Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 39. szám - Dr. Pap József

156 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 30. SZÁM. Budapesti Ügyvédi Kamara. összeférhetetlenségi statisztika. A Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett ügyvédek összeférhetetlenségi statisztikáját állította össze Virányi József budapesti ügyvéd. A statiszi ika részletesen ismerteti az egyes köz- és magánintézményeknél alkalmazott ügyvédek számát és javadalmazását. Az összeférhetetlenség elbírálásának szempontjából szárnbajöhetők két nagy csoportba osztattak be : egyik csoportban vannak az állandó jellegű alkalmazottak fix jövedelmük arányában, munkaadójuk jellege szerint, részint közintézményeknél elhelyezkedve ; másik csoportban a nyugdíjasok, javadalmazásuk arányában, a kifizető pénztáraik jellege szerint. Ezen második csoportba vétettek azok a volt köztisztviselők, illetőleg nyugdíjasok, akik semmiféle ellátásban nem részesülnek, kamarai bejegyzésük évszáma szerint. Megállapítást nyert, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamarában az összeférhetetlenség szempontjából 912 vehető számba. Ezen 912-ből a nyugdíjas 377, az aktív alkalmazott 535. Az 535 alkalmazottból 195 köztisztviselő és 340 van magánintézményeknél elhelyezkedve. A 377 nyugdíjasból köztisztviselő volt 311, magántisztviselő 30 és ellátásban nem részesülő köztisztviselő 36. A kamarai bejegyzésük évszáma szerinti felosztásból kitűnik, hogy a nyugdíjas köztisztviselők tömegesen 1921-ben jegyeztették be magukat az Ügyvédi Kamarába és míg 1920-ig 107 voít bejegyezve, 1921-ben további 68 jött hozzá, a következő évben újabb 142, ami meghaladta az 1920-ig terjedő 56 év összeredményét. 15 olyan nyugdíjas van, aki még állandó jellegű újabb alkalmazással is bír, míg olyan, aki két helyről is kapja a nyugdíjat : 2. Százalékokban kifejezve a Budapesti Ügyvédi Kamarában 1933. december 31-ig bejegyzett 3223-hoz viszonyítva : állandó jellegű alkalmazottak 16*60%, nyugdíjasok 10' 58%, nyugdíj igénylés nélklüiek 1*12 %, összesen 28^30 %. 33 olyan van, aki a saját, vagy más, a felesége neve alatt ipart és kereskedelmet folytat. Nevezetesen : bankház, papír, nyomdai, sokszorosító, fényképező, szűcs, festékkereskedő, fűszerkereskedő, fakereskedő, gyógyszertár, szálloda, penzió, mozgófényképszínház, húsfeldolgozó-ipart. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség tisztikara Király Ferenc ügyvezető alelnök indítványára elhatározta, hogy az Országos Ügyvédszövetség az. 1935. évben alapításának negyedszázados évfordulóját országos ünnepséggel üli meg, és ebből az alkalomból emlékkönyvet bocsát, ki, amely a kar jeleseinek tollából be fogja mutatni a magyar ügy védségnek negyedszázados (1910—1935.) történetét, valamint a magyar közéletben és kari életben, a magyar jogpolitikában, Pantheon Advocatorum Artiumque. gazdaságpolitikában és szociálpolitikában, nemkülönben a magyar jogtudományban és a- magyar joggyakorlat fejlesztése körül az elmúlt negyedszázadban vitt szerepót. Országos Ügyvédszövetség Országos Ügyvédmúzeuma. Az elmúlt hetekben Múzeumunk gyűjteménye a következő adományokkal gj^arapodot t, : Vámbéry liusztem néhai Zsitvay Leó, a budapesti kir. Büntetőtörvényszék egykori elnökének a Jogtudományi Közlöny szerkesztőjéhez 1903. január 3-án kelt kéziratos levelét a BP. életbeléptetése utáni joggyakorlatról szóló ankét tárgyában. Zerkowüz Zsigmond a következő régi jogirodalmi műveket : Martinus Schődel: Disquisito Historico Politica De Kegno Hungáriáé, 1630. ; Erdély Országának Törvényes Könyve 1779. Valatin Andor I. Ferdinánd király 1543-ban kelt 3. drb. királyi pecsétes protectionalisát a sóvári Soós-család részére, Oláh Miklós esztergomi érsek ellenjegyzésével, további egy 1834-ben kiállított «Sola» váltólevelet. Stemmer Ödön tudományos antiquárium cég tulajdonosa «Magyarország függetlenségi nyilatkozata)) 1849. egy fólió ívnyi egykorú nyomtatványt. Lukács Imre kartársunkat 100 pengős adományával alapító tagjaink sorába iktattuk. Boda Ernő október 29-én megtartott rádióelőadásának tiszteletdíját Mezőszegedy Annának Kassán 1680-ban kelt diplomaalakban pergamentre írott I. Lipót király kézjegyével és titkos királyi pecsétjével megerősített, valamint Gubasóczy János nyitrai püspök mint királyi kancellár ellenjegyzésével ellátott végrendeletének megvásárlására fordította és adományozta Múzeumunknak. Használjunk levelezéseinken múzeumi bélyegeket és alkalmazzuk jogi könyveinken a Múzeum művészi hatású Werbőczy exlibriseit! Boda Ernő. Országos Ügyvédotthon. Az Ügyvédotthon temetkezési csoportja felemelte a belépési korhatárt! Az Országos Ügyvédotthon temetkezési csoportjába eddig csak az léphetett be, aki még nem töltötte be az 55-ik életévét. Az Egyesület választmánya az ügyrendnek ezt a rendelkezését az ügyvédek javára megváltoztatta ós egészen a 62-ik életév betöltéséig azoknak a tagoknak is lehetővé tette a belépést, akik pótlólag megfizetik az eddigi 70 haláleset után azokat a négypengőket, amelyeket a régi tagok is befizettek. A temetkezési csoport tagjainak hozzátartozói, illetőleg a tag által megnevezett kedvezményezettjei tudvalevőleg 2400 pengő körüli összeget kapnak kézhez a tag elhalálozása esetében. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. Szemelvények a kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának gyakorlatából. A közvád elejtése esetén a magánfélnek: arra, hogy 8 nap alatt átvehesse a vádat, akkor is alkalmat kell adni, ha a vádelejtés szóbeli tárgyaláson történt. A magánfél panaszára folyamatba tett fegyelmi eljárásban az 1934. június 13-án megtartott szóbeli tárgyalás berekesztését közvetlenül megelőző időig a vádat a kamara ügyésze képviselte. Csak ekkor léptek vissza a közvád képviselői — a kir. ügyész és a kamarai ügyész —- a vádtól. Habár a tárgyalási jegyzőkönyv szerint a magánfél erre az 1934. június 13-i tárgyalásra azzal a figyelmeztetéssel is idéztetett, hogy a magánfél a jogait csak ügyvéd által érvényesítheti,, ez a figyelmeztetés még nem járt azzal a> kötelezettséggel, hogy az ebben az időpontban még közvádas ügyben ügyvédi képviseletéről gondoskodjék. A közvádnak az 1934. június 13. napján, megtartott szóbeli tárgyalás során történt, elejtése folytán az eljárási szabályok szerint a magánfélnek alkalmat kellett volna adni arra, hogy 8 nap alatt átvehesse a vádat és e határidő letelte előtt az eljárást megszűntető határozat meghozatalának nem volt helye. Minthogy továbbá a magánfél az Ür. 79.. §-ában előírt kézbesítéstől számított 8 nap alatt illetve még az eljárást megszűntető végzés 1934. július 13-án történt kézbesítése előtt 1934. június 28-án ügyvéd által ellenjegyzett beadvánnyal tanújelét adta annak, hogy vádindítványt terjeszt elő, az elsőfokú fegyelmi bíróság tartozott volna erre a — helytelenül ítélet elleni fellebbezésnek címzett — beadványra érdemleges határozatot hozni. Ebből az okból az elsőfokú bíróság megszűntető határozatát megsemmisíteni és ezt a bíróságot a további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (Kúria, 1934. november 10. Üft. 328/1934. Elnök : Polgár, előadó : Szűcs.) Külföldi ügyvéd saját ügyében sem gyakorolhatja az Ü. R. 101. § szerint csak ügyvéd által érvényesíthető jogokat. Az 1874. évi XXXIV. tc. 101. §-ának utolsó bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a. magánfél az ebben a szakaszban említett jogait — köztük a fellebbezés jogát is — csak ügyvéd által érvényesítheti. Igaz,, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint, ha á magánfél egyben ügyvéd is, külön ügyvédi képviseletre szorul, azonban ez — figyelemmel az 1874: XXXIV. tc. 1. §-ára .csakis Magyarország valamelyik ügyvédi kamarája által vezetett lajstromba bejegyzett — gyakorló —1 ügyvédre vonatkozik. A panaszos azonban nem magyarországi gyakorló ügyvéd, az általa saját személyében benyújtott fellebbezés tehát ügyvédi képviselet nélkül benyújtottnak volt tekintendő, — miért is azt vissza kellett utasítani(Kúria 3934. november 3. Üft. 335/1934. Elnök ' Finkey ; előadó : Szemethy.) A tárgyalásra megidézett, de azon meg nem jelent panaszlott részére ügygondnok kirendelésének — az Ü. R. ily értelmű rendelkezésének hiányában — nincs helye;