Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 14. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltsága megszüntetésének módjai [1. r.]

III. évfolyam. 14. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. ápr. 8. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr, Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u, 4. Telefon: 85-6-17. Az ügyvédi kar túlzsúfoltsága megszüntetésének módjai.* Az előadó úr azt mondotta, hogy aggasztóan megnövekedett azoknak a száma, akik a korlátozott számú ügyvédség mellett foglalnak állást. Ez csakugyan igaz, és ez a körülmény bátorította fel bizonyára azokat, akik ennek a korlátozott számú ügyvédségnek megvalósítása érdekében a legutóbbi időben tevékenykedni kezdtek. A korlátozott számú ügyvédség ellen egy roppant hangulatos érv volt hosszú időkön az, hogy az ország ügyvédsége azt nem akarja. Ma azon az állásponton vagyunk, hogy e tekintetben az ország ügyvédségének hangulatára vonatkozólag abszolút biztosan vagyunk tájékoztatva, amennyiben az ország 18 kamarája közül 11 a korlátozott számú ügyvédség mellett foglalt állást. Egy kamara néni nyilatkozott, a debreceni, hat vidéki kamarában enyhe többsége van a mostani rendszer fenntartásának: A budapesti pedig 1927-ben eltért idevonatkozó állandó és folytonos gyakorlatától és nem titkosan, hanem nyíltan szavaztatta meg levelezőlapon tagjait és azóta annyit változott az ügyvédségnek idevonatkozó hangulata, hogy egy percig sem lehetünk e tekintetben kétségben, hogy amennyiben ez újból megtörténnék, a budapesti ügyvédi kamara tagjaira vonatkozólag szintén többséget eredményezne. Ez nem elég kérem, itt nem állok meg, amennyiben öt esztendő alatt annyit változtak a viszonyok, hogy legalább is el lehet mondani, hogy a budapesti ügyvédi kamara összes tagjainak álláspontja nem ismeretes ebben a pillanatban, hogy a levelezőlapon nyíltan öt esztendővel ezelőtt történt megszavaztatás után nem lehet azt mondani, hogy ismeretes a budapesti ügyvédség egyetemének álláspontja. Tovább megyek. 1982. novemberben két értekezlet volt itt. Egyiket összehívta az ország ügyvédsége, amelyen egy rezolúciót fogadtak el, amelynek eredménye volt, hogy a korlátozott számú ügyvédség mellett foglaltak állást. Az összes ügyvédek meg voltak híva. Körülbelül 300-an jelentek meg, 2500-ra tehető azok száma, akik csatlakozásukat bejelentették az egész or* Öatör József ügyvédnek, a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén elmondott beszéde. ÜGYVÉDI HETIREND. ÁPRILIS 10-17. 10 Hétfő Vi7. A «Budapesti Ügyvédúnió» heti összejövetele. Va7. A «Ribáry-csoporti) heti összejövetele. V2 7. Az «Ügyvédek Turista Egyesületen heti összejövetele. 7. Az «Ügyvédi Közlöny» szerk.-biz. ülése. 11 Kedd VÍ7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó gyakorlati összejövetelen Tioda Ernő előadása: «Orökjogi jogesetek)). _ (Ügyvédi Kamara.) Va7. Az ((Ügyvédek Keformszövetségei) heti összejövetele. 12 Szerda 13 Csütörtök 7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre» heti összejövetele. 1/| Péntek Eeggel V4 7. Az ÜTE négynapos húsvéti gyalogtúrája a Bakonyim és a tapolcai hegyekbe. Vezető: Kanczuker Géza. 15 Szombat d. u. .">. Az ÜTE háromnapos húsvéti gyalogtúrája Selmeczbányára és a Szitnyára. Vezető : Szóld Ferenc. 16 Vasárnap HIHIHI Reggel V* 8. Az ÜTE gyalogtúrája Pomáz — Salabasinai kút — Sikáros—Lepancevölgy—Visegrádra. Vezető: Nemes Géza. Illlll HIHIHI MUHI HIHIHI III szágban. 33-an voltak csak, akik a jelenlegi rendszer mellett foglaltak állást. Ez sem elég. Azt mondhatná valaki, hogy ez egy országos nem hivatalos ügyvédi értekezlet volt. Másnap volt a kamarai szövetségközi értekezlet, ennek határozata a következő volt : «Az értekezlet megállapítja, hogy bár a túlzsúfoltság törvényes intézkedésekkel az ügyvédség mai rendszerében is csökkenthető volna,- másfelől mind határozottabban alakul ki az ügyvédségben az a vélemény, hogy a túlzsúfoltság megszüntetése és ezzel az ügyvédség anyagi és erkölcsi tekintélyének emelése csupán korlátozott létszámú ügyvédség rendszerében lesz elérhető, hol a karban való felvétel tekintetében kizárólag a kamarai autonómia határoz. A kari autonómián kívül álló tényezők kezébe letett zárt ügyvédség gondolatát azonban már elvileg is visszautasítja.*) Ha egyáltalán fontos valamely intézmény megreformálásánál, — mert megengedem, hogy fontos, (le nem döntő — hogy ebben az intézményben szereplő érdekelteknek milyen az álláspontja, akkor azoknak, akik az ügyvédi karon kívül állnak és nincsenek olyan jól tájékoztatva az ügyvédség mozgalmairól, ismerniük kell ezeket a tényeket a tekintetben, hogy az ország ügyvédsége hogyan gondolkodik, a zárt számról. A jelenlegi igazságügyminiszter úr álláspontját e tekintetben nem ismerjük még. Sem nem foglalt állást a korlátolt ügyvédség mellett, sem pedig ellene. A megelőző igazságügyi miniszter uraknak, akik az igazságügyminiszteri székeket együttesen majdnem 10 évig betöltötték, álláspontja ismeretes ; hogy ez abszolút közömbös volna, azt talán szintén nem lehet mondani. Ezek után, ennek előrebocsátásával, mert ez nagy érv szokott lenni a korlátozott számú ügyvédség mellett, méltóztassék megengedni, hogy rátérjek in medias res a dolog lényegérc és a gyakorlati megoldásra, és illetőleg mellőzzem mindazt, amit az előttem felszólalt m. t. kartársaim elmondottak, különösen az igen t. előadó úr. Azt hiszem, a hosszú vita folyamán amúgyis lesznek, akik a megfelelő ellenérveket meg fogják adni. Nekem az a kötelességem, hogy ha már így vagyunk és a korlátozott számú ügyvédség gondolata tért hódított az országban, hogy akkor mi, akik ezt az álláspontot képviseljük, előálljunk azzal, hogy miképpen is gondoljuk ezt megvalósítani. A gyakorlati kérdéselvnek idevaló térégetése ennek az értekezletnek főcélja. Nem elégséges Csupán egy gondolatot kidobni a világba, hanem a szükséges eszközt is meg kell mutatni. Bizonyos szempontból nagyon hálás, könnyű az álláspontom, amennyiben az általam olyan nagyrabecsült igen t. Teller Miksa kartársam tulajdonképpen szintén egy enyhe korlátozott számú ügyvédség mellett foglal állást akkor, amikor ezt be akarja vezetni már az ügyvédjelölteknél. Mert mi ez? Ez is numerus clausus, ha ő ezt enyhének is mondja, és akkor csak arról kell vitatkoznunk tehát, hogy tulajdonképpen hol fogjuk meg a kérdést : megfogjuk-e az ügyvédjelölteknél, vagy pedig az ügyvédi vizsgánál, vagy pedig akkor, amikor valaki az ügyvédi gyakorlatra jelentkezik. Ez a dolog nem új. -Ismerjük Németországban az ú. n. Zulassungbeschránkungot. Nálunk Szladits Károly egyetemi tanár