Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 3. szám - Külföldi ügyvédség hírei. - A román zugirászati törvény

12 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 3. SZÁM. ahol, különösen a régi Romániában, már régen be van vezetve a szóbeli eljárás, az elsőfolyamodású bíróságok eló'tt egész sereg ügynök foglalatoskodott. Ezeknek az ügy­nököknek főfoglalkozása az volt, hogy a jogkereső parasztoknak hiányos vagy tel­jesen elhibázott kérvényeket vagy okirato­kat szerkesztettek, helyettük a bírósági irodákban eljártak és olyan ügyvédekhez vitték őket, akik nem tartózkodtak attól, hogy ilyen úton jussanak kliensekhez. Az e réven szerzett keresményt azután az ügynökkel megosztották. Nagyrománia keletkezése után az első törvény, amely a magánjog egységesítését megindította, az ügyvédi rendtartás volt. A törvényjavaslatot a parlament 1923. február havában tárgyalta és az rövidesen törvénnyé vált. Érdekes megállapítani, hogy maga a román kormány is mennyire hangsúlyozta a zugirászat kiirtásának szükségességét. Florescu, azelőtt magasrangú bíró, jelenleg a bukaresti ügyvédi kamara elnöke, abban az időben igazságügyminiszter, a törvény­javaslat indokolásában kifejtette, hogy a jogéletnek legsötétebb és legállandóbb ár­nyéka a zugirászat és a közvetítő ügynökök működése. Úgy az igazságszolgáltatás érdekében, mint a tiszteletreméltó ügyvédi kar jogai­nak megvédése céljából a törvénytervezet szigorú intézkedéseket javasol. A közvetítő ügynökök ellen, akik perbeli meghatalma­zást szereznek be, továbbá a hivatalnokok ellen, akik jutalék ellenében klienseket aján­lanak, szigorú büntetőjogi intézkedéseket kíván hozni, de szigorú büntetést alkalmaz azok ellen az ügyvédek ellen is, akik ilyen ügynökökkel dolgoznak. A javaslat alapján meghozott törvény 45. §-a a következőképpen rendelkezik: Bárki, aki akár az ügyféltől, akár az ügy­védtől beígért vagy adott ellenértékért közbenjár azon célból, hogy az ügyvédnek per vagy más ügyvédi munka adassék át, három hónaptól egy évig terjedő szigorú fogházzal büntetendő. Súlyosbító körül­ménynek tekintendő, ha a vétkes nyilvános hivatalnok állását foglalja el. A büntetés független az ug}^anazon tényállás alapján megindított fegyelmi eljárás során kiszabott büntetéstől. Ismétlés esetén a büntetés a büntető­törvénykönyvben megállapított leghosszabb tartamú szabadságvesztésig terjedhet. Perek közvetítőinek tekintendő az a személy, aki anélkül, hogy ügyvéd lenne, meghatalmazást szerez a bíróság előtti képviseletre. Az ügyvéd, aki ügyfél szerzé­sére közvetítőt vesz igénybe, akinek fizet vagy fizetést ígér, — közömbös lévén, hogy a fizetés az ügyvéd vagy a kliens részéről történik — első ízben egy évig terjedhető felfüggesztés, ismétlés esetén az ügyvédi lajstromból kitörléssel büntettetik. A törvény nem elégedett meg a bünte­tendő cselekmény megkonstruálásával és a büntethetőségnek kimondásával, hanem a törvény eredményes végrehajtása érdekében az ügyvédi karnak is közvetlen befolyást biztosított a zugirászat üldözésére. Ezt a célt a törvény 46., 48. §-aiban foglalt kö­vetkező intézkedésekkel valósítja meg : Az ügyvédi kamara választmánya jogosítva van azokat a személyeket, akik üzletszerűen perek közvetítésével foglalkoznak, saját ke­rületében eltiltani a bíróság épületébe való belépéstől és az azok környékén való tar­tózkodástól. A kamara elnöke ilyen sze­mélyek jegyzékét a főügyésznek vagy az illetékes ügyészségnek adja át, aki ezt a közigazgatási és rendőri hatóságnak küldi meg foganatosítás céljából. A választmány határozata végrehajtható. Az illető a hatá­rozat ellen 10 nap alatt jogorvoslattal élhet. Ez a határidő, ha az illető a kihirde­tésnél jelen volt, ezen naptól, egyébként a kamarai titkár vagy a rendőri hatóság által történt kézbesítéstől számítandó. A jog­orvoslat felett az illetékes felső törvény­szék — amely az ügyet sürgősen tartozik kezelni, kontradiktorius tárgyalás után, melyre a kamara elnöke is meghívandó — határoz. E határozat végleges és jogorvos­lattal meg nem támadható. Akit jogerősen elítélnek, az el van tiltva a bírósági épületbe való belépéstől vagy közvetlen környékén való tartózkodástól. Aki e rendelkezés ellen vét, a bíróság, a közigazgatási hatóság, a kamarai elnök, a kamara választmányának vagy a kamara fegyelmi bíróságának tagja által felvett jegyzőkönyvben foglalt tényállás alapján 15 naptól hat hónapig terjedő fogházra ítélhető. Ha az illető jogosult érdeket iga­zol, hogy tehát akár mint ügyfélnek, akár mint tanúnak a bíróság előtt meg kell jelennie, úgy kórelmére az ügyvédi kamara elnöke a tilalmat felfüggeszti arra az időre, amely a bíróság előtt e célból való megjele­néshez szükséges. Az 53. § szerint mindenkinek, aki nem ügyvéd, tilos ellenértékért jogi tanácsot adni, iratokat szerkeszteni, bírósági vagy közigazgatási hatóságok előtt közbenjárni, vagy ilyen teendők elvégzése céljából iro­dát fenntartani. Az ez ellen vétő hat hó­naptól egy évig terjedhető szigorú fogház­zal büntethető, ismétlés esetén pedig a szabadságvesztés a büntetőtörvénykönyv­ben megengedett legmagasabb tartamig felemelhető. Az az ügyvéd, aki ily enirodát vezet vagy ilyen irodának szolgálatot tesz, első ízben egy évig terjedhető felfüggesztés­sel, ismétlés esetén az ügyvédi lajstromból való törléssel büntettetik. Az 54. § szerint az előző szakaszba ütköző tényállásról a kamara egy delegátusa által felvett jegyzőkönyv alapján az ügyészség tartozik vádat emelni. A törvényszék el­nöke a gyanúsított és a kamarai választ­mány képviselőjének meghatalmazása, va­lamint az ügyvédség indítványa alapján az ilyen iroda bezárását rendeli el. Ez a hatá­rozat azonnal végrehajtható és az ügyészség és az alája rendelt rendőrhatóság által foga­natosítandó. Ha a vádlottat a büntető eljárás során jogerősen elítélték, úgy az iroda véglegesen zárva marad. A végrehajtási rendelet szerint az ügy­védi kamara elnöke és választmány tagjai jogosultak ellenőrizni, hogy a közigazga­tási és rendőrhatóságok teljesítik-e a tör­vény intézkedéseit és ha nem megfelelő végrehajtást tapasztalnak, a nrilasztás", elkövető tisztviselő megbüntetését indít­ványozhatják. Ugyanez a rendelet meg­tiltja az ügyvédeknek, hogy üzleti össze­köttetést tartsanak fenn olyan személyek­kel, akiknek a bíróság jogerősen megtil­totta a bírósági épületbe való belépést, vagy akiket zugirászatért vagy közvetítői ügy­nökségért elítéltek. Ezek a rendszabályok azt mutatják, hogy a román kormány felismerte a zugirászat és ügynökösködés súlyos veszélyeit, ame­lyek nemcsak az illető feleknek és ügyvé­deknek, de nagy kárára vannak magának az igazságszolgáltatásnak is. így azt vette célba, hogy ezeket szigorú eszközökkel ki­irtja és a végrehajtást az ügyvédség ellen­őrzése alá helyezi. De jele e törvény annak az elismerésnek is, hogy az ügyvédi kar mennyire értékes tényezője az igazságszol­gáltatásnak. Szemle. Ribáry Géza ügyvédhez Lázár Andor igazságügyminiszter következő levelet in­tézte : «A magyar nemzet csak úgy változ­tathat mai szomorú sorsán, ha múltjából merített bizalommal igyekszik a nehéz jelen­ben fokozott alkotó munkával, önfeláldozó hivő kitartással megvetni jobb jövőjének alapjait. Különös örömöt okoz nekem annak a megállapítása, hogy Ügyvéd Úr ebből a nemzetmentő munkából számos év óta a legelső sorokban veszi ki részét anélkül, hogy önkéntesen vállalt közérdekű fára­dozásáért bárminő ellenszolgáltatást várna. Tevékenyen közreműködik számos olyan mozgalom és intézmény kezdeményezésé­ben és megvalósításában, amelyeknek célja a válság által különösen sújtott ügyvédi kar magas erkölcsi színvonalának ós anyagi ellenállóképességének fenntartása. Fárad­ságot nem ismerő munkássága nélkül bizo­nyára nem sikerült volna az államkincstár megterhelése nélkül a tárgyaló bírák tekin­télyes részének gépíró jegyzőkönyvvezetők­kel ellátása és ezzel az igazságszolgáltatás mindkét tényezője, a bíró és az ügyvéd ter­hének könnyítése. Hasonló kitartással buz­gólkodik a bíróságok és az ügyvédek ügy­kezelésének jobbá, egyúttal egyszerűbbé és olcsóbbá tótelén is. Ügyvéd Úrnak ezért az ügyvédség és az igazságszolgáltatás érde­kében önzetlenül kifejtett buzgó és sikeres tevékenységéért köszönetemet és elismeré­semet fejezem ki. Budapest, 1934. január hó 10-ón. Lázár s. k.» Ribáry Gézának évek hosszú sora óta ki­fejtett önzetlen, szívós, közhasznú, mindenki által ismert és elismert tevékenysége nyer hivatalos elismerést a miniszter levelében. Felelős szerkesztő: Dr.Teller Miksa V.,Szalay-u.3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom