Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 1. szám - Indítványok az ügyvédi kar érdekében. - Igazságügyi reformjavaslatok

1 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 1. SZÁM. vissza az ügyvédség történetében. Minél magasabb színvonalon áll valamely ország igazságszolgáltatása, annál magasabb az illető ország ügyvédi karának tudományos és ethikai szintje is. Az ügyvédképzés főiskolai és gyakorlati eszközeit is elénk varázsolják a Múzeum kincsei. Látjuk, mint válik ügyvédjelöltté a régi scriba és amanuensis, a régi patvarista, a régi «andiat», akit még legelőbb arra kellett kioktatni, hogy az írópapírt hogyan vonalozza be, mielőtt az atramentáriumba beléüti a saját maga metszette lúdtollat! Tudásunkat és kegyeletünket egyaránt szolgálni fogja ez a Múzeum ; kari érdeket támogat, aki a Múzeumot gyámolítja. Budapesten, 1933. november havában. Ügyvédi Egyesületek. A civiljogászok vitatársasága január hó 10-én szerdán d. u. félhét órakor a Budapesti Ügyvédi Körben ülést tart, amelyen Groák László budapesti ügyvéd «Gazdasági struktúraváltozások kihatása a társasági jogra» címmel fog előadni. Vendégeket szívesen látnak. A «Bűnügyi Védők Egyesülete*) január hó 9-én kedden délután félhét órakor az Ügyvédi Kamarában ülést tart, amelynek napirendje Medvigy Gábornak, az Egyesület újonnan választott elnökének székfoglaló előadása : «A bűnvádi perrendtartás reformja» címmel. Vendégeket az Egyesület szívesen lát. Indítványok az üg> védi kar érdekében. Igazságügyi reformjavaslatok. Ribá.ry (réza kollégánk többek között az alábbi két gyakorlati reformjavaslatot terjesztette az Igazságügyminiszt er Ur elé: 1. A tömegndpók reformja. A tömegnap intézményének gyakorlati keresztülvitele abban az alakban, amelyben az a budapesti járásbíróságoknál ezidőszerint megnyilvánul, t. i. hogy annak keretében az ügyek százai kerülnek egyidőben tömeges felhívásra olykép, hogy a tömegtárgyaló termekben összepréselve a jogkeresők százai kénytelenek drága idejűivel fecsérelni, — feltétlenül reformra szorul. A tömegnapok körüli anomáliák könnyen megszűnt ethetők azáltal, hogy a tömegnapok, illetve csoportvezetői felhívás alól kirekesztetnek azok az ügyek, amelyeknél nincs vagy kevés a valószínűsége annak, hogy azok központi intézkedéssel lesznek befejezhetők. Nevezetesen : a) az ügyek természete szerint : a lakbérleti ügyek, munkaügyek, válló- és igényperek, végül a Pp. 1. § 2-ik bekezdése értelmében értékre való t ekint el nélkül a járásbíróság hatáskörébe utalt perek ; b) a felek akarata szerint : azok a- perek, amelyeknél akár a felperes nyilvánította már magában a keresetben azt az akaratát, hogy az illető ügy közvetlenül egyesbíróhoz tűzessék ki, akár pedig az alperes adta védekezési szándékának tanújelét azáltal, hogy a perfelvételi tárgyalás ekőtt ügyvedjének meghatalmazását becsatolta ; c) a bíróság megítélése szerint: mindazok a perek, amelyeknél akár a kereset terjedelmes volta, akár annak bonyolult természete, akár végül más okból célszerűnek mutatkozik a közvetlenül egyesbíróhoz való kitűzés. Nincs ugyanis semmi értelme annak, hogy a csoportvezetői felhívás procedúrájának alávettessenek mindazok az ügyek, amelyekről már eleve szinte bizonyossággal megállapítható, hogy központi intézkedéssel elintézhetők nem lesznek, hanem egyesbíróhoz kell hogy utaltassanak tárgyalás végett. Ha ezeket a pereket a csoportvezetői felhívás alól kirekesztjük, akkor kétszeresen nyújtunk segítséget. Nevezetesen elsősorban az ilyként közvetlen egyesbíróhoz utalt perek résztvevőin segítünk azáltal, hogy az illetők nem kénytelenek teljesen felesleges módon végigszenvedni a csoportvezetői felhívással egybekötött tolongást, de másodsorban segítünk azoknak a pereknek a résztvevőin is, amely perek továbbra is meghagyatnak a csoportvezetői felhívásban. Ezek ugyanis a közvetlen egyesbíróhoz utalt perek kirekesztése folytán lényegesen kisebb számban lesznek jelen a csoportvezetői felhívásoknál, és így a mostani rendszer mellett mutatkozó tolongások és ezzel egybekapcsolt kellemetlenségek egy csapásra megszűnni fognak. Ami különösen a felek akarata szerint közvetlenül egyesbírákhoz való kitűzéseket illeti, kimondandó volna, hogy az alperesi ügyvéd minden külön kórvény nélkül benyújthatja a meghatalmazását a perfelvételi tárgyalási megelőző köznap déli 12 órájáig annak a percsoportnak a vezetőjénél, illetve jegyzőjénél, amely percsoporthoz a tárgyalás kitűzve van, elegendő, ha a meghatalmazás külzetére ráírja annak a pernek a számát, amelyben a becsatolt meghatalmazást felhasználni kívánja. Az illető percsoport a hozzá a tárgyalást megelőző nap déli 12 órájáig beérkezett alperesi meghatalmazásokat összegyűjtve, a másnapra kitűzött tárgyalásokból kiválogatja azokat az ügyeket, amelyekben alperesi képviselők a, meghatalmazás becsatolásával védekezési szándékuknak tanújelét adták, úgyszintén azokat a pereket is, amelyek az ügyek természel e szerint vagy a felperes akaratnyilvánít ása folytán, vagy végül a bíróság megítélése szerint utalandók közvetlenül egyesbírói elintézés elé, ezeket a csoportvezető déli 12 óra után az egyes tárgyalóbírák között szétosztja és a csoportvezetői felhívási terem előtt kifüggeszti azok jegyzékét, a perszám szerint feltüntetvén, hogy az egyes ügyek mely bírónak lettek kiosztva. Másnap a kitűzött tárgyalási időpontban megjelenő felek a csoportvezetői felhívási terem ajtaján kifüggesztett jegyzék alapján megállapítják, hogy ügyük ki lett-e OSztvá egyesbíróhoz, és ha igen, melyikhez, ez esetben közvetlenül az illető bírónál jelentkeznek, amivel kapcsolatban kimondható lenne az is, hogy az egyesbíróhoz közvetlenül kiutalt ügyekben az egyesbíró mulasztást csak akkor vehet fel, ha valamely fél a kitűzött tárgyalási idő után 10 perccel sem jelent volna meg az egyesbírónál. Ennek a rendszernek óriási előnye lenne az is, hogy a bírák a tárgyalást megelőző napon legalább nagyjában megismerkedhetnének a náluk másnap érdemleges tárgyalásra kerülő esetekkel. 2. A végrehajtási kérvények és végrehajtható kiadmányok egységesítése. A gyakorlatban sok visszásságot okoz, hogy a végrehajtást a Te. életbeléptetése óta kétféleképpen kell megkérni, bizonyos esetekben végrehajtható kiadmány becsatolása, más esetekben pedig végrehajtási kérvény útján. A kétféle rendszer fenntartása semmikép nem indokolható úgy, hogy arra kell törekedni, hogy a végrehajtási kérvény lehetőleg leegyszerűsíttessék, mely leegyszerűsítés esetében a végrehajtható kiadmányok fenntartása illuzóriussá válik. Ezt a leegyszerűsítést kifogástalanul látja el a Budapesti Ügyvédunió által megszerkesztett racionalizált végrehajtási kérvényminta, amely a végrehajtási kérvénynek oly egyszerű sablonját adja, hogy azzal szemben a végrehajtási kiadmány már semmiféle könnyítést nem jelent. Szemle. Változás «Az ügyvéd» szerkesztőségében. Értesülésünk szerint Bakonyi Pál, aki «Az Ügyvéd» című lapot eddig főszerkesztőként jegyezte, az elmúlt év végével főszerkesztői t isztétől másirányú elfoglaltsága miatt viszszalépett, egyúttal megvált a lap felelős szerkesztői tisztétől dr. Kakonitz Dezső is. Amint jól értesült forrásból halljuk, «Az Ügyvéd» szerkesztésében a közeljövőben igen mélyreható változások várhatók, amelyek azt célozzák, hogy az ügyvédi közéletnek legillusztrisabb vezetői bevonassanak a lap szerkesztésébe és ezáltal a lap oly irányban fejlesztessék, hogy az a lap súlyát emelje anélkül, hogy a lapnak eddigi friss ötletessége csorbát szenvedjen. Sajtószemle. Magyar törvénykezés. A december 1-i szám közli a kir. Kúria 58. számú polgári jogegységi döntvényét, valamint a budapesti királyi ítélőtábla társadalombiztosítási jogegységi tanácsának 3. ós 4. számú határozatait. Ne zúgolódjék, hogy az idézés sikertelensége miatt hiába jött el a tárgyalásra, mert ezért csak saját magát okolhatja. Miért nem használ ügyvédi vétívet? Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-8-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Abrai V.