Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 9. szám - A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. - Az ügyvéd felelőssége jelöltjének intézkedéseiért

38 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 9. SZÁM. rint az alperes elmegyengeség címén gondnokság alá helyeztetett ugyan, azonban ez a döntés felülvizsgálat alatt lévén, még nem jogerős, s miután a gondnoksági eljárás során elrendelt zárlatnak csak akkor van a cselekvőképességet kizáró joghatálya, ha a gondnokság alá helyezés később jogerősen megtörténik, az alperes perbeli cselekvőképességét egymagában a zárlat meg nem szüntette, s így a zárlat elrendelése után is a perek vitelére az alperes a felperesnek megbízást adhatott ; tehát a jelzett perekben a nyert megbízás alapján a kirendelt ideiglenes gondnok fellépéséig, s illetve e perek megszüntetéséig teljesített ügyvédi ténykedések kiérdemelt díjazását a felperes az alperestől jogosan igényelheti. De az alperes megbízása alapján készített végrendeletekkel felmerült ügyvédi ténykedések díjazásától sem zárható el a felperes, egyrészt a fentebb előadott okokból, másrészt azért, mert az anyagi jogszabály értelmében még a gyengeelmójűek is tehetnek végrendeletet, ha kellő ítélőképességgel és akaratuknak szabad elhatározási képességével bírnak, ennek ellenkezőjét pedig az alperes a perben nem is vitatta. A díj megállapításánál figyelembe veendő, hogy a végrendeletek elkészítése a felperesre nézve különlegesebb munkateherrel nem járt, már azért sem. mert a felperes által szerkesztett végrendeletek alapja az alperes által élőbbről készített végrendelet volt. (Kúria 1934. június 11., P. VI. 4740/1933. Elnök : Térfi; előadó : Kientzel.) Szemle. A kisközgyűlés előre veti árnyékát. A törvény még nincs kihirdetve, de a választási mozgalmak és izgalmak nőt tön nőnek. Hetek óta köztudomású, hogy az igazságügyminiszter a kisközgyülést szabályozó törvényt nyomban életbe akarja léptetni. Minthogy azonban a törvény szerint a választás elrendelése és napja között legalább ötven napnak kell lefolynia, a kisközgyűlés megválasztása június előtt alig lesz foganatosítható. Rövid három hónap áll csak tehát a pártok rendelkezésére. Rövidnek kell mondanunk az időt, mert 250 kisközg}^űlési tag kijelölése, tekintettel az ügyvédi pártok nagy számára és a közöttük uralkodó nagy ellentétekre, igen nehéz feladat. Növeli a nehézségeket két körülmény. Az egyik, hogy 250 jelöltnek lajstromos szavazással való megválasztására nincs precedens. A másik nehézség, hogy az ügyvédi kar súlyos gazdasági helyzete folytán tekintélyes része apatikus, másik éspedig nagy része a legnagyobb mértékben el van keseredve. Elhibázottnak tartjuk, hogy az igazságügyminiszter ily kedvezőtlen körülmények között máról-holnapra életbe lépteti a reformot. Ha komoly a miniszter szándéka — és ebben senki sem kételkedik — hogy rövidesen publikálja és tető alá hozza az új ügyvédi rendtartás tervezetét, akkor célszerűbb volna az első kisközgyűlés megválasztását a jövő évre halasztani. Egyrészt, mert az új Ü. R. tervezete és abban bizonyára megnyilvánuló ügyvédbarát tendencia kedvezően fogja befolyásolni a kar hangulatát. Másrészt jövő évben a kisközgyűlés megválasztása össze lesz köthető a választnián}^ megválasztásával. Ezt várta a budapesti kar, amely nem érti, mi teszi szükségessé a hanyatthomlok választást, minek kell négy hónapra (a nyári hónapok nem számítanak) kisközgyűlést választani. Talán még nem késő és még meghallgatásra talál a széles körökben elterjedt józan kívánság: várjunk az életbeléptetéssel, adjunk alkalmat a budapesti ügyvédségnek, hogy készüljön az első kisközgj^űlés választásra, melynek beláthatatlan következményei lehetnek : jók, ha kellő idő áll a higgadt, megfontolt vezetők rendelkezésére és végzetesek, jóvá nem tehetők, ha érthetetlen okokból elsiettetjük a reform életbeléptetését. Sajtószemle. Az Ügyvéd c. lap szerkesztőségében változás állott be. A lap felelős szerkesztője és kiadója Szegő Ferenc maradt, mellette azonban mint főszerkesztők Gerlóczy Endre, Menyhárt Gyula, Oppler Emil és Ribáry Géza szerepelnek a februári számban. A vezércikkben Ribáry Géza az erők egyesítésére hívja fel a kartársakat az ügyvédi szolidaritás gondolatában. Gerlóczy Endre az ügyvéd-ankétről számol be. Menyhárt Gyula az összeférhetetlenség szabályozását sürgeti, az ügyvédi függetlenség védelmére, mely egyúttal az egyenlő versenynek és gazdasági művelődésnek is feltétele. Schmidlechner, a budapesti orvosok szövetségének elnöke Ribáry Gézához intézett levelében panaszolja, hogy a peres eljárások során az ügyvédek immunitásuk védelme alatt gyakran súlyos támadást intéznek az orvosok ellen. Az ilyen támadások a két kar kívánatos együttműködésének akadályául szolgálnak. Ribáry Géza, Schmidlechner levelére válaszolva, a lateiner szolidaritás szükségességét hangoztatja. Az orvosi honoráriumkövetelések túlzott kifogásolása beleütközik a lateiner szolidaritásba. Wenczell Árpád «Ügyvédi dolgokért)) c. cikkében szükségesnek tartja, hogy az Ügyvédi Tanács vidéki tagjait újból foglalkoztatni kellene, miként ez kezdetben volt. A közelgő kisközgyűlési választásokról az a nézete, hogy a kisközgyűlés tagjainak megválasztása nem fog széleskörű izgalmakat kiváltani. Forgács Dezső «Quo vadis» c. cikkében az álbejegyzések szigorú üldözését követ eli. A lap közli továbbá Oppler Emil «Ügyvédi nyugdíjkérdés nálunk és külföldön* c. előadását. Taubner Géza a fegyelmi judikatura néhány esetét ismerteti. A cikkeket a lap régebbi rovatai: Sérelmek és panaszok, Láttáin, Megtörtént, Szemle egészítik ki. Magyar Törvénykezés február 1-i száma a következő rendeleteket közli: 80/1934. M. E. sz. rendelet a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készít ése és üzleteredményének felhasználása tárgyában; 170/1934. P. M. sz. rendelete a néhány büntető bírósági eljárásban lerovandó törvénykezési illetékről szóló 7400/1931. P. M. sz. rendelete kiegészítéséről; 1500/1934. I. M. számú rendelet a védett birtokot terhelő kamathátralék tőkésítésével kapcsolatos telekkönyvi szabályokról; 100/1934. P. M. sz. rendelet a védett birtokok feletti közfelügyeletet gyakorló helyi bizottság szervezetéről és ügyviteléről ; 200/1934. P. M. sz. rendelet a gazdaadósok részéről a 14,000/1933. M. E. sz. rendelet értelmében nem közvetlenül a hitelező kezéhez teljesítendő fizetések szabályozása tárgyában. Kereskedelmi Jog február 1-i számát Reitzer Bélának «Rész vény társaság igazgatóságának felelőssége)) című cikke vezeti be. Előrebocsátja, hogy a K. T. 189. és 187. §-ainak értelmezésében a Kúria évtizedek óta ugyanazt a gyakorlatot folytatja, és épp ezért szembeötlő a P. IV. Í022/1933. számú ítélet, amely az igazgatósági tag felelősségét a 182. § alapján megállapítja akkor is, amidőn a kár összefüggésben van azzal, hogy ellenőrzési kötelezettségét elmulasztotta. Szenté Lajos «A versenyjog új szabályozása)) címen írt cikkében rámutat arra, hogy az 1923 : V. tc. 1. §-ában foglalt generális klauzula állandóan alkalmazást nyer a gyakorlatban. Különösen látjuk ezt az árrontás, a márkacikkek árainak be nem tartásával elkövetett tisztességtelen verseny körül kialakult bírói gyakorlatban és az áruházakban bevezetett- egységárak kérdésében. Ez utóbbi ugyan ma még nem vett eteti fel, de rövidesen sor kerül rá. A/, 1933 : XVII. tc. az üzleti hirdetések korlátozását szabályozza. Emellett nagy szerepet juttat a kereskedelmi kamaráknak és szabályozza a törvény életbeléptetésével egyidejűleg életbe nem lépett praejury intézményét. Bünteti a hírnévrontást. A laphoz csatolt Munkajog című lapban Zombory Dezső tvsz. túró a túlórázásról ír terjedelmes cikket, amelyben megvilágítja a túlóra fogalmát. Berezel Aladár Judex «Jegyzetek» című cikkéhez szól hozzá az ipari és kereskedelmi alkalmazottak felmondási idejére vonatkozólag. Angol-magyar szótár előfizetésére bocsát ki felhívást Blanár Imre hites angol tolmács. Az előfizetési felhívás szerint a szótár terjedelme kb. 1050 oldal lesz és kb. 135,000 szót fog felölelni. A szótár - mely szerzőnél (Erzsébet-körút 19.) megrendelhető —• kibocsátás előtti ára 50 P, a megjelenés után a könyv ára 90 P lesz. Az előfizetési felhívás szerint a kézirat 86 °/0-a m^r készen van. Érdeklődőknek szerző bővebb felvilágosítást ad és prospektust küld. Ne tévessze szem elől, hogy {közönséges kézbesítésekhez)) az I. sz. minta, «keresetkézbesítésekhiiz» a II. sz. minta, úelekkönyvi kézbesítésekhez)) a III. sz. minta használandó. Fclolős szerkesztő: Dr. Toller Miksa V., Szalay-u.3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lujos. Franklin-Társulat nyomdája: Abrai V.