Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 25. szám - Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet. [4. r.]

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 25. SZÁM. mára az Intézettől járó ellátás igénybevétele végetti törlést kérő beadvány elintézését a bűnvádi, vagy a fegyelmi vagy a törlési eljárás jogerős befejezéséig függőben tartani köteles. 25. §. Az ellátási összeget negyedéves előleges részletekben kell kiszolgáltatni, mégpedig rendszerint levonás nélkül. A hátralékos intézeti járulék összegét azonban kamataival és a költségekkel együtt le kell vonni a tagot vagy hátramaradottait illető ellátási összegből. Le kell továbbá vonni a kockázati díjat (8. és 9. §) is. A levonás módját az alapszabályok határozzák meg, de az esedékes ellátási összegek felén túl a levonás nem terjedhet. Az ellátási összegét a múltra nézve csak attól az időponttól lehet követelni, amelyben az ellátási igény az Intézetnél bejelentetett. Az ellátási igényt bírói végrehajtás alá vonni nem lehet. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a szabályokat, amelyek az ellátási összegeknek közadók behajtásának módján vezetett végrehajtás során való lefoglalására vonatkoznak. 26. §. Ha az intézeti tag tagsága kezdetén az Intézettel szemben írásban kijelenti, hogy az ellátásról saját személyére lemond s azt csak özvegye és gyermekei részére kívánja biztosítani, az utóbbiakat a rendes ellátási összegen felül az alapszabályokban megállapítandó mathematikai táblázatban kitüntetett többlet is megilleti. Az intézeti tag az előbbi bekezdésben említett nyilatkozatot tagsága alatt utóbb is megteheti, de ebben az esetben a többlet tekintetében a 20., illetőleg 21. §-ában megszabott öt év az utólagos nyilatkozat időpontjától számít és az ellátási többlet nagysága tekintetében a mathematikai táblázat alkalmazásánál az intézeti tagnak az az életkora irányadó, amelyben ő az utólagos nyilatkozat időpontjában volt. Ha a tag a lemondási nyilatkozatot az 1925. évi január hó 1. napja előtt tette, a jelen törvény életbelépése után megnyíló igények tekintetében az intézeti tagnak az 1925. évi január hó 1. napján betöltött életkora irányadó. Megkezdett életév egésznek számít. A nyilatkozat hatályát veszti azzal, ha a nyilatkozattal kedvezményes helyzetbe jutott feleség meghalt és ellátásra jogosult gyermekek nincsenek. Ebben az esetben azonban a nyilatkozat hatály vesztésétől új várakozási idő kezdődik és az ellátási összeg nagysága szempontjából a hatátyvesztéskori életkor irányadó. Ha azonban a tag a lemondás hatálybanléte idejére a mathematikai táblázatban meghatározandó kockázati díjat a hatályvesztéstől számított hat hónap alatt pótlólag megfizeti: ezzel jogai az ellátásra úgy élednek fel, mintha a lemondás meg sem tőrt ént volna. Az olyan intézeti tag, aki az 1925. év előtt mondott le saját személyére az ellátásról, ezt a nyilatkozatát az 1934. év végéig visszavonhatja akkor is, ha az előbbi bekezdésben említett feltétel nincs meg ; az előbbi bekezdés második és harmadik mondata ebben az esetben ís áll. 27. §. Az intézeti tag az ellátási összegek többszörösét is biztosíthatja magának, a 20. § szerint jogosíjlt nőnek, valamint gyermekeinek. A többszörözés szabályait az alapszabályok állapítják meg. Az öregségi ellátást nem lehet többszörözni. Vegyes rendelkezések. 28. §. Az Intézet meglévő alapszabályait a közgyűlés változtathatja meg és egészítheti ki. Az alapszabályok határozzák meg különösen 1. az évi intézeti járulék összegét ; 2. az ellátás mértékét összegszerűen meghatározó mathematikai táblázatot ; 3. az igazgatóság, továbbá a titkár, az ügyész, a pénztáros és az ellenőr hatáskörét (12., 14. §) ; 4. a 27. §-ban meghatározott többszörös szabályait ; 5. a törvényt kiegészítő szabályokat. Az alapszabályok a törvénnyel nem ellenkezhetnek. Érvényességükhöz az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges. 29. §. Az öregségi ellátás (19. §) terheinek fedezésére az állam az intézetnek évi segélyt ad, amelynek összegét az állami költségvetésről szóló törvény határozza meg. Az évi segélyt négy egyenlő negyedévi részletben kell fizetni és az igazságügyi tárca terhére kell elszámolni. Az igazságügyminiszter az intézet kérelmére megengedheti, hogy az intézet az első bekezdés alapján folyósítandó évi segélyt átmenetileg az özvegyi, az árva- és munkaképtelenségi ellátás kiegészítésére fordíthassa. 30. §. Az Intézet az igazságügyminiszter főfelügyelete alatt áll. A főfelügyeletre az ügyvédi kamarák felügyeletére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 31. § Az Intézet csak törvénnyel szüntethető meg. Megszüntetés esetén a már ellátásban részesülők igényeinek biztosításáról és az ezután fennmaradó vagyon hovafordításáról a megszüntető törvény gondoskodik, 32. §. Az Intézet közgyűlésének a kamarák által választott tagjai, valamint a közgyűlés által választott igazgatósági tagok tisztüket az 1934. év végéig tartják meg, tekintet nélkül arra, hogy az 1908 : XL. tc. 9. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott három évi időszak rájuk vonatkozólag mikor jár le. 33. §. Az ügyvédi kamarák az 1932. évi december hó 31. napján fennálló intézeti járuléktartozást kamataival együtt ötven félévi utólagos egyenlő részletekben kötelesek törleszteni. Joguk van azonban a kamaráknak bármikor ennél többet vagy egész hátralékukat is megfizetni. A kamara fennálló járuléktartozásából le kell vonni azt az összeget, amelyet a kamara az 1934 : II. tc. 16. §-ának rendelkezése folytán elveszít. A kamaráknak a régi járuléktartozásokra adott ez a részletfizetési kedvezmény a tagok fizetési kötelezettségét nem érinti (jelen törvény 3. § 3. bekezdés, 4. § utolsó bekezdés, 8. § utolsó bekezdés). Ha a kamara által tagjaitól az 1933. évi december hó 31. napjáig fennállott intézeti járulék címén beszedett vagy behajtott összeg valamelyik évben nagyobb, mint a törlesztéses részlet, a többletet is köteles az. Intézetnek beszolgáltatni, a többlet azonban beszámítható a következő oly időszakokra eső részletekbe, amelyben a kamarához ily címen a törlesztéses részletnél kevesebb folyt be. Az Intézethez levonás útján (jelen törvény 13. §) vagy egyébként közvetlenül befolyt olyan összegek, amelyek az 1933. év előtt esedékes tartozást csökkentenék, az. illető kamara legközelebbi törlesztési részletébe ugyanúgy számítandók be, mint a kamarához e címen befolyt teljesítések. 34. §. A nyugdíjjárulék átmenetileg az, 1935. évre nyolcvan pengő, az 1936. évre kilencven pengő, az 1937. évre száz pengő,, az 1938. évre száztíz pengő, az 1939. évre százhúsz pengő. Az 1940. évtől kezdve a nyugdíjjárulékot e törvény rendelkezése alapján kell megállapítani. A járuléknak a jelen §-ban meghatározott átmeneti leszállítása az Intézet szolgáltatásainak csökkentésére okul nem szolgálhat ; ha a járulék itt megállapított mértéke a díjtartaléknak a várományfedezeti rendszer elvei szerint való növelésére nem elég, a díjtartalék gyűjtését a jelen §-ban meghatározott évek alatt egészben vag,y részben szüneteltetni kell. A 35. § a törvény hatálybalé'pésével hatályukat vesztő jogszabályokat sorolja fel. Szemelvények a kii*. Kúriának ügyvédi költség gyakorlatából. A marasztalt fél az ellenfelet képviselő ügyvéd kezéhez fizetendő költségre nézve még eltérő kifejezett rendelkezéssel sem hiúsíthatja meg az Ét. 18. § utolsó bekezdése értelmében az ügyvédet a költsége erejéig megillető elsőbbségi jogot. (Kúria 1934. május 9. P. VI. 4313/1933. Elnök: Térfi; előadó : Kerekes.) Átalányösszeg megítélése esetében az egyes ténykedések díja külön nem megállapítás tárgya és a felülbírálat során nem is lehet megállapítani, hogy az egyes ténykedésekre mi esik. Azért a kír. Kúria nem veszi figyelembe az alpereseknek azt a panaszát, hogy a bíróság az egyes ténykedéseket túlzott összeggel díjazta. (Kúria 1934. máj. 8. P. VI. 5302/1933. Elnök: Térfi; előadó: Antalfy.) Sajtószemle. Magyar Törvénykezés június 4-i száma közli a m. kir. pénzügyminiszter 65,500/1934. VII. a) számú rendeletét Budapest székesfőváros rendkívüli ideiglenes házadómentessóge tárgyában. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vallás Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.