Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 11. szám

III. évfolyam. 11. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. márc. 18. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr.Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-96. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. Szemelvények a Budapesti Ügyvédi Kamara jelen­téséből. Az ügyvédi pálya legtöbb bajának forrása olyan ok, amely a speciális kari helyzetre nem elszigetelten hat, amelynek pusztítását állami és társadalmi életünk egésze szen­vedi, de amely az ügyvéd életére vonatkoz­tatott vetületében elsődleges és közvetlen megnyilvánulásban jelentkezik. Ilyen ok mindenekelőtt a jogeszmébe vetett hit meggyöngülése. A közhit és közigazság ama nagy egységét, amelynek árnyékában vala­mikor az emberi jogok szuverénitása, a szabadságjogok tisztelete, megtámadhatat­lan eró'vel uralkodó alaptörvény volt, a háború óta új, kiforratlan, de annál heve­sebben ható eszmék, célszerűségi szempon­tok, politikai jelszavak számtalan szerte­hulló, egymásnak ütköző egyéni vélemény parányaira bontották szét. Ha a tömegek lelkében ismét derengeni fog, hogy a népek szabadságát, a társadalmi és gazdasági nyu­galmat csak a jog és igazság tisztelete biz­tosíthatja, ha a közönség fel fog ocsúdni abból a meggyőződéséből, hogy sikert és eredményt csak a vesztegetés, erőszak és befolyásolás adhatnak : akkor a jogeszme hűséges papjainak, az ügyvédségnek tekin­télye is vissza fogja nyerni megkopott fényét, a- presztízzsel együtt gazdasági értékelését. * * * Ahol nincs feltétlen erővel ható törvény és ahol az elevenen érvényesülő szokásjog egyetlen érzékelhető tanúsítója a bírói gya­korlat, ott a jogrend alapja a judikatúra állandósága. A háború óta azonban a jog­biztonság feltételének tekinthető ítélkezési egyöntetűség megszűnt. A viharosan hul­lámzó társadalmi és gazdasági átalakulás­sal párhuzamosan jelentkező jogi szükség­letek kiegészítése bíróságainkra emberfeletti feladatot rótt. Mi sem érthetőbb, mint­hogy a bonyolult tényállású ügyek tömege, a felvetődő kérdések újszerűsége, az ellen­tétes érdekek kiegyenlítésének törvényi sza­bályozatlansága : a bírói gyakorlatot bi­zonytalanná, irányait összekuszálttá és ered­ményeit szinte áttekinthetetlenné tette. * * * Az ügyvédi karnak ma már, legalább a fővárosban, felét meghaladó része a munka­ÜGYVÉDI HETIREND. MÁRCIUS 20—26. Í20 Z Hétfő Vs7. A "Budapesti Ügyvédúnión heti Z összejövetele. Z Va7. A «Éibáry-csoporti> heti össze-" jövetele. Va7. Az «Ügyvédek Turista Egyesületen Z heti összejövetele. " 7. Az-«Ügyvédi Közlönyn szerk.-biz. " ülése. ­m Í21 ; Kedd V*7. Az ügyvédjelöltek képzését líélzó ­gyakorlati összejövetel előadása : Z Horváth László: «A perrendtar- Z tás körébőlii. (Budapesti Ügyvédi" Kamara). V« 7. Az a Ügyvédek Beformszövetsége» Z heti összejövetele. Z |22 - Szerda V«7. A ((Civiljogászok Vitatársasága» ­előadása : Szivessy Lehal szegedi Z ügyvéd: a Közigazgatási reform- Z törekvések». (Ügyvédi Kör.) " |23 Z Csütörtök Va7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső j Körei) heti összejövetele. m m [24 Z Péntek Va 7. Az OÜSz könyvviteli és gazdasági J továbbképző tanfolyama. Nagy • Dezső Bálint ügyvéd előadása : «: Az Z illetékjog vázlata I.». Z (Ügyvédi Kör). ; 7. Az ((Ügyvédek Független Pártján ­heti összejövetele. Z Í25 2 Szombat reggel a/* G. Az ÜTTC kétnapos kirán- JJ dúlása Tar — Óvár - Agasvár - Ga- • lyatető (hálás)-Monostori bérc - Z Gyöngyösre. Vezető: Kanczuker Z Géza. Z [26 • Vasárnap Az ÜTE gyalog-túrái: L reggel VÍ 8. Pomáz - Salabasinai Z kút Sikáros—Dobogókő—Dö- • mösre. Vezető : Galambos Mihály. Z II. reggel 9. Hármashatárhegy—Csúos- Z hegy—Hüvösvölgybe. Vezető: • Csillag Aladár. nélküliség minden hátrányát szenvedi, leg­elsőrendű szükségleteit is alig keresi meg és nemcsak a holnapja bizonytalan, de je­lenje is teljesen vigasztalan. E helyzetnek tulajdonítható, hogy a létért való áldatlan küzdelemben az elmúlt év folyamán több kartársunk öngyilkossággal tett pontot ki­látástalan küzdelmeinek végére. — A ki­lakoltatások, árverések, csődkérések száma a kar tagjai ellen egyre növekedőben van ós ma ott tartunk, hogy egy egész életre megalapozottnak hitt ügyvédi irodák tulaj­donosai kis állások szerény, de biztos jöve­delme után futkosnak, sajnos, eredmény­telenül. Előző évi jelentéseinkben és felterjeszté­seinkben közölt okokon felül, a hitelélet további elapadása, a forgalmi élet újabb megbénulása, a külfölddel való forgalmunk és kapcsolataink csökkenése, deviza-korlá­tozások, külföldi követelések érvényesítésé­nek törvényes nehézségei átalános munka­nélküliséget okoztak karunkban, melyek­nek amúgy is igen súlyos hatásait a morató­riumi rendeletek s az a körülmény, hogy a Te. leépítő hatása is igazi jelentőségében csak most érvényesült és különösen a per­orvoslatok korlátozása folytán a felsőbíró­sági ügykör is nagyon megcsappant — a vég­sőkig fokozták. * * * Ma, midőn az álláshalmozások és össze­férhetetlenség elleni küzdelmek a társa­dalmi mozgalmak homlokterében vannak, valóban nem kívánatos annak az állás­halmozásnak és összeférhetetlenségnek to­vábbi fenntartása, amely legkirívóbban a jegyzői magánmunkálatoknál jelentkezik és súlyosan árt a közigazgatás érdekeinek, mert a magánmunkálatokkal túlterhelt jegyző nem szolgálhatja teljes munkaerejével a reája háruló közigazgatási feladatokat, me­lyek így másodrendű mellékmunkájává ala­kulnak át. Sőt nem is olyan szórványos az olyan munkabeosztás, hogy a községi fő­jegyző főleg a jövedelmethajtó magán­munkálatokat intézi, a közigazgatási teen­dők pedig a segéderőkre maradnak. * * * Ha az egyes ügyvédek részére a mai ver­senyszabályok leépítését nem helyeseljük is, feltétlenül kívánatosnak mutatkozik a kar hasznos működését a közvélemény ós a nyil­vánosság előtt időközönként sajtó cikkek­ben ismertetni. E működés a kar összességé­nek javára szolgálna, szembeszállna a jogo­sulatlan ügyvédellenes hangulattal, e célból állandóan felszínen tartaná a nyilvánosság előtt az ügyvédség oly irányú régi ós nemes tevékenységét, amely a gyengébbek védel­mében, a jogtalanság leküzdésében, az el­hagyatottakjogi támogatásában áll. E sajtó­tevékenységet, amelyet a kamara e célból kiküldendő külön bizottsága van hivatva ellátni, úgy képzeljük, hogy nemcsak álta­lánosságban juttatná kifejezésre az ügyvédi munka közcélú voltát, hanem felhívandók volnának a kar tagjai, hogy közöljék Kama­ránkkal olyan szerepüket, amelyek ezen ér­dekből a nyilvánosság elé kívánkoznak s akkor nem egyéni reklámból, hanem a kar összessége érdekében az ilyen esetek állandó közléséről a napilapokban ós a jogi szak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom