Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 7. szám - Gr. Apponyi Albert

III. évfolyam. 7. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. febr. 18; ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr, Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szaiay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. m m = ÜGYVÉDI HETIUEND. § FEBKUÁR 20—26. E Í20 = Hétfő A ((Budapesti Ügyvédúnión heti I összejövetele. Z Va7. A «Bibáry-csoport» heti össze-™ jövetele. Va7. Az <iÜgyvédek Turista Egyesületet Z heti összejövetele. Z 7. Az «Ügyvódi Közlöny» szerk.-biz. Z ülése. : Kedd Va7. Az ((Ügyvédek Beformszövetsógen • heti összejövetele. V2 7. Révau Bódot) előadása: a A meg-2 bocsátás a házassági bíráskodás- • ban». (Közp. Demokrata Kör, VI., • Teréz-körut 7.) [22 \ Szerda VÍ 7. Civiljogászok Vitatársaságának elő- Z adása : ifj. Szif/eti László : i Szol- Z gál tatások értékarányai'. ™ (Ügyvédi Kör.) j Í23 g Csütörtök Va7. Az o Ügyvédek Szilágyi Dezső é Köreo heti összejövetele. Z 7. Budai ügyvédek egyesületének elő- " adása. Katona Gábor: «A fizetés-" képtelenségi eljárás reformja.» (II. ~ Pálffy-tér 5. II. em.) Z |24 : Péntek 7. Az «Ügyvédek Független Pártjai) • heti összejövetele. m m Í26 Z Vasárnap Az ÜTE sí-túrája a Börzsönybe. Z Előzetes jelentós folyó hó 2Í-éigSzold Ferenc vezetőnél, reggel í>. Az ÜTE gyalog-túrája Hárs- Z hegy-Jánoshegy-Zugligetbe. • Vezető: Loschitz Ferenc. Gr. Apponyi Albert utolsónak távozott köziiliink ama század nagy államférfiainak sorából, amely Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és Andrássy Gyulát adta a magyar nemzetnek. A nemzet pedig ittmaradt csonkán, bénán, kincseitől megfosztva, remény nélkül és vezér nélkül. A tragikum nem az ő földi elmúlásában van, hiszen csak az örök emberi sors teljesedett be rajta, melytó'l a legnagyobbak sincsenek megkímélve s csak oda tért meg az örökkévalóságba, amely az örök igazságnak örök valóságát-j elent i. Az ő halála ezért elsó'sorban nem is az egyénnek, hanem a nemzetnek tragédiája, mert a Mindenható éppen azt a vezért szólította magához, aki á világ szemében a kis magyar nemzet feltámadásának, létének, elismerésének és megbecsülésének egyetlen szimbóluma és biztosítéka volt és épperi akkor szólította el, amikor a porbasujtott nemzet, annyi csalódás és megaláztatás után az Igazság diadalát már csakis e törhelellen Mtű és lánglelkű apostolának attól a minden emberi ;nértóket felülmúló tekintélyétől remélhette, amely ebből az eszményien tiszta lélekből az ideállal eggyé vált meggyőződésnek ellenállhatatlan erejével sugárzott ki, barát és. ellenség felé egyaránt. Az ő életének eszménye a.Szent Korona volt, mely mint külső jelkép a területet,- a népességet és a főhatalmat a hármasegységbe forrott nemzet gyanánt foglalja magában. E szentháromságban való fanatikus hite adta meg az elveszett területek visszaszerzéséért, a magyar nép elszakított millióinak visszatéréséért és a magyar Királyság visszaállításáért folytatott küzdelmeinek erejét. Minő tragikum, hogy midőn egész életét a független magyar nemzeti állam gondolatának szentelte, ez az Ideál már csak egy csonka, szegény, letiport országban érte meg a beteljesülést. De azért nem szűnt meg bízni soha az isteni Gondviselésben, a Nemzet erejében és az Igazság győzelmében, a halál pedig éppen ezért érte őt ott utói, hivatása teljesítése közben, a békéért a szellem tiszta fegyvereivel folytatott harcnak csataterén. Tökéletes élet és tökéletes halál volt ez, a zeneművészet hódolójának saját nagyágához méltó örök harmóniája. Apponyi Albert már. csak a sphaerák zenéjét hallja ezután, de azzal, hogy így halt meg és nemes szíve ott szűnt meg dobogni, még halálával is szolgálatot tett nemzetének. Megmutatta, hogy aki nemzetének áldozza fel életét, az halálában felmagasztosul, megmutatta, hogy a világ hatalmasait hűségének, önzetlenségének, igazságának és önfeláldozásának erejével az ő szent emléke előtt leborulásra tudja kényszeríteni és megmutatta, hogy a materiális felfogás sohasem győzedelmeskedhetik a szellem mindenhatósága felett. Az egész világ felfigyelt a kis nemzet e nagy (iának halálára és példája lelkébe markol! azoknak, akit s/;i\;iil eddig csak csodálták, de nem követték. Apponyi Albert nincs többé, de Jászberény . követe mégegyszor megfújta Lehel kürtjét ós annak hangja beleharsogja, a világba, hogy a magyar nemzet jogairól nem mond le soha és kéri, követeli, sőt ha kell, á szellem fegyvereit félredobva kardjával is kiharcolja az Igazságot és a Feltámadást ! Gerlóczy Endre, Hírek a vidéki Kamarák körébői. A Kecskeméti Ügyvédi Kamara választ mánya az alábbi közérdek- és jogellenes pénzügyi elvi határozat közzétételére kérte fel a jogi szaklapokat : A kecskeméti ni. kir. adóhivataltól. 11^18 Tárgy : A gyámhatósághoz 1932. az BB*> "ünt törvényes képviselő részéről benyújtott kérvény illetéke. A tekintetes Ügyvédi Kamarának Kecskemét. A rn. kir. Pénzügyminisztérium 163,900— 1982. VlII/a sz. körrendeletére hivatkozással az alábbiakat közlöm : A gyámoknak és gondnokoknak az árvaszékhez intézett ama beadványai, amelyeket á gyámi törvényből folyó kötelezettségből nyújtanak be és amelyek az árvaszék által saját hatáskörben érdemileg intéztetnek el, az illet. díjj. 14. tét. X. pontja értelmében illetékmentesek. Az utóbbi időben felmerült az a kérdés, hogy az apa, mint törvényes képviselő részéről előterjesztett hasonló beadványokai is megilleti-e ez az illetékmentesség. Miheztartás és alkalmazkodás végett közlöm, hogy az apa, mint törvényes képviselő részéről előterjesztett hasonló kérvényt az illetéki díjj. fent megjelölt rendelkezésével biztosított illetékmentesség nem illeti meg és az a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően látandó el beadványi illetékkel,. Kecskemét. 1932. évi december hó 31-ón. Dr. Sós, s. k. m. kir. pü. tanácsos, hivatal-főnök. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke, Murányi László körlevélben kérte fel a Kamara tagjait, hogy az ügyvédi numerus clausus kérdésében elfoglalt álláspontjukat írásban közöljék. A körlevél arra utal, hogy a Kamara közgyűlése — a törvény szerint legilletékesebb fórum — különösen a vidéki