Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 6. szám - Adóemelés - tarifaleszállítás

22 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 6. SZÁM. megfelelően. A helyett, hogy a mai súlyos időkben gondoskodás történnék arról, hogy az érdemleges munka megfelelő díjazásban részesüljön, a tervezet az érdemleges munka díját még legalább 33 °/0-sd leszállítja és egyidejűleg csökkenti az egész vonalon a sablonos munka díját is. Az érdemleges munkadíj leszállításának eredménye az lesz, hogy egy érdemleges pernek 4—5 vagy még több határnapon való teljes letárgyalásáért a bíróságnak joga van annyi munkadíjat megállapítani, mint ugyanazon ügyben a végrehajtás foganato­sításáért. Normális gazdasági viszonyok között az ilyen tarifát az ügyvédi kar ellensúlyoz­hatja a tarifánál magasabb ügyvédi díj ki­kötésével. Ennek a lehetősége a mai viszo­nyok között ki van zárva. Az ügyvédi kar mai helyzete miatt az idő nem alkalmas az ügyvédi díj tarifának to­vábbi leszállítására. Junktimot kell terem­teni a tarifa rendezése és az ügyvédi kar érdekében évek óta kilátásba helyezett re­formok életbeléptetése között. Nem lehet az ügyvédi munkaterületet állandóan megnyirbálni, a tarifát leszállí­tani, az illetéket és adót emelni, és viszont semmit sem tenni annak a karnak az érde­kében, melynek ma-holnap nem lesz jöve­delme és rég nincs vagyona, melyből a legújabb rendelet szerint az adópótlékokat fizetnie kellene. Teller Miksa. Budapesti Ügyvédi Kamara. «A védjegyügyi nem peres és peres eljárás­ban követendő szabályok tárgyában» nyil­vánosságra került rendelettervezet 14. §-a olyan rendelkezést tartalmaz; amely a véd­jegyügyi eljárásban a szabadalmi ügyvivők­nek is képviseleti jogot biztosít.( A Budapesti Ügyvédi Kamara vezetősége küldöttségileg járt el a kereskedelmi minisz­ternél az iránt, hogy a tervezet 14. §-ából a képviseletre vonatkozó rész módosításá­val a kizárólagos ügyvédi képviselet oda expressis verbis bevétessék. Az ügyvédség álláspontját Szenté Lajos és Boda Ernő ügy­védeknek együtes írásbeli felterjesztése tel­jes részletességgel indokolta meg. Kimutatta ez a felterjesztés, hogy a védjegyjog körébe vágó jogügyek műszaki jelleggel egyáltalá­ban nem bírnak, műszaki kérdést semmiféle vonatkozásban nem jelentenek, tehát nern mérnöki, hanem jogászi előképzettséget igé­nyelnek. A szabadalmi ügyvivők a védjegyek bejelentésénél vesznek részt és csupán a belajstromozás körüli praxisuk alapján is­merik a védjegytörvénynek ide vonatkozó rendelkezéseit, de nélkülözik azt az átalá­nos magánjogi, jogtörténelmi, közjogi, köz­igazgatási jogi és nemzetközi jogi képzett­séget, továbbá azt az általános jogelméleti műveltséget, mellyel rendelkeznie kell annak, aki fellép a fórumon mint a fél képviselője, hogy a vitás jogügyben, de különösen a komplikált és szerteágazó kihatású véd­jegyjogi vitakérdések körében a képviseletet kellően elláthassa a jogkereső közönség ér­dekében. A felterjesztés további részében rámutat arra is, hogy sem az eddigi törvényekkel, sem az eddigi gyakorlattal, de magával a rendelet tervezet egyéb rendelkezéseivel sem áll összhangban a tervezetnek a képviselet kérdésében való álláspontja, és egész Euró­pában egyedül álló volna, hogy tisztán mű­szaki képzettséggel bíró szabadalmi ügy­vivők többnyire tisztán jogi természetű vitás kérdések veres elintézésénél felek képviseletére nyerjenek törvényes jogo­sítványt. Úgy értesülünk, hogy Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter minden tekin­tetben honorálta az ügyvédi kar kívánságait és a 14. §-a kizárólagos ügyvédi képviseletet fogja biztosítani. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Szegedi Ügyvédi Kamara választmánya Kornis Béla választmányi tag elhalálozása folytán, helyébe a törvényes rendelkezések értelmében Szivessy Lehelt, a szegedi kamarai ügyvédúnió elnökét hívta be a választ­mányba, miután az általános választás alkal­mával ő kapta a legtöbb szavazatot. A sze­gedi unió elnöksége a behívást tárgyalás alá vette ós arra kérte fel elnökét, hogy a választmányi tagságot fogadja el, mert az únió céljainak megvalósítása érdekében akti­vitásra van szükség. Szivessy ennélfogva a kamarai választmányban újból megjelent, ott Széli Gyula elnök őt melegen üdvözölte, megemlékezvén arról is, hogy Szivessy a szegedi Egyetem Baráti Egyesületében a legutóbbi napokban «A közigazgatás fejlő­dése és reformtörekvések)) címen tartott értékes előadásával az ügyvédségnek ismét díszt és elismerést szerzett. Szivessy pedig felolvasta a szegedi únió deklarációját, amelynek értelmében ő a kamarai választ­mányban az únió nemes céljainak és elvei­nek érdekében fog közreműködni. Szivessy kérte az elnököt, hogy a közgyűlést elő­készítő, a költségvetéssel foglalkozó tár­gyalásokra a kamarai választmányi tago­kon kívül az únió egyes tagjai is hívassanak meg, kiemelte, hogy a mai súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel a legnagyobb ta­karékosságot ós igénytelenséget kell meg­valósítani a kamara költségvetésében, s rámutatott még arra, hogy a szegedi kama­rának, az ország második kamarájának az általános ügyvédi érdekek előmozdítása te­kintetében súlyos kötelezettségei vannak, amelyeknek megvalósítása céljából kész­séggel áll a kamara rendelkezésére. Széli Gyula válaszképpen azt mondotta, hogy nagy örömmel fogadta azokat a szavakat, amelye­ket Szivessy Lehel a szegedi ügyvédúnió elnöke, ebben a minőségében elmondott, kijelentette, hogy nincs közöttük nézet­eltérés, és hogy úgy ő, mint a választmány a legnagyobb örömmel néz a Szivessyvel együtt és egyetértően kifejtendő működés­nek elébe. * * * A Szegedi Kamarai Ügyvédúnió elhatá­rozta, hogy a Budapesti Ügyvédúnió és a Eibáry-csoport Közleményeinek mintájára időnkint ugyancsak ki fog adni Közlemé­nyeket tagjai számára. Ezen Közlemények a szegedi kamara területén előforduló, az ügyvédséget érdeklő eseményekről, külö­nösen az únió és a kamara működéséről fog­nak tájékoztatást nyújtani. A Közlemények első példánya már szét is küldetett. A Köz­lemények közzétételéről Singer István sze­gedi ügyvéd gondoskodik. * * * A Szegedi Kamarai Ügyvédúnió indítvá­nyára a szegedi ügyvédi kamara választ­mánya elhatározta, hogy Juhász Andort, a m. kir. Kúria elnökét üdvözli abból az alka­lomból, hogy újévi beszédében a magyar ügyvédi karról meleg hangon megemlékezett és a súlyos helyzetben levő ügyvédi kar megsegítésének szükségességére az illetékes körök figyelmét felhívta. * * * A szegedi kamarai tagdíj és nyugdíjintézeti liátrálékok rendezésére vonatkozólag a sze­gedi kamarai ügyvédúnió vezetősége javas­latot terjesztett az ügyvédi kamara elé. Ezen javaslat szerint azoknak, akik hátra­lékukat bizonyos előre meghatározandó kö­zeli időpontig egy összegben befizetik és azoknak, akik hátralékukat a folyó díjak­kal együtt 48 havi egyenlő részletekben pon­tosan letörlesztik, tartozásuknak egy része elengedtetnék. Az egyes részletek a tagok­tól postai megbízás útján volnának besze­dendők ós amennyiben a hátrálókos a postai megbízást nem váltaná be, úgy a kedvez­ményhez való igényét elveszti és vele szem­ben a törvényes rendelkezések nyernek al­kalmazást. Azon hátrálékos pedig, aki hátra­lékának megfizetésére egészben vagy rész­ben képtelen, a választmánytól kérheti — a javaslat szerint — hátralékának mérsék­lését vagy törlését. A javaslattal a kamara választmánya behatóan foglalkozik és azt a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzi. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke által rendszeresített havi ügyvédi összejöve­telek során január 28-án Szegő Ferenc, a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára tar­tott előadást «Mit csináljunk?)) címmel. Elő­adó vázolta az ügyvédség bajait és fel­sorolta azokat a tennivalókat, amelyek a javulást szolgálhatnák. Javasolja, hogy az Országos Ügyvédi Gyám- ós Nyugdíjintézet, és az Ügyvéd Otthon Egyesület keretei ki­bővíttessenek ós felvirágoztassanak, sür­getni kell az elveszett munkaterületek visz­szahódítását, a jegyzői magánmunkálatok és az inkasszó irodák működésének meg­szüntetését, az ügyfél és az ügyvéd közötti költségvitákban a kamarai juryk felállítá­sát, a fegyelmi bíráskodás megszigorítását, viszont az alaptalanul vádaskodókkal szem­ben szigorú retorzió alkalmazását. Végül állást foglalt az előadó a numerus clausus mielőbbi megvalósítása mellett. Fuchs Lajos nyíregyházai ügyvéd a nyír­egyházi helyi lap másnapi számában élesen támadta Szegő Ferencnek a numerus clausus érdekében kifejtett álláspontját és a szabad ügyvédség mellett szállt síkra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom