Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 8. szám - Szilágyi Arthur Károly [nekrológ]

30 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 8. SZÁM. tály viszont a mindennapi élet gyakorlati kérdéseibe. Az Osztály tisztikara Deutsch Viktor társelnök vezetésével foglalkozott a budapesti kir. törvényszék épületében létesítendő' lift és a belső-lipótvárosi villamosközlekedés problémáival és mindkét ügyben megtette az előkészítő természetű intézkedéseket. Kezdeményezte az Osztály elnöksége, Király Ferenc, központi ügyvezető alelnök régi tervének egy központi sajtóbizottságnak sürgős megszervezését, valamint a Szövetség törvényelőkészítő munkájának gyakorlati értékű fokozását,, amely törekvései a Szövetség országos központja részéről elfogadásra és részben máris megvalósításra találtak. Az Országos Ügyvédszövetség központi tisztikara folyó évi február hó 16-án Fiüler Dezső m. kir. udv. tanácsos elnöklésével tartott ülésén Steinhaus Ernő előadásában részletesen foglalkozott a bpesti kir. ítélőtábla elnöke által alkalmazni kívánt újabb ügyvédi díjszabással. A Szövetség Bibáry Géza és SZÍVÓS Béla (Kecskemét) hozzászólása után magáévá tette az előadó javaslatát, hogy felír az igazságügyminiszterhez és a Tábla elnökéhez a javaslat félretétele érdekében, mert a mai időpont nem alkalmas és nem indokolja e tárgyban mélyreható újabb intézkedések bevezetését. Ezután Szalay Zoltán főtitkár a júniusban megtartandó országos ügyvédkongresszus előkészítő munkálatairól tett jelentést, Huppert Leó az üzleti hirdetések korlátozásáról és a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot ismertette. Foglalkozott az ülés még Vályi Lajos előadásában a központi sajtószolgálat megszervezésével, valamint a gazdasági munkaszerződésekről szóló törvényjavaslattal, végül Hódy János előadásában az országos ügyvédi statisztikai felvétel kérdésével. Az Országos Ügyvédszövetség Budapesti Osztálya a Budapesti Ügyvédi Körrel együtt ez évi március hó 2-án, csütörtökön este 8 órakor a Hungária szállóban rendezi második «Inn»-vacsoráját, amelyen Niamessny Mihály budapesti Osztály elnök bevezető szavai után Herczeg Ferenc író, a Magyar Kevíziós Liga elnöke fog előadást tartani a magyar revíziós mozgalom helyzetéről és feladatairól. Befejező beszédet mond Désy Géza, az "Ügyvédi Kör elnöke. Az Országos Ügyvédszövetség pécsi Osztálya Szabó János elnökletével népes osztályülést tartott, amelyen a Szövetség központja részéről nagyobb küldöttség jelent meg Szalay Zoltán központi főtitkár vezetésével. Az osztályülés elhatározta, hogy a Pécsett rendezendő országos ügyvédkongresszust június 28-tól július l-ig tartja meg és egy nagyobb bizottságot küldött ki az előkészületek megszervezésére. Az Országos Ügyvédmúzeum egyik vezetőjéhez, Révay Bódoghoz a Képviselőház elnöke a következő levelet intézte : «Örömmel értesültem, hogy az alakulóban levő Ügyvédmúzeum anyagából Nagyságod ' az Ügyvédszövetség nevében értékes ereklyetárgyakat helyezett el letétképpen az Országgyűlési Múzeumba. Gyűjteményünk ezen gazdagításáért fogadja Nagyságod őszinte köszönetem nyilvánítását. Hazafias üdvözlettel: Almássy László s. k.j) Magyar Jogászegylet. Az adóemelések a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya Benedek Sándor ny. közigazgatási bírósági másodelnök elnöklete alatt ülést tartott, amely az adóemelésekkel foglalkozott. Az elnöki jelentésből közöljük, hogy a pénzügyi szakosztály 18 évi fennállása óta 64 előadói ülést tartott, amely ülések felölelték nemcsak az elméleti pénzügyi problémákat, hanem az adójogi törvényalkotás időszerű kérdéseit is. Az 1931. év nyara óta, midőn a pénzügyi és gazdasági válság államháztartásunk lehetetlen helyzetét kirobbantotta és már két kabinetet emésztett fel, az egyenesadók és más közszolgáltatások emelése jóformán napi eseménnyé vált. A közterhek felemelése köztudomás szerint a parlamenten kívül történik és mert a 33-as bizottság is csak véleményező testület, ily körülmények között előtérben áll a szakosztálynak az a kötelessége, hogy legalább utólagosan foglalkozzék az adóemelésekkel, és igyekezzék az igazságos és arányos adóztatás területén megmenteni azt, ami még megmenthető. Az alsófokú közigazgatási bíráskodás felállítását helyesli, de a pénzügyi tekintetekből és különösen a jogegység szempontjából csak egy felső bíróságnak, mégpedig Budapesten leendő felállítását tartja okszerűnek. Az alsófokú közigazgatási bíróság felállításával a jelentéktelenebb ügyek kikerülnének a felső közigazgatási bíróság hatásköréből, ahol az alkotmányjogi kérdések is időnként szaporodnak, ezek a körülmények tehát indokolják, hogy a felső közigazgatási bíróságnál az ügyvédi képviselet tétessék kötelezővé. Miután Nyulászi János üdvözölte az elnököt abból az alkalomból, hogy az I. oszt. érdemkereszttel tüntették ki, Klug Emil ügyvéd tartotta meg előadását a legújabb adó- és illetékügyi jogalkotásról. Az előadó kimutatta, hogy az utolsó évek adóztatása nem felelt meg sem a közgazdaság törvényeinek, sem a magángazdaságok teherbírásának. Kifogásolta, hogy a jelenlegi pénzügyi jogalkotás minden szakszerű előkészítés nélkül és a törvényhozás megkerülésével történik egyedül annak a célnak megvalósítására, hogy az állami bevételek folytonosan emeltessenek. Az egyenesadóknak az adójog szabályai szerint kijegecesedett rendszere, amely a köztudatban többé-kevésbbé már meggyökeresedett jogdogmatikai tekintetben is teljesen meg van bolygatva. Az ideiglenesként bevezetett különadók, szükségadók, rendkívüli 'pótlékok és inségjáruléliok ismétlődnek és állandósulnak, és eddig egy át alán nem létezett adók vezettetnek be, pl. a rádióadó és a villanyvilágítási eszközök adója. \ házrészvénytársaságokra vonatkozóan különleges adóztatási szabályok hozattak be, amelyek szerint ezek a jogi személyek ellentétben a társulat iadóról szóló alaptörvénnyel, nem társulati adóval, hanem lényegében jövedelemadóval adóztatnak meg. Az 1929. évi XXIX. tc. alapján az új házakiiak megadott 30 éves adómentességet, amely a 16 %-os betegápolási pótadóra is vonatkozott, rendeletileg megszüntették azzal, hogy 1932. július 1 -tői kezdődően az adómentes házak is kötelesek fizetni az országos betegápolási pótadót, amely a bruttó Mzbérbevételek 2-72 °/o"á- felemésztik. így az adómentes házak is ma már több mint 9 °/0-át fizetik a bérjövedelemnek. Új adónemként rendeletileg behozatott a külön jövedelemadó az ingatlanok eladásából származó nyereség után. Meg lett szüntetve az a törvényes intézkedés, hogy az összadót eher nem lehet több a jövedelem 75 °/0-ánál és kimondatott az az adójogilag lehetetlen elv, hogy a jövedelemadó utáni rendkívüli pótlék megfelelő jövedelem híj ján a vagyonból fizetendő. Az adófizetési és kamattérítési kedvezményekben nem a jóhiszemű és pontos, hanem a több-kevesebb rosszhiszeműségből késedelmes adófizetők részesülnek. Akik rendesen fizettek, rosszabbul járnak, mint a nemfizetők ; az azelőtt teljesített fizetések összegei, melyek kamatokra számoltattak él, tőkefizetésként nem vétettek figyelembe, a nemfizetők viszont a múltra egyáltalán nem kötelesek kamatot fizetni, vagy csak lényegesen kisebbet, mint azok, akik a múltban is teljesítettek fizetéseket. Mindezek az intézkedések nemcsak a helyes és igazságos adóztatás elveibe ütköznék, hanem az adózóknak a jogbiztonságba vetett hitét is megingatták és minden gazdasági kalkulációt felborítottak. Hasonló a helyzet az illetékek terén. Az okirati, a törvénykezési és a közigazgatási illetékek mezején egyaránt végigszánt a kincstári traktor,, belefúrja magát minél mélyebben a termésföldekbe és nincs figyelemmel arra, hogy a túlmély szántások a talajvizeket is felfakaszthatják. A bevételek emelése: ez az egyetlen ideál, minden egyébnek el kell némulni, minden szakszerű előkészítés és törvényhozási tárgyalás felesleges. Eddig nem létezett új illetékek pl. a kamatjövedelmek külön illetéke vezettetnek be, a régiek pedig váltakozó sorrendben és ismételten felemeltetnek. A jogalkotásnak ezt a módját, amely egyedül a közterhek végnélküli szaporítását célozza, fenntartani nem lehet. A végszükség ellentmondást nem tűrő parancsszava ideig-óráig megindokolhatja a végrehajtó hatalom azonnali intézkedéseit, de alkotmányos állami rend mellett az ötletszerű rendeletek uralmát állandósítani nem szabad. Szükséges lesz egy teljesen új és szerves adó- és illetékreform megalkotása. Ügyvédi Egyesületek. A Budai Ügyvédek Egyesülete 1933. évi február hó 8-án tartotta az ezévi első választmányi ülését Pajor Rezső elnökletével. Az elnök meleg szavakkal emlékezett meg a magyar nemzet legnagyobb ügyvédjének, Gr. Apponyi Albertnek emlékéről és az ülés úgy határozott, hogy a haza legnagyobb fiának emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg. A multévi zárszámadás és az 1933. évi költségvetés megállapítása után az ülés az évi rendes közgyűlés időpontját február hó 23. napjában állapította meg, amikor is a közgyűlést követőleg Katona Gábor tartott előadást a fizetésképtelenségi jog köréből. A választmányi ülés .éleshangú