Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 7. szám - Jelentés az Országos Ügyvédszövetség bírósági gépírószolgálatának 1932. évi forgalmáról

28 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 7. SZÁM. h&i a í. bírói eljárásban, ahol a kifejlődött gyakorlat szerint az érdemlegesen tárgyalt peres ügyökben átlagosan három tárgyalás szükséges az ügy elinlézéséhez. A pert a bíróság vezeti és törvényes eszközei vannak a felesleges tárgyalások és periratok megakadályozására, illel ve arra. hogy a felesleges ténykedések díjazását mellőzze. Ennek kövei kéziében, ha a bíróság szerinl is mégis löbb tárgyalás látszik szükségesnek, ezek további; habár méltányosabb dijázáBB nem látszik mellőzhetó'nek. Ez a szempont vezet a költségek degreszszív megállapításának rendszeréhez, valamint az általányozási rendszer felé. amelyek segélyével valamely per túlzott megterhelése elkerülhető* Fenti felismeréseken alapul a kecskeméti kir. törvényszéknél több óv óta közmegnyugvásra haszná lat ban lévő díjszabás rendszere, amelyre a figyelmet bál rak vagyunk felhívni. Az első ténykedések kétségtelenül jobban díjazandók, mert ezt a perek meg jobban elbírják. Példaképpen kiragadjuk a kecskeméti díjszabásból egy 8000 P-ős per költségeit, amelyek három érdemleges tárgyalás után beleértve az ezekkel kapcsolatos összes beadványokkal és ténykedéseket mégis a per értékének csupán 7 °/0-&t tesznek ki, vagyis nem egészen egy évi kamatát a tőkének, ami egészen méltányos és alacsony díjazásnak tekinthető ós ami ellen dacára ennek eddig még érdemlegesebb kifogások nem merültek fel még az esetben sem, ha háromnál több tárgyalás vált szükségessé. A tényvázlat és az időveszteségek díjazása. Az ügyvéd időveszteségének megtérítését az ügyvédi rendtartásról szóló törvény 54. §-a értelmében követelni jogosult és az ügyvédi rendtartás szerinti tényvázlat felvétele a ténykedések egyik legfontosabb és különösen vidéken gyakran a legtöbb időt igénybevevő része, így a tényvázlat felvételének díjazása egy alapdíj megállapításával méltányosan nem mellőzhető. Stejskal Ottó (Kecskemét). Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Kilakoltat ásóknál kérjük a miniszteri biztostól a végrehajtói költségek megállapítását. A kartársak részéről gyakran hallottam panaszt a tekintetben, hogy a kilakoltatások foganatosításánál nem áll módjukban ellenőrizni a bírósági kiküldöttek aránylag elég magas költségfelszámításainak helyességét, mert a foganatosításról a bírósági kiküldött nem kézbesittet ki jegyzőkönyvet a végrehajtató jogi képviselőjéhez. • Ezen egészen egyszerűen lehet segíteni: Ugyanis a lakásrendelet értelmében a házt ulajdonos tartozik a lakás kiürítésének megtörténtét a lakásügyi végrehajtások lebonyolításával megbízott miniszteri biztosnak bejelenteni. Amikor a kilakoltatást a végrehajtató képviselője bejelenti, egyúttal . kérje, hogy a miniszteri biztos állapítsa meg a bírósági kiküldült költségeit. B. L. Szemle. Mtiller János pécsi ügyvédtől az alábbi helyreigazító nyilatkozatot kaptuk : Az 1914 : XIV. tc. 20. §-a értelmében van szerencsém kérni, hogy a (Jogtudományi Közlöny», «Ügyvédi Közlöny» 1938. január 28-án megjelent 4-ik száma 15. oldalán a «Szemlé» «Tarlózás» rovatban «Érdekes véletlen* szavakkal kezdődő közleményt illetően, mely burkoltan, de felismerhetően reám vonatkozólag részint valótlan tényeket közölt, részben való tényeket hamis színben tüntetett fel, következő helyreigazító nyilatkozatomat közölni szíveskedjék. A Budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 10,336/5—1982. számú ítéletének, mely engem 3000 pengő pénzbüntetés megfizetésére kötelezett, semmi köze sincs azon. város összes bíráihoz. kik szolidárisán egységes frontot alkottak — de ezt éppenséggel nem megrágalmazásuk miatt alkothatták, mert részemről megrágalmazva nem lettek — és kik az 1869. évi IV. tc. 20. ós 22. §-a, meg az 1874. évi XXXIV. tc. 38. §-a szerint, meg a kir. Kúria I. büntetőtanácsának B. I. 4319/6—1932. számú és azóta több ügyben hozott, a törvényszék bíróküldési kérelmeit elutasító végzései szerintnem jogosultak állítólagos elfogultságukra hivatkozva az igazságszolgáltatást megtagadni oly ügyben, melyben alulírt ügyvéd szerepel. Ezen 3000 pengős még nem jogerős megbüntétéseme't eredményezett ügyben még nem is került a sor kúriai beavatkozásra, bíróküldés ezen ügyben nem is történt, hanem részemről illetékességi kifogás emeltetelt, mit a budapesti bíróság elutasított. A magyar bíróság részemről el nem követett bűncselekményt torolt meg rajtam, lesújtott egy nem bűnöző ügyvédre, kinek nincs szüksége megjavulásra, ki nem is írt a bírósághoz rágalmazó levelet. Ezen esetben nem is bírák, hanem a koronaügyész úr jelentett fel állítólagos ínegrágalmaztatása címén, hogy az ő indítványára adott ellenindítványomban, vagyis periratára adott periratomban követtem volna el azt. Csak e fölött mélyedhet el gondolataiban a jogtudó olvasó. Sajtószemle. A «Házadó jogszabályai)) cím alatt ifj. Vas Imre kartársunk Weiszmann Károly ny. pénzügyigazgatóval és Kerezsy Jenő állampénztári tanácsossal együttesen hasznos munkát adott ki, amely a házadóra vonatkozó összes hatályos törvényeket és rendeleteket, a végrehajtási utasítás teljes szövegével, részletes magyarázattal és a joggyakorlat feldolgozásával tartalmazza. A házadóra vonatkozó jogszabályok labirintusában igen hasznos szolgálatot tesz a gyakorlati házikönyv, amely minden olyan kérdésre megadja a feleletet, amely a háztulajdonnal kapcsolatban van. A szerzők helyes gyakorlati érzékére vall, hogy az elméleti jellegű kérdések tudományos tárgyalását mellőzve, azon problémákkal fogFranklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán. lalkoznak behatóbban, amelyek a mai életviszonyok mellett fontosabbaknak mutatkoznak, mint rendkívüli ideiglenes adómentesség, évközi változások, adótörlések. A munka az egyes novelláris rendelkezés eket éppúgy, mint azokat a kérdéseket, amelyek eldöntése csak a pénzügyi hatóságok joggyakorlatában kifejlődött elvek alapján történhetik meg, pragmatikusan, azon a helyen tárgyalja, amelyre azok tárgyuknál fogva vonatkoznak. Mindent egybevéve, megállapítható, hogy a szerzők hézagpótló és hasznos munkát végeztek. Magyar Törvénykezés. Február 4.-i száma közli a következő rendeleteket : 1290/933. M. E. sz. rendelet a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6900/1931. M. E. sz. rendelet módosítása, kiegészítése és hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában ; 1210/983. M. E. sz. rendelet az aranyban teljesítendő fizetésekről szóló 410/932. M. E. sz. rendelet kiegészítése, módosítása és hatályának újabbi meghosszabbítása tárgyában; 1360/933. M, E. sz. rendelet a kamatilleték felemeléséről és az osztalékilleték rendkívüli pót lékának emeléséről ; 1390/1933. M. E. sz. rendelet az egyenesadók után fizetendő rendkívüli pót lékok és egyes adótételek felemelése tárgyában ; 1300/1933. M.E. sz. rendelet a lakásügyi korlátozások megszüntetése tárgyában kiadott rendeletek. Kereskedelmi Jog. Február l.-i szám. Nizsalovszky Endre: «Néhány kérdés az egységes váltójog köréből» című cikkében íSichermann Bernát ellent éles állásfoglalása következtében fejtegeti a bianco váltó és az utólagos telepítés, valamint a forgatmány kifogást elszegő hatályának sokat vitatott kérdéseit. Gerle Sándor «Az ú. n. mobilizációs váltók kérdéséhez* című cikkében ismerteti a hitelezők újabb gyakorlatát a földtehermentesítés és a gazdavédelem folytán «befagyott» hitelek mobillá tételét illetőleg. Megállapítja, hogy ezeknek a váltóknak nagy hátrányai vannak és bár a pénzintézetek mobilitásának fenntartása elsőrendű közérdek, azonban a mobilizációs váltó nem orvosság, mert ha bármi komplikáció is támad, az ad()s alulmarad és így ez az intézmény fenyegeti a gazdák létét. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 1570/1933. M. E. számú rendelet a gyülekezési jog korlátozásáról szóló 4980/1931. M. E. számú rendeletet módosító 6050/1932. M. E. számú rendelet hatályon kívül helyezése tárgyában. (A rendelet további intézkedésig tiltja politikai jellegű népgyűlések, körmenetek, felvonulások stb. tartását.} (Budapesti Közlöny 30. szám.) Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Te!.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos.