Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 29. szám - Egységes ügyvédi díjszabás

IV. évfolyam. 29. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1934. szept. 22. ÜGYVÉDI XX A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr, Teller Miksa, Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. Egységes ügyvédi díjszabás. Az 1934—85. évi igazságügyi költségvetés indokolásából kitűnőleg a közeljövőben megoldásra váró igazságügyi feladatok között megfontolás alatt áll az ügyvédi díjszabás bizonyos mértékű egységesítésének kérdése is. Ennek a kérdésnek szabályozását nemcsak az ügyvédi, hanem a bírói kar is már az 1911 :1. tc. meghozatala előtt szükségesnek érezte : az ügyvédi kamarák pedig többször sürgették, mert díjszabás hiányában az ügyvédi díjak felszámítása és bírói megállapítása terén egyöntetű gyakorlat nem alakulhatott, a különböző mértékű díjmegállapítások pedig ügyvédi körökben elégedetlenséget váltottak ki és a jogorvoslatok szaporodására is alapot nyújtottak. Végre a törvényhozás is belátta a kérdés rendezésének szükségességét és ezért a polgári perrendtartás életbeléptetése tárgyában hozott 1912 :LIV. tc. 18. §-ában általánosságban körülírt a azokat a szempontokat, amelyeket a bíróság az ügyvédi díjak megállapításánál figyelembe venni tartozik, a 104. §-ában pedig felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy az ügyvédi díjszabást rendelettel állapítsa meg s erre való tekintettel a törvény előadói tervezetének 87. §-ában foglalt rendelkezést, mely a fizetési meghagyás iránti kérelemért és ellenmondásért járó ügyvédi díjat tartalmazta, a törvény végleges szövegéből kihagyta. A törvényhozás tehát az ügyvédi díjszabás megállapítását éppen ügy, mint a kir. közjegyzők és a bírósági végrehajtók, valamint a bűnügyi eljárásban meghallgatott szakértők díjait is, rendeleti útra terelte. És igen helyesen. Mert a t örvény rendszerint hosszabb időre szóló alkotás, amelyet időnként kiegészíteni, módosítani vagy Megváltoztatni sokszor igen nehéz. Az ügyvédi díjaknak pedig alkalmazkodniok kell *2 élet körülményeihez, különösen a gazdagi viszonyokhoz, a pénz értékének eset? ?es változásaihoz és a jogkereső közön? teherbíró képességéhez. Ezért aü ügyvédi díjszabás időnként kiegészítésre, módosításra esetleg változtatásra szorulhat, ami rendelet útján könnyebben és gyorsabban történhetik, amiként ez a közjegyzői, végrehajtói és szakértői díjak tekintetében a háborút követő időben több ízben s legutóbb a pengőérték béhozatala alkalmával meg is történt. A polgári perrendtartás azonban a háború tartama alatt lépett életbe. Ez az idő az ügyvédi díjszabásnak rendelet útján való megállapítására nem volt alkalmas : a háborút követő időben pedig a sürgős megoldást igénylő egyéb igazságügyi feladatok az ügyvédi dijak szabályozását háttérbe szorították. Ezért a polgári perrendtartás életbelépte után ideiglenesen a 'kir. törvényszékek alkottak ügyvédi díjszabályzatokat, mégpedig rendszerint a területükön levő kir. járásbíróságok és ügyvédi kamarák meghallgatásával és főleg azért, mert a polgári perekben felmerült ügyvédi díjak megállapításával a bíróságnak sok esetben többször is kell foglalkoznia, mégpedig minden esetben a perköltség kiszámításánál, amennyiben a Pp. 425. §-a értelmében a vesztes fél által a nyertes félnek megtérítendő költséghez az ügyvéd kiadása és díja is hozzászámítandó ; továbbá gyakran a fél vagy ügyvéde által az 1912: LIV. tc. 18. §-a alapján folyamatba tett perenkívüli eljárásban ; végül az ügyvéd által díjának megállapítása és abban az ügyfelének marasztalása iránt ügyfele ellen indított külön polgári perben. Ezek a díjszabások azonban egymással sem összegszerűség, sem terjedelem tekintetében nem egyezőek, mert a bírói eljárás minden nemére rendszerint nem terjeszkednek- ki, hanem legtöbbnyire csak a vagyonjogi perekben és a végrehajtási ügyekben felmerülhető ügyvédi díjak összegét szabályozzák és csak elvétve akad köztük olyan díjszabás, amely a házassági és személyállapotot tárgyazó perekben, valamint a büntető ügyekben felmerült ügyvédi díjra is kiterjed. Mindazonáltal ezek a különböző díjszabályzatok hosszas alkalmazásuknál fogva a miniszteri rendelet által megállapítandó egységes díjszabás megalkotásánál felhasználhatóknak mutatkoznak. Az egységes ügyvédi díjszabásnak is csupán az lehet a tárgya és célja, hogy a különböző bírói eljárásokban kifejtett ügyvédi ténykedések és eljárások után felszámítható és bíróilag megállapítható díjakat az ügy tárgyának értéke vagy jelentősége alapján összegszerfileg megállapítsa és ezáltal a díjfelszámításokat és díjmegállapításokat egyöntetűvé tegye. Ezért az egységes ügyvédi díjszabás csak úgy lehet teljes egészet képező alkotás és a céljának is csak akkor felelhet meg, ha kiterjed a polgáii peres és nem peres (perenkívüli) eljárások .minden ágában, valamint, a bűnvádi eljárásban és ezeknek az eljárásoknak minden szakában felmerülhető ügyvédi ténykedésekre és eljárásokra, tehát a beadványok minden nemére, a különféle megjelenésekre (tárgyalás, meghallgatás) és a helyszíni eljárások alkalmával az ügyvéd által is igényelhető napidíjakra. Ki volna terjesztendő tehát az egységes díjszabás az ügygondnoki, tömeggondnoki, zárgondnoki és vagyonfelügyelői minőségben kifejtett ügyvédi ténykedésekből eredő díjak megállapítására is, mert a csődönkívüli kényszeregyességről szóló 1416/1926. M. E. számú rendelet 14. §-a is kimondja, hogy a vagyonfelügyelő díjazása tekintetében irányadó díjszabást az igazsá.gügyminiszter rendelettel állapíthatja meg. Az egységes ügyvédi díjszabást megállapító rendeletben kimondandó volna, hogy a díjtételek a megbízó fél és ügyvéde közötti viszonyban csak más megállapodás hiányában irányadók s egyébként is azok minden eltérés nélkül csak a mindennapi életben rendszerint előforduló esetekben kifejtett ügyvédi ténykedésekre alkalmazandók ; ellenben a nagyobb tanulmányt igénylő bonyolult esetekben az 1912: LIV. tc. 18. §-ában kiemelt szempontok figyelembevétele mellett a díjtételek felemelhetők. A felemelést azonban a határozatban indokolni kell.