Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 19. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalás a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén [1. r.]

19 SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 79 Ma már, a kari felfogás egységes abban, hogy a túlzsúfoltság még további növekedése közérdekeket veszélyeztet, és így annak sürgős megállítása kívánatos. Sajátságos jelenség, hogy az ügyvédi hivatás lényegéről, a túlzsúfoltság hatásáról és következményeiről fennálló egységes kari felfogás ellenére sem alakulhatott ki egyöntetűség a módszerek felől, mellyel a bajt megszüntetni és annak veszélyeit elhárítani lehet. E részben a felelősség magát a kart is terheli, mert ha a felfogásbeli külömbségek elhárítására csak egyetlenegy komoly kísérlet tétetett volna, meggyőződésem szerint ma a kar felelős tényezői a módozatok kérdésében is egységes elhatározást képviselhetnének. A numerus clausus három évtizede lezajlott vitája óta egy világ változott meg körülöttünk. A létszámszaporodás soha nem gondolt arányokat öltött, a gazdasági élet úgyszólván minden vonatkozásaiban új irányzatok keletkeztek és követeltek új szabályozást. Azóta még a szabad iparűzés jogát is korlátozták. Az 1932 : XII. tc.-be iktatott rendelkezéssel az önkormányzatokat felhatalmazták arra, hogy legalább 20 iparágra nézve, a kiadható engedélyek számát szabályrendelettel állapíthassák meg, és addig is új engedélyeket csak a tényleges szükség keretei között adjanak. Látjuk, hogy más államok mintájára nálunk is nem régen hívták fel nagy termelési ágak érdekvédelmi képviseleteit, hogy amíg hatalmi beavatkozás nem történik, egymás között állapodjanak meg a termelés kontingentálására, maguk határozzák meg a termelési kvótát és hárítsák el a létüket fenyegető túltermelésnek, az oktalan és felesleges versenynek következményeit. És amíg így végig az államigazgatás minden vonalán, a gazdasági élet széles területei szemünk előtt folyik racionalizálás, költségvetési egyensúly és más címek alatt az önvédelem rideg munkája, addig mi ügyvédek a változott viszonyok között is nyitott ajtót kívánunk tartani minden kopogtató előtt. Mintha itt a mai zord időkben is mindenki részére csupa virág teremne, mintha sorainkban mindenki megtalálná ma is a bodogulás útját, mikor pedig nem tagadhatjuk, hogy a belülálló tömeg súlya alatt is veszedelmesen inog a talaj, és valóban nem nehéz kitalálni, hogy mi lesz a sorsa a tömegnek, melynek súlyát a talaj állóképessége már nem bírja. Kockázatos játék volna a további terhelés, amelyért azok, akiknek e kérdésben döntő szavuk van, meggyőződésem szerint a felelősséget alig viselhetik. A túlterhelés ellen a fizikai törvények, de a józan ész szerint is, nem még további terhelés lehetőségének megengedésével, hanem elsősorban annak azonnali megszüntetésével szoktak védekezni. Azután a talapzat megerősítéséhez kezdenek. De semmiesetre sem védekeznek olyan módon, hogy a talapzat erősítéséhez ugyan hozzákezdenek, de egyben a terhelésnek is szabad utat engednek. Ilyen védekezés mellett összeomolhat a talaj és vele együtt a megerősítésen dolgozók is. Azok a módszerek, amelyeket a túlterhelés hátrányainak elkerülésére, a szabad ügyvédség rendszereinek illusztris védői ajánlanak, csupán az utóbbi eredménnyel járhatnak. Mert az orvoslás általuk ajánlott módjai csupán a talapzat erősítésére alkalmasak. Igen hosszantartó, házilag el sem végezhető, a kar befolyásán kívülálló és hasonló munkával agyonhalmozott tényezőktől függő munka ez. Ameddig erre sor kerülne, s ha sor kerül, amíg ez valamikor be is fejezhető lenne, addig az a talaj, amelyen állunk és amelyet az ellenállóképesség figyelembevétele nélkül még tovább is terhelni kívánunk, a túlsúly alatt menthetetlenül beszakad. (Folyt, köv.) Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara évi rendes közgyűlését Murányi László kamarai elnök a Magyar Hiszekegy szavaival nyitotta meg április 30-án. Elnöki megnyitójában örömmel állapította meg, hogy a nélkülözhetetlen kari szolidaritás mind jobban erősödik s a kari összejövetelek egyre értékesebb eredményeket termelnek ki. Elismeréssel szólt arról a bensőséges összhangról, amely az ügyvédség és a bíróság tagjai között van, úgyhogy együttműködésük a legtökéletesebbnek és legideálisabbnak nevezhető. A Kamara lépéseket tett a kisvárdai és fehérgyarmati bírósági székházak felépítése érdekében, lépésük egyelőre a kisvárdainál sikerrel is járt. Kedvező jelenséget lát abban,is, hogy a nyíregyházi Kamara kezdeményezésére az Orsz. Mérnöki Kamara ós az Orvosszövetség is készségét jelentette ki a közös érdekekben való együttműködésre. Sajnálattal látja azonban azt, hogy sokszor maga az ügyvédi kar sem törődik saját bajaival. Ilyen az ügyvédi zárt létszám kérdése is, amelyben a Kamara éppen a tagok nemtörődömsége miatt eddig még nem tudott határozatot hozni. A közgyűlés az elnöki megnyitó után az évi jelentést hozzászólás nélkül elfogadta s felterjesztette az igazságügyminiszterhez. Ugyancsak hozzászólás nélkül fogadta el a mult évi zárószámadásokat és a jövő évi költségvetést. Hírek a bíróságok köréből. Gépírószolgálat az újpesti kir. járásbíróságnál. Az újpesti kir. járásbíróság agilis elnöke, dr. Májunké Ernő már régóta fáradozik azon, hogy az lijpesti kir. járásbíróságnál is meghonosítsa a gópírószolgálatot, amely a budapesti kir. elsőfolyamodású bíróságoknál oly kitűnő eredménnyel működik. Miután az állam mai pénzügyi helyzete még mindig nem teszi lehetővé, hogy a gépírószolgálat felállításáról ós fenntartásáról az állam gondoskodjék, az újpesti kir. járásbíróság elnöke f. hó 9-ón értekezletre hívta össze az összes újpesti ügyvédeket, hogy őket megnyerje a tervnek, miszerint a gépírószolgálat meghonosításáról budapesti mintára saját maguk gondoskodjanak.. Az értekezleten az Országos Ügyvédszövetség képviseletében Bibáry Géza és ifj. Váradi Jenő budapesti ügyvédek, valamint az újpesti ügyvédek szintén igen nagy számban jelentek meg. Dr. Májunké Ernő megnyitó szavai után Bibáry Géza részletesen ismertette a budapesti bírósági gépírószolgálat technikai lebonyolítását, és azon előnyöket, amelyek ebből az igazságszolgáltatásra, az ügyvédekre és a jogkereső közönségre származtak. Előterjesztette részletes indítványát arra nézve is, hogy miként kellene a bírósági gépírószolgálatot az újpesti kir. járásbíróság helyi viszonyaihoz képest megvalósítani. Az értekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy az előterjesztett javaslathoz képest a bírósági gépírószolgálatot az újpesti kir. járásbíróságnál is megvalósítja, egyúttal egy háromtagú bizottságot küldött ki Mérő Jenő. Fadgya.s Miidós és Klein Mór újpesti ügyvédek személyében, akiket az értekezlet megbízott azzal, hogy a szükséges előkészítő munkálatokat oly gyorsasággal eszközöljék, hogy az újpesti kir. járásbíróságnál a gépírószolgálat lehetőleg már május 15-vel megindulhasson. Az újpesti kir. járásbíróságnál az iratmásolatok «Újpest» felülbólyegzésű iratmásolati jegyek ellenében lesznek igénybe vehetők, mely felülbólyegzésű iratmásolati jegyek csakis az újpesti kir. járásbíróságnál használhatók. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédmúzeum az ügyvédség történeti, valamint a jogszolgáltatás évszázados emlékeiből vett első tárgycsoportját május 6-án mutatta be a nagyszámban megjelent jogéleti kiválóságok és a tudományos, valamint művészeti intézetek vezetői előtt. Délelőtt folyamán az Országos Ügyvédmúzeum bizottsága az Országos Ügyvédszövetséggel tartott együttes ülésén, melyhez a budapesti Ügyvédi Kamarán kívül az ország valamennyi ügyvédi kamarája bejelentette csatlakozását, Fittler Dezső, az Országos Ügyvédszövetség elnökének ünnepélyes megnyitója után Bévay Bódog, a múzeum-bizottság elnöke, az egyetemes jogélet múzeális emlékeinek nagyfokú kultúrális jelentőségét vázolta, majd Boda Ernő előadói tanulmányában méltatta az Országos Ügyvódmúzeum történeti értékű anyagát. Bibáry Géza indítványára kimondotta az. együttes ülés a Múzeum-Barálok Egyesülete szervezésének szükségességót, valamint az Országos Ügyvédszövetsóg keretén belül az Országos Ügyvédmúzeum autonómiáját. A délutáni folytatólagos bemutatón a művészi keretben rendezett, rendkívül iiistruktív történeti kiállítást és ereklye! árt Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter, Juhász Andor, a kir. Kúria elnöke, Oszwald István, a kir. Kúria másodelnökén kívül, Pap József, a budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, jobaházi Dőry Ferenc, az Országos Levéltár főigazgatója, Gábor Gyula m. kir. kormányfőtanácsos, ügyvéd, a budapesti kir. Ügyészség elnöksége, valamint a bíróságok tagjai és más, számos közéleti kiválóság tekintette meg.