Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 18. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalások a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

18 SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 75 Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség ezóvi Vándorgyűlését, amely az ország ügyvédtársaclalmának IX. országos kongresszusa lesz, 1933. június hó 28-tól július hó l-ig Pécsett tartja a napirendjére tűzött következő kérdésekkel-: I. Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának kérdése és egyéb időszerű fontos kari problémák. II. A zugirászat elleni hatályosabb védekezés és a jegyzői magánmunkálatok kérdése. III. Az ügyvédi nyugdíjintézmény teljesítőképességének biztosítása. IV. Az Országos Ügyvédszövetség további feladatai és fejlesztése. V. A törvénykezés eddigi «egyszerűsítésónek» eredménymérlege és ennek, valamint a háború utáni jogalkotásnak az ügyvédségre sérelmes intézkedései. VI. Az illetékjog és az ügyvédség. (Illetékjogunknak a jogok érvényesítését és a vagyonjogi forgalmat korlátozó, valamint a gazdasági élet biztonságát veszélyeztető intézkedései.) VII. A mezőgazdasági hitel problémái. Az ismerkedő vacsora Werböczi Isíuán-serlegbeszédét Nemes Vilmos, a pécsi Ügyvédi Kamara elnöke, az ünnepi beszédet tasnádi Nagy András, az ÜÜSz központi társelnöke mondja. A megnyitó ülésen Fittler Dezső, az OÜSz elnöke elnököl, az ünnepi beszédet Niamessny Mihály, az OÜSz budapesti osztályának elnöke tartja. A Kossuth Lajos szobornál Szalay Zoltán, az OÜSz főtitkára helyez el koszorút. A megnyitó ülést követő ebéden vitéz Visy Imre mond beszédet. Pécs szab. kir. város közönsége által rendezendő kerti ünnepen Juhász Mifiály, az OÜSz igazgatótanácsi tagja válaszol Pécs város közönségének üdvözlésére. Az ünnepi záróülésén Nyulászi János, az OÜSz másodelnöke elnököl; beszédeket mondanak : Kelemen Mózes, az OÜSz pécsi osztályának társelnöke és tunyogi Szűcs Géza, az OÜSz debreceni osztályának elnöke. A vándorgyűlési ellátás és elszállásolás díja szállodai elhelyezéssel az egész kongresszus tartamára 36 pengő, amelyben az összes adók és borravalók ís benne foglaltatnak. A Vándorgyűlésen résztvevő kartársak ós hozzátartozóik ez alkalommal is kedvezményes vasúti utazásra jogosító igazolványokat kapnak. Az ügyvódkongresszus meghívóit az Országos Ügyvédszövetség egyidejűleg kibocsátotta az ország valamennyi ügyvédjéhez ; akik tévedésből, vagy más okból meghívót május hó l-ig nem kaptak volna, szíveskedjenek újabb meghívóért Szalay Zoltán főtitkárunkhoz (Budapest, I., Pauler-utca 1.) fordulni. 1848. márciusi emlék az Országos Ügyvédmúzeumban. «Tekintetes Ügyvéd ós Tábla Biró Ur! Minthogy folyó hó 15-ikónek délutáni harmadik órájától kezdve ollyas valamibe jutottunk, mint francia ország ; s a mint hihetőleg a Nemzeti újságból értésére esett, hogy A szabadság, egyenlőség, testvériség rebesgettetik, és a szabadsajtó az úrbéri viszonyok megszüntetésével kérelmezőleg a két város tanácsa, ós a helytartótanács által is helybenhagyatott, minden egyebekkel, miket az össze gyűlt nép kivánt. Mivel azonban a sajtó szabadság azonnal gyakorlatba vétetett, félek nehogy kiküldöttek által az úrbéri viszonyok megszüntetése is gyakorlatba vétessék. írtam ma Dornay Administrátor Urnák, hogy adott esetben Tekintetes Urnák bölcs tanácsával éljen és a törvényes teendőket ide bizza, nehogy gyűlölet támadván, nagyobb károk történjenek és veszedelmek. Végtekintet ebben inkább a tulajdont megmenteni, mint a tartozásokat erőszakolni, a midőn minden fék megszakadozottnak mutatkozik, és mindenütt engedményezés a kormánynál és dicasteriumoknál beállott. Eeménylem a Nemes Vármegye intézkedik a hozandó törvények is kiegyenlitenclik a dolgokat. így lóvén a dolgok Tekintetes Urat igen szívesen kérem meg, miszerint sok idők óta tapasztalt bölcs, és irántunk legjobb akaratú hivatalkodásával méltóztassék őrködni, és a jobbágyság kedélyére ugy hatni, hogy a bőszült ellenszegülés megelőztessék, és a lehető viszonyok helyett békességes hajlam föntartassék. Egyébiránt a legnagyobb tisztelettel vagyok Tekintetes Urnák alázatos szolgája Gruber György. Pesten Mártii 16. 1848. Különben békésen forongnak ÍI dolgok. Cimzés : (Postabélyeget e korban helyettesítő körpecséttel) Pesth 18/8. Tekintetes Kacskovits Mihály Urnák, több Uradalmak Ügyvéde, és N. Vármegyék táblabirájának, minden tisztelettel Mocsoládon. Hátirat. (Címzett feljegyzése.) 18/1848. vettem Mártii 24. 848 a Pesti eseményekről azonnal közlettem Füzy adni. Úrral, feleltem 28 Martiy — melyben magamat, — mind már 48 éves fiscálist, — 72 évi életem korában, -— pensionáltatni kérem.» Az itt közölt érdekes okiratnak az eredetije a Ribáry-csoport ügyvédberáti társaság adományából jutott az Országos Ügyvédmúzeum gyűjteményébe. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. I. A gabonaárak és ingatlanok értékének jelentékeny csökkenése nem ok a bíróilag már megítélt ügyvédi költségeknek leszállítására.— II. Az ellenféltől be nem hajtható, bíróilag megállapított költségek teljes összegükben igényelhetők a féltől. Azok a díjak, amelyek a felperes által vitt perekben ós ügyekben az ellenfél terhére perköltség alakjában már megállapíttattak, amennyiben azokban az ügyfélnek személyes utánjárási költségei nem foglaltatnak, teljes összegükben veendők számításba ós a díjazás összegének mérséklése helyt nem foghat. Alaptalanul panaszolják alperesek, hogy mivel a díjak még kedvezőbb gazdasági viszonyok mellett állapíttattak meg, most a gabonaárak ós az ingatlanok értékének jelentékeny mérvű csökkenése következtében az adott viszonyokhoz mórt mérséklésnek volna helye, mert eltérő megállapodás hiányában az ügyvéd az ügyfelétől a változott viszonyokra tekintet nélkül, teljes összegében igényelheti annak a bíróilag megállapító! I ós kiérdemelt költségnek a megtérítését, ami az ellenféltől behajtható nem volt. P. VI. 3622/1932. (Elnök : Térfi, előadó : Kientzl) Következtetés útján ügyvédi munka ingyenessége meg nem állapítható. Eltérő megállapodás hiányában csupán következtetés útján olyan esetben sem lehet az ügyvéd munkadíj iránti igényével szemben a munka ingyenességét megállapítani, amidőn egyébként feltehető, hogy a megbízás adásának egyik indoka az együtt alkalmaztatásból, a meghittebb érintkezésből ós a kölcsönös szívességtételekből folyó összeköttetés volt. P. VI. 2761/1931. (Elnök: Térfi, előadó: Kerekes.) Ügyvédi díj termény egyenértékben. Oly szerződés alapján, amely által az egyik fél a másikkal szemben harmadik személy (jelen esetben a felperes) részére teljesítendő fizetésre kötelezi magát, a harmadik személy közvetlenül van jogosítva, ha a felek ily szándékkal kötötték meg a szerződést : a felperesnek, mint a szerződéskötésnél eljárt ügyvédnek, a haszonbérleti szerződés pontjára alapítottan az alperes haszonbérlő ellenében kereseti joga van. A fellebbezési bíróság által helybenhagyott elsőbírósági ítélet perrendszerű bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felperes és az alperes részéről megbízott igazgatósági tag olyan utólagos szóbeli megállapodást létesítettek, hogy a felperest a szerződés 21. pontjában foglalt tevékenységéért a teljes haszonbérleti időre számított rozshaszonbórnek 1 °/o"a illeti a fizetés idejében való értékben. A felperes ezért a díjazásért a szerződós pontjában foglalt összes ténykedéseket elvégezni tartozott, a szerződés jóváhagyása körül felmerült eljárásért tehát külön díjazást nem követelhet és nem igényelheti azt sem, hogy a rozs értéke ne a fizetéskori árban, hanem a költségjegyzékének 1925. január 30-án törtónt közlése napján volt értékben számíttassék. Nem pedig annál kevósbbé, mert ha megtörtént is a jelzett időben a költségjegyzék közlése, az amennyiben azzal a felperes a korábbi megállapodástól eltérő követelést támasztott, egymagában olyan fizetési felszólításnak nem tekinthető, amelynek alapján az alperes fizetésbeli késedelme megállapítható lenne, a felperes pedig a, korábbi megállapodásától eltérő követelést 'egyoldalúkig nem támaszthat. P. VI. 3764— 1931. (Elnök : Térfi, előadó : Kerényi.) Szemle. Angol bíró és angol ügyvéd. Lord Birkenhead, Anglia volt Lord Kancellárja, természetesen mint ügyvéd kezdto pályafutását. E. E. Smith 1899-ben kezdő barrister volt Liverpoolban; ismeretlen, szürke ember, aki augusztustól decemberig csak 48 fontot keresett. Önérzeténél és magabizakodásánál talán csak tehetsége volt nagyobb. Néhány törvényszéki tárgyalás és neve kezdett ismertté válni. 1901-ben már a londoni fellebbezési bíróság előtt szerepelt egy a közérdeklődés központjában álló ügyben. A tárgyaláson Lord Alverstone, Anglia akkori Lord Főbírája elnökölt ; a fiatal, tehetséges, de egyébként teljesen ismeretlen barrister a Lord Főbíró tetszését annyira megnyerte, liogv a tárgyalás után — bár nem ismerte — a következő levelet intézte hozzá : «Kedves Smith úr, Ön ezt az ügyet cso-