Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 7. szám - Jelentés az Országos Ügyvédszövetség bírósági gépírószolgálatának 1932. évi forgalmáról

•7. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 27 1!W2. februárban a szufficit kitett 22-33 P-t « márciusban « « « 689*64 « <i áprilisban <« « « 801* 15 « « májusban « « « 559*83 « <i júniusban « « « 1,851*94 « « júliusban « « « 1,034*61 « « augusztusban « « « 1,197*01 « (i szeptemberben « « « 1,045*31 « « októberben « « « 2,350*36 « <( november « « « 1,995*42 « « decemberben « « « 3,671*29 « összesen tehát a ezufficit volt 15,218*89 P ebből levonva az 1932. január havi deficitet 1,505*03 P-t az 1932. év pénztári feleslege kitett ~ . 13,713*86 P-t. Szembeállítva az előző évek egyenlegeit : 1930- ban a deficit kitett 27,753*11 P-t 1931- ben « « « 6,627*21 « úgy, hogy 1931. december 31-én a deficit 34,380*32. P ezzel szemben az 1932. év szufficitje 13,713*86 < úgy, hogy a deficitet sikerült lecsökkenteni 20,666*46 P-re. A fenti adatokból megállapítható, hogy az 1930. év pénztári eredményével szemben, amikor a deficit 27,753*11 P-t tett ki, az 1931. év pénztári eredménye, amikor a deficit 6,627*21 « « « 21,125*90 P-vel javult. Viszont az 1931. év eredményével szemben, amidőn a deficit . 6,627*21 P-re rúgott, az 1932. év eredménye, amidőn 13,713*86 « szufficit mutatkozott, 20,341*07 P javulást mutat fel. A legnagyobb deficit a megindulás hónapjában, 1930. márciusában mutatkozott, .amidőn a deficit 11,967-88 P-t tett ki, viszont a legnagyobb szufficit 1932. decemberében éretett el, amidőn az 3,671-29 P-re rúgott. Havi átlagban nézve a pénztári eredményt, megállapítható, hogy 1930-ban havonta átlagosan 3,188-31 P deficit mutatkozott, 1931-ben a havi átlagdeficit kitett 552-26 P-t, 1932-ben viszont a havi átlagszufficit kitett 1,142-82 P-t, az 1930—32. évek átlagában a deficit kitett havi 607-83 P-t. A fenti adatokból megállapítható, hogy az Országos Ügyvédszövetség Budapesti osztálya által fenntartott bírósági gépírószolgálat forgalma az intézmény anyagi megerősödésére is vezetett. A bevételek fokozatos emelkedése annál figyelemreméltóbb, mert tudvalevőleg a bíróságok ügyforgalma jelentékenyen csökkent és így az iratmásolati és pénztári forgalom emelkedése fokozottan bizonyítja a bírósági gépírószolgálat igénybevételének népszerűségét és szükségszerűségét. Ezzel szemben a kiadások csökkenése, ami legfőképpen arra vezetendő vissza, hogy az írógépek amortizációjára fordítandó összegek fokozatosan csökkennek, reményt nyújt arra, hogy a bírósági gépírószolgálatot a megindulással kapcsolatban keletkezett deficittől a bírósági gépírószolgálat fenntartására szolgáló bevételi források változatlanulhagyása esetén már az 1933. év folyamán teljesen tehermentesíteni sikerül. III. Kimutatás az OÜSz budapesti osztálya bírósági gépírószolgálatának írógépeiről. A budapesti központi kir. járásbíróságnál üzemben van 61 darab ^ a budapesti I—III. ker. « « « « 11 « a pestvidéki « « « « 3 « a kispesti « « « « 2 « a budapesti kir. törvényszéken « « 26 « összesen tehát üzemben van 103 írógép. Az írógépek modelljei szerint üzemben van : Remington 12-es mintájú írógép 81 darab « 10 S « « 21 « « portable « « 1 « összesen 103 írógép. Azon kedvezményes árakat alapul véve, amely mellett a szóbanforgó írógépek az OÜSz bírósági gépírószolgálata javára leszállítva lettek, a fenti gépek a következő értéket reprezentálják : 60 drb. 12-cs modellíi gép á 645 P 38,700 P 21 « 12-es « « á 660 « 13,860 « 21 « 10 S « « a 600 « 12,600 « 1 « Remington portable gép & 420 « 420 « összérték 65,íD80 I' A bírósági gépírószolgálatnak 1932. december 31-én mutatkozó 20,666*46 P deficitjével szemben áll tehát, mint vagyonérték a szóbánforgó 103 darab írógép, amelynek 65,580*— P beszerzési árára 1932. dec. 31-ig törlesztve lett 64,205*32 « úgy, hogy az amortizációs teher mindössze 1,374*68 P-re rúg. Ennek, valamint a 20,666*46 P deficitnek kiegyenlítése után tehát 22,041*14 P tartozás kiegyenlítése ellenében a bírósági gépírószolgálat 65,580 P beszerzési értékű 103 darai) írógépnek jut kizárólagos tulajdonába, amellett az amortizációs teher megszűnése és a deficit kiegyenlítése után a bírósági gépírószolgálat előreláthatólag oly biztos jövedelmezőségű vállalkozásnak fog jelentkezni, amelynek bevételi feleslegei a Budapesti Ügyvédi Kamara által a bírósági gépírószolgálat javára folyósított segélyek visszafizetésére lesznek fordíthatók. Ügyvédi Egyesüldek. Adomány az Országos Ügyvédmúzeum részére. Rejtő Alfréd kai-társunk az Országos Ügyvédmúzeumnak ajánlotta fel gróf A/pponyi Albert sajátkezű levelét. Itt említjük meg, hogy a Képviselőház elnöke szíves volt a parlamenti múzeumban létéiként az Országos Ügyvédmúzeum néhány értékes okmányát elhelyezni ós a parlamenti múzeum megnyitására meghívni az Országos Ügyvédmúzeum vezetőségét is. A parlamenti múzeum gyönyörű dokumentuma annak, hogy valamely intézmény hagyományainak összegyűjtése minő erkölcsi tartalmat ad a szóbanforgó intézménynek. A magyar parlamentarizmus hagyományainak összegyűjtése kétségkívül hatalmas erkölcsi bástyáját képezi a magyar parlamentarizmusnak. Ezen szemszögből nézve, igen fontosnak tartjuk az Országos Ügyvédmúzeum kiépítését, az ügyvédség nagyjaira vonatkozó minden emlék összegyűjtését és különösen fontosnak tartjuk ezt most, midőn az ügyvédség oly gyakran van igazságlalan támadásoknak kitéve, mert ezen támadásokkal szemben megdönthetetlen dokumentumát képezi az ügyvédség történelmi hivatásának mindaz, ami az ország nagy ügyvédjeivel kapcsolatban az ügyvédség közkincseként összegyűjtve lett. Az Országos Ügyvédmúzeum vezetősége újból felkéri kartársainkat, hogy a birtokukban levő muzeális becsű iratok, könyvek és egyéb tárgyak felajánlásával az ügyvédi múzeum vezetőségének munkáját támogatni szíveskedjenek. Ügyvédi költségek. Megjegyzések az ügyvédi díjszabás tervezethez. Súlyos sérelmet ós veszélyt képez különösen a mai viszonyok között az irányelvek 2. pontjában lefektetett azon általános elv, hogy a díjtételek az ügyvédet rendszerint csupán egyszer illetik meg a tárgyalás előkészítéséért, a tárgyalásokért pedig ugyancsak csupán egyszer, összesen tehát csupán kétszer. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a bíróságok a díjszabásnak oly irányelveit, amelyek csupán lehetőséget adnak a díj további emelésére, a gyakorlati életben tényleg csupán a legritkább és legkivételesebb esetekben alkalmazzák és így az ily irányú rendelkezéseknek gyakorlati értékük tulajdonképpen nincs. A díjszabás fenti elve kétségtelenül helyes a felülvizsgálati eljárásban, gyakran alkalmazható lesz a fellebbezési eljárásban is, azonban teljesen sérelmes és meg nem áll-