Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 7. szám - Dr. Klein Ede

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 7. SZÁM. Pantheon Advocatorum Artiumque. amely a kitartó szakgyüjtő munkássága folytán létre jött könyvtárban elénk tárul. Az ilyen gyűjteménytár kialakítása nemcsak lelkes elmélyedést, hanem jogtörténeti felkészültséget is kíván. Élő magánjogunk tudományos művelői elismerik az ilyen bibliofil munkásság gyakorlatilag nagy értékét, hiszen túlnyomóan esetjogi jogrendszerben — aminő az angol jogon kívül magánjogunk is — a gyűjtői tevékenységet regisztráló bibliográfia nemcsak a tudományos kutatónak, hanem gyakorlati céloknak is szolgál. Ekképpen sok értékes tanulmány kerül felszínre, amelyet már a feledés homálya takar. Gyűjtőink érdeme, egyben feladata, hogy mindezt a felhalmozott értéket Múzeumunk által a jövőre fokozottabb mértékben hasznosítsuk. Székely Miklós gyűjteményében közel három évszázad valamennyi összefoglaló magánjogi munkája feltalálható. Tudtunkkal nagy közgyűjteményeink közül a Nemzeti Múzeum és Egyetemi Könyvtárakon kívül még csak a kir. Kúria könyvtára dicsekedhetik ilyen gazdag anyaggal. A Pesti Ügyvédegylet gyűjteménye pedig, amely jelenleg Kamaránk könyvtárának birtokában van, ugyancsak becses anyag, azonban korántsem olyan válogatott, minthogy nem áll editio princepsekből. Igaz örömünkre szolgál, hogy beszámolhatunk minderről Múzeumunk barátainak, egyben arról is, hogy dr. Székely Őméltóságát felkértük, hogy Múzeumunk tudományos előadó-ciklusa keretében könyvtárának e válogatott darabjait bibliofil bemutató kapcsán ismertesse előttünk. Számos klasszikus munkának, jogi műemlékeinknek megőrzéséhez, megbecsülésének fokozásához az Országos Ügyvéd-Múzeummal karöltve oly kiváló bibliofillek hivatottak, mint dr. Székely Miklós, aki «a haza oltárán szent áldozatot teszen, mert a közjóra szenteli tudományát egészem, pályája kezdetén mint ügyvéd, majd mint bíró és a napfényes estalkonyon mint jogi műemlékeink hűséges konzervátora. Az ügyvédség az eg}retemes jogélet emlékeinek gyűjtése terén nagy bíráink támogató munkássága mellett haladjon kitűzött célja felé. Boda Ernő. Ügyvédotthon. Az Országos Ügyvédotthon választását a polgármester megsemmisítette. Evvel kapcsolatban különféle híresztelések kerültek forgalomba. A valóság az, hogy a tavalyi választás időközi volt, amely azért vált szükségessé, mert a régi vezetőség tagjai között támadt egyenetlenségek miatt az Egyesület működése teljesen megbénult, úgy hogy a vezetőség jobbnak látta, ha lemond. A választás teljesen új vezetőséget állított az Egyesület élére, amelyben most virágzó élet indult meg. Két régi vezetőségi tag azonban megfellebbezte a választást azon az alapon, hogy ők nem mondottak a többiekkel le és így az ő helyüket nem lehetett volna betölteni. A polgármester ezt a hibát tényleg megállapította, de megállapította azt is, hogy a régi vezetőség mandátumának a helyreállítása veszélyeztetné az Egyesület működését, miért is az időszaki választás megsemmisítésével általános tisztújítást rendelt el. A határozat azonban nem jogerős, mert azt mindkét részről megfellebbezték a belügyminiszterhez. Szemelvények a kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának gyakorlatából. A Bp. analóg alkalmazása mellett is a főtárgyaláson bíróként való szereplésből csak az ügy vádtanácsi előadója van kizárva (Bp. 65. § 2. bek.), s ugyanezen törvény analógiájára az ügyészt is csak a Bp. 64. § 1—4. és 6. pontjaiban meghatározott esetekben és a 73. § 2. bekezdésében meghatározott esetekben és a 73. § 2. bekezdésében meghatározott esetben kell kizárni. Panaszlott a fegyelmi bíróság vád alá helyező határozatának részére történt kézbesítése után beadott kérvényében fegyelmi «ügyének az elintézéséből)) kizárni kérte a Pécsi Ügyvédi Kamarának azokat a választmányi tagjait, akik a fent megjelölt határozat meghozatalában mint fegyelmi bírák résztvettek, s ugyancsak kizárási kérelmet terjesztett elő a kamarai ügyésszel szemben is. Ezeket a kizárási kérelmeit panaszlott a főtárgyaláson megismételte. A kir. Kúria ügyvédi tanácsa a vádtanácsi iratokból megállapította, hogy a vádhatározat meghozatalában résztvett fegyelmi bírák közül a fegyelmi főtárgyaláson mint fegyelmi bíró csak dr. X. Y. választmányi tag vett részt, aki pedig a jelen ügy vádtanácsi tárgyalásán csak mint szavazó fegyelmi bíró s nem mint előadó szerepelt. Minthogy pedig egyébként úgy a fegyelmi bírák, mint a kamarai ügyész a főtárgyaláson kijelentették, hogy panaszlottal szemben magukat elfogultaknak nem érzik, s nevezettek elfogultságára panaszlott sem hozott fel alapos indokot, mindezeknél fogva a panaszlott kizárási kérelmeinek — az Ü. E. 78. § és illetve a Bp. már idézett rendelkezéseire való tekintettel — törvényes alapja nincs, s ezért a kir. Kúria ügyvédi tanácsa a fegyelmi bíróságnak a panaszlott kizárási indítványait elvető határozatát, amelyet panaszlott fellebbezésében szintén megtámadott, helybenhagyta. (1933. november 18., Üft. 259/1938. Elnök : Osvald ; előadó : Rásó.) Bíróküldés. A kir. Kúria ügyvédi tanácsa a koronaügyésznek és az X.-i kamara választmárkának mint fegyelmi bíróságnak meghallgatása után azért adott helyt a bíróküldési kérelemnek, mert bárha a panaszlottnak a Bp. 29. § 2. pontjára alapított kérelmét alaptalannak találja, méltatta azt a körülményt, hogy a panasz egyik vádpontja szerint a panaszlott ügyvéd az ügyvédi kamarai közgyűlésen a panaszost a kamarai elnöki tiszt betöltésére etikai szempontból méltatlannak jelentette ki, vállalkozva ennek bizonyítására is. E panaszpont elbírálásánál az X.-i ügyvédi kamara választmánya kebeléből alakuló fegyelmi bíróság érthetően, — ha nem is elfogult — de feszélyezett lenne és ezért mind a közmegnyugvást, mind a panaszlott érdekét is szolgálja, ha az ügyet — értve ez alatt a panaszlott terhére felhozott összes vádpontokat — a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bírósága bírálja el. (1933. december 16. Üft. 383/1933. Elnök : Polgár; előadó : Szűcs.) Hatáskör. Az 1874 : XXXIV. tc. 66. §-a szerint az illetékes kir. törvényszék hatáskörébe csupán a törvény 44., 46. és 48. faiban felsorolt kötelességszegések miatti eljárás tartozik, ezen esetben azonban nem a fél megbízása folytán behajtott pénz visszatartásáról van szó, hanem olyan öszszegről, melyet panaszlott a határozati illeték kifizetése céljából, tehát határozott rendeltetéssel vett át panaszostól, minek folytán az ügy elbírálása a kamarai fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozik. (1933. december 2., Üft. 343/1933. Elnök : Finkey ; előadó : Bielek.) Illetékesség. Az 1874 : XXXIV. tc. 76. § 2. pontban foglalt rendelkezés megadj;) ugyan a jogot a panaszos félnek arra, hogy a fegyelmi eljárást azon ügyvédi kamara előtt is megindíthassa, amelynél panaszlott a panasz megtételének idejekor be var: vezetve, de ez, mint kivételes rendelkezés és mint a 76. § 1. pontjában megállapított illetékességtől való eltérés, csak abban a/ esetben alkalmazható, ha a 76. § 1. pontjában szabályozott illetékesség alapján fegyelmi eljárás folyamatban nincsen. Minthogy pedig a Szolnoki Ügyvédi Kamara a miniszterelnökség által hozzá áttett panasz folytán ezen fegyelmi ügyben meghozott határozata szerint illetékességét az 1874: XXXIV. tc. 76. § 1. pontja alapján megállapította, sőt panaszlott ellen a fegyelmi eljárást meg is indította, s egyébként is a fegyelmi ügy elbírálására s az esetleg szükségesnek mutatkozó bizonyítási eljárás lefolytatására alkalmasabbnak mutatkozik a Szolnoki Ügyvédi Kamara fegyelmi bírósága, miután a fegyelmi eljárás tárgyát képező perek és végrehajtási eljárások a szolnoki kir. törvényszéknél és a törökszentmiklósi kir. járásbíróságnál folytak, a kir. Kúria ügyvédi tanácsa az 1874 : XXXIV. tc. 77. §-ában biztosított jogánál fogva is ezen ügyben a Szolnoki Ügyvédi Kamara illetékességét állapítja meg. (1933. december 2. Üft. 361/1933. Elnök : Finkey ; előadó : Bielek.) Szemelvények a kir. Kúriának ügyvédi költség gyakorlatából. Az Ü. R. 54. §-a csupán az ügyvédi díjra vonatkozó előzetes megállapodás érvényességét köti okirat kiállításához, s így nem ütközött anyagi jogszabályba alperes azon eljárása, hogy az ügyvédi ténykedés befejezése után írásbeli megállapodás hiányában fogadott el felperestől honoráriumot. (Budapesti Tábla, 1933. dec. 19. P. V. 8625/1933. Elnök : Burghardt, előadó : Gedeon.)