Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 9. szám - Évfordulóra. Írta: Nelky Elek, a budapesti központi kir. járásbíróság elnöke

36 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 9. SZÁM. Budapesti Ügyvédi Kamara. A védjegyügyi nem peres és peres eljárás­ban követendő szabályok tárgyában ki­adandó rendelet-tervezet megvitatására Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisz­ter február 20-án tartott értekezletet, ame­lyen a Budapesti Ügyvédi Kamara kép­viseletében Boda Ernő és Szenté Lajos ügy­védek jelentek meg. Ez alkalommal külö­nösen a kövei kező főbb megjegyzések és aggályok kerültek megvitatásra : 1. Fennmaradjon-e a lajstromozás mai rendszere, amely szerint ez a kereskedelmi kamaráknál történik és a Szabadalmi Bíró­ság csak központi védjegylajstromot vezet? 2. A minisztérium a 6. §. tekintetében arra hajlik, hogy az abban szabályozott előzetes vizsgálatot rendszeresítse és életbe­léptesse, szemben azzal a kívánsággal, hogy ez vagy kihagyassék, vagy pedig az életbe­léptetés függőben tartassék, mert a Szaba­dalmi Bíróságnak aggályai vannak, hogy ez munkatöbbletet okoz neki. 8. Megmaradjanak-e a tervezetben meg­állapítod határidők, vagy azok meghosszab­bítandók ? 4. A 8. és 11. §-okra nézve az az aggály merült fel, hogy a védjegyügyi eljárás szabályozására vonatkozó törvényi fel­hatalmazás ezen anyagi természetű törlési rendelkezések rendeleti szabályozására nem ad jogot. 5. A 23. §-ban szabályozott díjak meg­állapítására nézve az a vélemény, hogy arra a törvényi felhatalmazás nem terjed ki, ez esetben ezen szakasz kihagyásával el van-e intézve az ügy a mai illetékszabá­lyok szerint? 6. Végül konkrét javaslatok kérettek az egész tervezet koditikatórius szempontból kifogásolt végleges szövegezésére vonatko­zólag, amennyiben annak mai szövege ebből a szempontból módosításra szorulónak talál­tatnék. Az ankét a kérdéseket letárgj^alta és a tervezet végleges szövegét megállapította. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet báró Korányi Frigyes elnöklete és Baumgarten Nándor, Kun.cz Ödön és Szladits Károly alelnöklet e mellett működő Gazdaságjogi Intézete ki­adásában most jelent meg az Acta Jufis tíungarici (Revue Trimest rielle de Droit Hongrois) 3—4. kötete, amely éppúgy, miként az előző kötetek is, gazdag tarta­lommal viszi a külföldi Jogászvilág elé a magyar jogelmélet legkitűnőbb alkotásait, egyúttal pedig tájékoztatja őket a magyar jogalkot ás és jogfejlődés, valamint a magyar jogirodalom legújabb eredményeiről. A más­félszáz oldalas vaskos kötetbe báró Wlassics Gyula a magyar önkormányzati közigazga­tásról angolnyelvű, Szladits Károly a magyar polgári törvénykönyv tervezetéről, Magyary Zoltán a magyar közigazgatás racionalizálásá­ról, Térfy Béla a magyar igazságszolgáltatás szervezetéről francianyelvű, Faluhelyi Ferenc pedig a Kellog-paktumrólnémetnyelvű tanul­mányokat írtak. Az Acta Juris Hungaricinek ezen, úgy a külföldi, mint a belföldi jogász­körökben nagy érdeklődésre igényt tartó számát, amelyet dús könyvszemle és az elmúlt évtized jogfejlődéséről írt tanulmá­nyok egészítenek ki, (ílatz Ede, Bozóky Géza, Schulz Ferenc. Ihrig Károly és mások tollá­ból, ez alkalommal is Faluhelyi Ferenc, de Gallaix Marcel (Párizs), Király Ferenc és Szászy István szerkesztették. Ügyvédi költségek. Az ügyvédi díjszabás reformjához.* Nincs semmi akadálya annak, hogy a megszol­gált ügyvédi munkadíj megfizetésének ki­játszása csalásnak minősüljön, mikor az ügyvédnek még a képviseletről való le­mondás után is 30 napig képviselnie kell a felet, és minden felelősség ez idő alatt fenn­áll. A jogrendszer terén még számtalan ilyen könnyítést lehetne felfedezni, mely az állam­kincstárnak semmibe sem kerülne. A budapesti ügyvédi karnak azonban még külön terhei is vannak, épp azért a budapesti díjszabásnál ezeket is tekintetbe kell venni. Szerintem a legfontosabb újítás lenne az, hogy számolván a különböző perrendi egy­szerűsítések követelményével, tovább fej­lesztetnék a budapesti központi Járásbíró­ság eddig igen bevált kísérlete, egy peres és egy perenkívüli díj skála megalkotásá val. Az ügyek száma rohamosan csökken. 1931­ben kereset, fizetési és váltómeghagyással, volt 317,000 darab és ebből kereken 269,000 volt 400 pengőn aluli ügy. 1932-ben ez a szám 221,000-re esett, melyből 400 pengőn aluli volt 170,000 ügy. A budapesti ügyvédi kar megélhetése te­hát nagyobbrészt ezeken az ügyeken alapul. A fizetési meghagyással érvényesítendő ügyekben csak 50,000 ellen éltek ellentmon­dással és lett belőle per. A tervezett egysé­ges díjszabás pedig éppen ezekben, a buda­pesti ügyvédi kar nagy részének megélheté­sét jelentő perekben akarja körülbelül a felére leszállítani a díjakat. Az alábbiakban kimutatom az eddigi és tervezett díjszabás szerinti különbségeket a fenti kategóriáknál : eddig tervezőt 60°/o-» illeték 40 pengőig 4-50 2-40 1-30 50 i 6-— 360 1-30 100 i 9-50 4-80 1-30 200 « 15'— 9 — 2-25 300 « 21'— 13-60 2-65 400 « 25-— Ki-20 3 — Láthatjuk, hogy éppen a kis tételekben a felénél is több egyedül az illeték. A tervezet a tárgyalási szak egységes díj* szabását óhajtja életbe léptetni, ez azonban ma rendkívül veszedelmes kísérlet, a perek­nek rosszhiszemű elhúzására valóságos fel­hívás, mert elhárítja az egyedüli akadályt, mely abban áll, hogy az alaptalan védeke­zés tárgyalásának díját, az alperesnek meg kellett fizetnie. Feltétlenül felhozandó a budapesti ügy­védeknek rendkívül súlyos helyzete is, ami * Az előbbi közleményt lásd a 8. számban. a vidékieknél nem áll fenn, hogy ők a nagy távolságok miatt sokkal több időt kénytele­nek a bíróságnál várakozásokkal eltölteni, mint a vidéki kartársak, akik irodájuk kö­zelsége folytán, nemcsak két tárgyalás köz­ben tudnak hazamenni dolgozni, hanem a tárgyalási sorrend megállapítása után sem kénytelenek a bíróságnál, munka nélkül, az idejüket tölteni. A budapesti ügyvédi kar díjszabásánál tehát a bíróságoknak feltétlenül honorálniok kell azt az időveszteséget is. ami a bíróság által kitűzött határidő és a tárgyalás tény­leges megkezdése között van. Ugyancsak megemlítendő azon tárgyalások díja is, me­lyek a normálisnak vett 20 percnél tovább tartanak. Ez utóbbi időmulasztás díjazása különösen büntető ügyeknél bírhat nagy jeléntőséggel. A végrehajtási eljárás díjszabása egész külön cikket érdemel, mert a végrehajtási rendszerünk ma annyira bonyolódott és bizonytalan, hogy maga a törvény feltétle­nül gyökeres reformra szorul. A fenti pár odavetett adatból is nyilván­való, hogy az ügyvédi díjszabás kérdése, az., ügyvédségnek exisztenciális érdeke és ezzel minden más kérdést megelőzően a leginten­zívebben foglalkozni kell. Ez azonban nem várható az igazságügyi hatóságoktól, hanem erre vonatkozólag' az ügyvédi érdekképviseleteknek kell mielőbb részletes indítványt tenni. Hódy János. Szemle. Révay Bódog ügyvéd, a nemzeti demo­krata kör női szervezetének február 21-iki előadóestjén folytatta házasságjogi előadás­sorozatát. Ezúttal a megbocsátás szerepéről értekezett a házassági bíráskodásban. Meg­világította a kérdést előbb lélektani néző­szögből, majd szemléltei ő színes példák felsorakoztatásával ismertette a vonatkozó teljes kúriai gyakorlatot. Fejtegetéseit, a mai gazdasági helyzetre különösen találó, azzal a végkövetkeztetéssel fejezte be, hogy a házasság erkölcsi tartalmából folyóan, a házasfelek sokszor szerencsétlen körülmé­nyek között is, egymás mellett hűségesen kitartani és egymást támogatni kötelesek és megváltozott körülmények között is, egymás iránti fokozott elnézésre és leg­nagyobbfokú alkalmazkodásra vannak köte­lezve. Sajtószemle. Csehszlovák Jog. Beichard Ernő kassai ügyvéd : A végrehajtási eljárás egyes ren­delkezéseinek megváltoztatásáról és kiegé­szítéséről, továbbá az árverési visszaélések büntetőjogi üldözéséről szóló új törvényt ismerteti és bírálja. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kar­társakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3.. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom