Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 3. szám - Külföldi ügyvédség hírei. - A román zugirászati törvény

12 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 3. SZÁM. ahol, különösen a régi Romániában, már régen be van vezetve a szóbeli eljárás, az elsőfolyamodású bíróságok eló'tt egész sereg ügynök foglalatoskodott. Ezeknek az ügynököknek főfoglalkozása az volt, hogy a jogkereső parasztoknak hiányos vagy teljesen elhibázott kérvényeket vagy okiratokat szerkesztettek, helyettük a bírósági irodákban eljártak és olyan ügyvédekhez vitték őket, akik nem tartózkodtak attól, hogy ilyen úton jussanak kliensekhez. Az e réven szerzett keresményt azután az ügynökkel megosztották. Nagyrománia keletkezése után az első törvény, amely a magánjog egységesítését megindította, az ügyvédi rendtartás volt. A törvényjavaslatot a parlament 1923. február havában tárgyalta és az rövidesen törvénnyé vált. Érdekes megállapítani, hogy maga a román kormány is mennyire hangsúlyozta a zugirászat kiirtásának szükségességét. Florescu, azelőtt magasrangú bíró, jelenleg a bukaresti ügyvédi kamara elnöke, abban az időben igazságügyminiszter, a törvényjavaslat indokolásában kifejtette, hogy a jogéletnek legsötétebb és legállandóbb árnyéka a zugirászat és a közvetítő ügynökök működése. Úgy az igazságszolgáltatás érdekében, mint a tiszteletreméltó ügyvédi kar jogainak megvédése céljából a törvénytervezet szigorú intézkedéseket javasol. A közvetítő ügynökök ellen, akik perbeli meghatalmazást szereznek be, továbbá a hivatalnokok ellen, akik jutalék ellenében klienseket ajánlanak, szigorú büntetőjogi intézkedéseket kíván hozni, de szigorú büntetést alkalmaz azok ellen az ügyvédek ellen is, akik ilyen ügynökökkel dolgoznak. A javaslat alapján meghozott törvény 45. §-a a következőképpen rendelkezik: Bárki, aki akár az ügyféltől, akár az ügyvédtől beígért vagy adott ellenértékért közbenjár azon célból, hogy az ügyvédnek per vagy más ügyvédi munka adassék át, három hónaptól egy évig terjedő szigorú fogházzal büntetendő. Súlyosbító körülménynek tekintendő, ha a vétkes nyilvános hivatalnok állását foglalja el. A büntetés független az ug}^anazon tényállás alapján megindított fegyelmi eljárás során kiszabott büntetéstől. Ismétlés esetén a büntetés a büntetőtörvénykönyvben megállapított leghosszabb tartamú szabadságvesztésig terjedhet. Perek közvetítőinek tekintendő az a személy, aki anélkül, hogy ügyvéd lenne, meghatalmazást szerez a bíróság előtti képviseletre. Az ügyvéd, aki ügyfél szerzésére közvetítőt vesz igénybe, akinek fizet vagy fizetést ígér, — közömbös lévén, hogy a fizetés az ügyvéd vagy a kliens részéről történik — első ízben egy évig terjedhető felfüggesztés, ismétlés esetén az ügyvédi lajstromból kitörléssel büntettetik. A törvény nem elégedett meg a büntetendő cselekmény megkonstruálásával és a büntethetőségnek kimondásával, hanem a törvény eredményes végrehajtása érdekében az ügyvédi karnak is közvetlen befolyást biztosított a zugirászat üldözésére. Ezt a célt a törvény 46., 48. §-aiban foglalt következő intézkedésekkel valósítja meg : Az ügyvédi kamara választmánya jogosítva van azokat a személyeket, akik üzletszerűen perek közvetítésével foglalkoznak, saját kerületében eltiltani a bíróság épületébe való belépéstől és az azok környékén való tartózkodástól. A kamara elnöke ilyen személyek jegyzékét a főügyésznek vagy az illetékes ügyészségnek adja át, aki ezt a közigazgatási és rendőri hatóságnak küldi meg foganatosítás céljából. A választmány határozata végrehajtható. Az illető a határozat ellen 10 nap alatt jogorvoslattal élhet. Ez a határidő, ha az illető a kihirdetésnél jelen volt, ezen naptól, egyébként a kamarai titkár vagy a rendőri hatóság által történt kézbesítéstől számítandó. A jogorvoslat felett az illetékes felső törvényszék — amely az ügyet sürgősen tartozik kezelni, kontradiktorius tárgyalás után, melyre a kamara elnöke is meghívandó — határoz. E határozat végleges és jogorvoslattal meg nem támadható. Akit jogerősen elítélnek, az el van tiltva a bírósági épületbe való belépéstől vagy közvetlen környékén való tartózkodástól. Aki e rendelkezés ellen vét, a bíróság, a közigazgatási hatóság, a kamarai elnök, a kamara választmányának vagy a kamara fegyelmi bíróságának tagja által felvett jegyzőkönyvben foglalt tényállás alapján 15 naptól hat hónapig terjedő fogházra ítélhető. Ha az illető jogosult érdeket igazol, hogy tehát akár mint ügyfélnek, akár mint tanúnak a bíróság előtt meg kell jelennie, úgy kórelmére az ügyvédi kamara elnöke a tilalmat felfüggeszti arra az időre, amely a bíróság előtt e célból való megjelenéshez szükséges. Az 53. § szerint mindenkinek, aki nem ügyvéd, tilos ellenértékért jogi tanácsot adni, iratokat szerkeszteni, bírósági vagy közigazgatási hatóságok előtt közbenjárni, vagy ilyen teendők elvégzése céljából irodát fenntartani. Az ez ellen vétő hat hónaptól egy évig terjedhető szigorú fogházzal büntethető, ismétlés esetén pedig a szabadságvesztés a büntetőtörvénykönyvben megengedett legmagasabb tartamig felemelhető. Az az ügyvéd, aki ily enirodát vezet vagy ilyen irodának szolgálatot tesz, első ízben egy évig terjedhető felfüggesztéssel, ismétlés esetén az ügyvédi lajstromból való törléssel büntettetik. Az 54. § szerint az előző szakaszba ütköző tényállásról a kamara egy delegátusa által felvett jegyzőkönyv alapján az ügyészség tartozik vádat emelni. A törvényszék elnöke a gyanúsított és a kamarai választmány képviselőjének meghatalmazása, valamint az ügyvédség indítványa alapján az ilyen iroda bezárását rendeli el. Ez a határozat azonnal végrehajtható és az ügyészség és az alája rendelt rendőrhatóság által foganatosítandó. Ha a vádlottat a büntető eljárás során jogerősen elítélték, úgy az iroda véglegesen zárva marad. A végrehajtási rendelet szerint az ügyvédi kamara elnöke és választmány tagjai jogosultak ellenőrizni, hogy a közigazgatási és rendőrhatóságok teljesítik-e a törvény intézkedéseit és ha nem megfelelő végrehajtást tapasztalnak, a nrilasztás", elkövető tisztviselő megbüntetését indítványozhatják. Ugyanez a rendelet megtiltja az ügyvédeknek, hogy üzleti összeköttetést tartsanak fenn olyan személyekkel, akiknek a bíróság jogerősen megtiltotta a bírósági épületbe való belépést, vagy akiket zugirászatért vagy közvetítői ügynökségért elítéltek. Ezek a rendszabályok azt mutatják, hogy a román kormány felismerte a zugirászat és ügynökösködés súlyos veszélyeit, amelyek nemcsak az illető feleknek és ügyvédeknek, de nagy kárára vannak magának az igazságszolgáltatásnak is. így azt vette célba, hogy ezeket szigorú eszközökkel kiirtja és a végrehajtást az ügyvédség ellenőrzése alá helyezi. De jele e törvény annak az elismerésnek is, hogy az ügyvédi kar mennyire értékes tényezője az igazságszolgáltatásnak. Szemle. Ribáry Géza ügyvédhez Lázár Andor igazságügyminiszter következő levelet intézte : «A magyar nemzet csak úgy változtathat mai szomorú sorsán, ha múltjából merített bizalommal igyekszik a nehéz jelenben fokozott alkotó munkával, önfeláldozó hivő kitartással megvetni jobb jövőjének alapjait. Különös örömöt okoz nekem annak a megállapítása, hogy Ügyvéd Úr ebből a nemzetmentő munkából számos év óta a legelső sorokban veszi ki részét anélkül, hogy önkéntesen vállalt közérdekű fáradozásáért bárminő ellenszolgáltatást várna. Tevékenyen közreműködik számos olyan mozgalom és intézmény kezdeményezésében és megvalósításában, amelyeknek célja a válság által különösen sújtott ügyvédi kar magas erkölcsi színvonalának ós anyagi ellenállóképességének fenntartása. Fáradságot nem ismerő munkássága nélkül bizonyára nem sikerült volna az államkincstár megterhelése nélkül a tárgyaló bírák tekintélyes részének gépíró jegyzőkönyvvezetőkkel ellátása és ezzel az igazságszolgáltatás mindkét tényezője, a bíró és az ügyvéd terhének könnyítése. Hasonló kitartással buzgólkodik a bíróságok és az ügyvédek ügykezelésének jobbá, egyúttal egyszerűbbé és olcsóbbá tótelén is. Ügyvéd Úrnak ezért az ügyvédség és az igazságszolgáltatás érdekében önzetlenül kifejtett buzgó és sikeres tevékenységéért köszönetemet és elismerésemet fejezem ki. Budapest, 1934. január hó 10-ón. Lázár s. k.» Ribáry Gézának évek hosszú sora óta kifejtett önzetlen, szívós, közhasznú, mindenki által ismert és elismert tevékenysége nyer hivatalos elismerést a miniszter levelében. Felelős szerkesztő: Dr.Teller Miksa V.,Szalay-u.3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.