Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 9. szám - Évfordulóra. Írta: Nelky Elek, a budapesti központi kir. járásbíróság elnöke

36 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 9. SZÁM. Budapesti Ügyvédi Kamara. A védjegyügyi nem peres és peres eljárásban követendő szabályok tárgyában kiadandó rendelet-tervezet megvitatására Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter február 20-án tartott értekezletet, amelyen a Budapesti Ügyvédi Kamara képviseletében Boda Ernő és Szenté Lajos ügyvédek jelentek meg. Ez alkalommal különösen a kövei kező főbb megjegyzések és aggályok kerültek megvitatásra : 1. Fennmaradjon-e a lajstromozás mai rendszere, amely szerint ez a kereskedelmi kamaráknál történik és a Szabadalmi Bíróság csak központi védjegylajstromot vezet? 2. A minisztérium a 6. §. tekintetében arra hajlik, hogy az abban szabályozott előzetes vizsgálatot rendszeresítse és életbeléptesse, szemben azzal a kívánsággal, hogy ez vagy kihagyassék, vagy pedig az életbeléptetés függőben tartassék, mert a Szabadalmi Bíróságnak aggályai vannak, hogy ez munkatöbbletet okoz neki. 8. Megmaradjanak-e a tervezetben megállapítod határidők, vagy azok meghosszabbítandók ? 4. A 8. és 11. §-okra nézve az az aggály merült fel, hogy a védjegyügyi eljárás szabályozására vonatkozó törvényi felhatalmazás ezen anyagi természetű törlési rendelkezések rendeleti szabályozására nem ad jogot. 5. A 23. §-ban szabályozott díjak megállapítására nézve az a vélemény, hogy arra a törvényi felhatalmazás nem terjed ki, ez esetben ezen szakasz kihagyásával el van-e intézve az ügy a mai illetékszabályok szerint? 6. Végül konkrét javaslatok kérettek az egész tervezet koditikatórius szempontból kifogásolt végleges szövegezésére vonatkozólag, amennyiben annak mai szövege ebből a szempontból módosításra szorulónak találtatnék. Az ankét a kérdéseket letárgj^alta és a tervezet végleges szövegét megállapította. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet báró Korányi Frigyes elnöklete és Baumgarten Nándor, Kun.cz Ödön és Szladits Károly alelnöklet e mellett működő Gazdaságjogi Intézete kiadásában most jelent meg az Acta Jufis tíungarici (Revue Trimest rielle de Droit Hongrois) 3—4. kötete, amely éppúgy, miként az előző kötetek is, gazdag tartalommal viszi a külföldi Jogászvilág elé a magyar jogelmélet legkitűnőbb alkotásait, egyúttal pedig tájékoztatja őket a magyar jogalkot ás és jogfejlődés, valamint a magyar jogirodalom legújabb eredményeiről. A másfélszáz oldalas vaskos kötetbe báró Wlassics Gyula a magyar önkormányzati közigazgatásról angolnyelvű, Szladits Károly a magyar polgári törvénykönyv tervezetéről, Magyary Zoltán a magyar közigazgatás racionalizálásáról, Térfy Béla a magyar igazságszolgáltatás szervezetéről francianyelvű, Faluhelyi Ferenc pedig a Kellog-paktumrólnémetnyelvű tanulmányokat írtak. Az Acta Juris Hungaricinek ezen, úgy a külföldi, mint a belföldi jogászkörökben nagy érdeklődésre igényt tartó számát, amelyet dús könyvszemle és az elmúlt évtized jogfejlődéséről írt tanulmányok egészítenek ki, (ílatz Ede, Bozóky Géza, Schulz Ferenc. Ihrig Károly és mások tollából, ez alkalommal is Faluhelyi Ferenc, de Gallaix Marcel (Párizs), Király Ferenc és Szászy István szerkesztették. Ügyvédi költségek. Az ügyvédi díjszabás reformjához.* Nincs semmi akadálya annak, hogy a megszolgált ügyvédi munkadíj megfizetésének kijátszása csalásnak minősüljön, mikor az ügyvédnek még a képviseletről való lemondás után is 30 napig képviselnie kell a felet, és minden felelősség ez idő alatt fennáll. A jogrendszer terén még számtalan ilyen könnyítést lehetne felfedezni, mely az államkincstárnak semmibe sem kerülne. A budapesti ügyvédi karnak azonban még külön terhei is vannak, épp azért a budapesti díjszabásnál ezeket is tekintetbe kell venni. Szerintem a legfontosabb újítás lenne az, hogy számolván a különböző perrendi egyszerűsítések követelményével, tovább fejlesztetnék a budapesti központi Járásbíróság eddig igen bevált kísérlete, egy peres és egy perenkívüli díj skála megalkotásá val. Az ügyek száma rohamosan csökken. 1931ben kereset, fizetési és váltómeghagyással, volt 317,000 darab és ebből kereken 269,000 volt 400 pengőn aluli ügy. 1932-ben ez a szám 221,000-re esett, melyből 400 pengőn aluli volt 170,000 ügy. A budapesti ügyvédi kar megélhetése tehát nagyobbrészt ezeken az ügyeken alapul. A fizetési meghagyással érvényesítendő ügyekben csak 50,000 ellen éltek ellentmondással és lett belőle per. A tervezett egységes díjszabás pedig éppen ezekben, a budapesti ügyvédi kar nagy részének megélhetését jelentő perekben akarja körülbelül a felére leszállítani a díjakat. Az alábbiakban kimutatom az eddigi és tervezett díjszabás szerinti különbségeket a fenti kategóriáknál : eddig tervezőt 60°/o-» illeték 40 pengőig 4-50 2-40 1-30 50 i 6-— 360 1-30 100 i 9-50 4-80 1-30 200 « 15'— 9 — 2-25 300 « 21'— 13-60 2-65 400 « 25-— Ki-20 3 — Láthatjuk, hogy éppen a kis tételekben a felénél is több egyedül az illeték. A tervezet a tárgyalási szak egységes díj* szabását óhajtja életbe léptetni, ez azonban ma rendkívül veszedelmes kísérlet, a pereknek rosszhiszemű elhúzására valóságos felhívás, mert elhárítja az egyedüli akadályt, mely abban áll, hogy az alaptalan védekezés tárgyalásának díját, az alperesnek meg kellett fizetnie. Feltétlenül felhozandó a budapesti ügyvédeknek rendkívül súlyos helyzete is, ami * Az előbbi közleményt lásd a 8. számban. a vidékieknél nem áll fenn, hogy ők a nagy távolságok miatt sokkal több időt kénytelenek a bíróságnál várakozásokkal eltölteni, mint a vidéki kartársak, akik irodájuk közelsége folytán, nemcsak két tárgyalás közben tudnak hazamenni dolgozni, hanem a tárgyalási sorrend megállapítása után sem kénytelenek a bíróságnál, munka nélkül, az idejüket tölteni. A budapesti ügyvédi kar díjszabásánál tehát a bíróságoknak feltétlenül honorálniok kell azt az időveszteséget is. ami a bíróság által kitűzött határidő és a tárgyalás tényleges megkezdése között van. Ugyancsak megemlítendő azon tárgyalások díja is, melyek a normálisnak vett 20 percnél tovább tartanak. Ez utóbbi időmulasztás díjazása különösen büntető ügyeknél bírhat nagy jeléntőséggel. A végrehajtási eljárás díjszabása egész külön cikket érdemel, mert a végrehajtási rendszerünk ma annyira bonyolódott és bizonytalan, hogy maga a törvény feltétlenül gyökeres reformra szorul. A fenti pár odavetett adatból is nyilvánvaló, hogy az ügyvédi díjszabás kérdése, az., ügyvédségnek exisztenciális érdeke és ezzel minden más kérdést megelőzően a legintenzívebben foglalkozni kell. Ez azonban nem várható az igazságügyi hatóságoktól, hanem erre vonatkozólag' az ügyvédi érdekképviseleteknek kell mielőbb részletes indítványt tenni. Hódy János. Szemle. Révay Bódog ügyvéd, a nemzeti demokrata kör női szervezetének február 21-iki előadóestjén folytatta házasságjogi előadássorozatát. Ezúttal a megbocsátás szerepéről értekezett a házassági bíráskodásban. Megvilágította a kérdést előbb lélektani nézőszögből, majd szemléltei ő színes példák felsorakoztatásával ismertette a vonatkozó teljes kúriai gyakorlatot. Fejtegetéseit, a mai gazdasági helyzetre különösen találó, azzal a végkövetkeztetéssel fejezte be, hogy a házasság erkölcsi tartalmából folyóan, a házasfelek sokszor szerencsétlen körülmények között is, egymás mellett hűségesen kitartani és egymást támogatni kötelesek és megváltozott körülmények között is, egymás iránti fokozott elnézésre és legnagyobbfokú alkalmazkodásra vannak kötelezve. Sajtószemle. Csehszlovák Jog. Beichard Ernő kassai ügyvéd : A végrehajtási eljárás egyes rendelkezéseinek megváltoztatásáról és kiegészítéséről, továbbá az árverési visszaélések büntetőjogi üldözéséről szóló új törvényt ismerteti és bírálja. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3.. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.