alatt közli a lap Jóny Lajos berettyóújfalusi végrehajtónak és Schweitzer Brunóimk, a Bírósági VégreFranklin-Tí'irsulnt nyomdája : Abrai V. hajtók Országos Egyesülete elnökének levélváltását arról a katasztrofális anyagi helyzetről, amelybe a végrehajtói kar a gazdavédelmi rendeletekkel jutott. Néhány felsőbírósági határozat és aktuális egyesületi közlemények következnek még ezután. Az Ügyvéd. December 25-i számában karácsonyi üzenetet kért a lap az Igazságügyminisztertől és Tasnádi-Nagy András államtitkártól. Az üzenetek tárgyilagosak, mert küldőik nem hívei az ígéreteknek, amelyeknek teljesítése esetleg akadályokba ütközik. Karácsonyi megemlékezéseket írnak Pap József, Oppler Emil, Blauner Mór, Gerlóczy Endre és Nyulászi János az ügyvédi rend feladatairól. Ribáry Géza «A szolidaritás ereje» című ünnepi cikkében optimizmussal néz a katasztrofális helyzetben levő ügyvédség jövője elé, mert az ország talpraállásának az ügyvédség nélkülözhetetlen eszköze. Fejtegeti, hogy ha az ország gazdasági viszonyaitól függ is az ügyvédség helyzete, akkor legfeljebb azzal kell számolnunk, hogy nagymértékű fellendüléssel az általános gazdasági helyzet javulása nélkül nem számolhatunk. Ez azonban távolról sem jelenti, hogy ölhetett kezekkel várjunk. A kormányzat egyelőre nem segítheti az ügyvédséget, de a közelmúlt többízben megmutatta, hogy ha az ügyvédek valamit is elértek, azt a szolidaritás erejével érték el. Ezt a szolidaritást kell fejleszteni, előbb az ügyvédek, majd pedig az összes latéiner osztályok szolidaritásává és ez az út az ország talpraállításához. österreichische Anwaltszeitung. December 16-i számának első helyén közli Rudolf Braun rövid ismertetését az 1933. október 27-i német polgári perrend novellájáról. A törvény bevezetése hangsúlyozza, hogy a szöveget nemcsak a feleknek és képviselőiknek kell érteniök, hanem a népnek is, mert így jogvédelem inkább biztosítható, újraszabályozza a szegényjogot és szankciót fűz a felek valótlan állításaihoz, ellentétben a német eljárásjog eddig érvényben volt 138. §-ával, amely ugyan szintén kötelezővé tette az igazmondást, de szankcióval nem látta el ezt a kötelezettséget. Eugen Engel «Das Pilmrecht im deutschösterreichischen Urheberrechtsent\vurfe» című cikkében megismertet azokkal az eltérő véleményekkel, amelyek a szerzői jogban a filmjoggal kapcsolatban elhangzottak. A lap közli még Július Üllmann-nsik az esküdt-bíráskodás reformjára vonatkozó nézeteit, továbbá Paul Herzog «Zur Berechnung clcs exekutionsfreien Minimums» című cikkét. Csehszlovák Jog. December 28-i száma közli Űhlig Leó «Az utólagos telepítés)) címen az 1928. évi váltótörvény okozta vitás kérdésekkel foglalkozik. Ne zúgolódjék, hogy az idézés sikertelensége miatt hiába jött el a tárgyalásra, mert ezért csak saját magát okolhatja. Miért nem használ ügyvédi vőtívet? Felelős szerkesztő: l)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 3 (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos.