Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 46. szám - Ügyvédi összeférhetetlenség

188 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 4t>. SZÁM. tisztviselők ügyvédkedjenek. Hűséges és lojális rnagatartás-e, ha a tisztviselő magánpraxis után futkos, amikor a magángyakorlat hivatali mulasztás nélkül el sem képzelhető! S különösen lojalis-e a szabadpályán küzdő adófizetőkkel szemben, akik fenntartják ama hatóságokat, nyilván nem azért, hogy az adózásukból tizetett tisztviselők nekik sikeres verseny! támasszanak. Nézetünk szerint gazdasági szempontok is indokolttá teszik azt, hogy a mai megcsappant ügyforgalom mellett,, a magángyakorlatból származó miniden jövedelem maradéktalanul azoknak jusson, akik kizárólag magángyakorlatra vannak utalva, s pénzügyi szempontok is megkövetelik, hogy a szabadpályán elhelyezkedett adótizet ők exisztenciája meg nem gyöngítt essék a jövedelcmhalmozás okából elvont munkaterülettel, ami az egyes esetekben lehet jelentéktelen, összességében azonban számtalan adóalany pusztulására vezet. Az összeférhetelenségi kérdés szigorúbb rendezését, tulajdonképpen csak a letűnt félszázad tapasztalatai tették az ügyvédség elsőrendű problémájává, s ez a magyarázata annak, hogy az ÜBT e tekintetben csak általános (de hiányos) intézkedést tartalmaz. Szigorúbb és kielégítő rendelkezésekkel e tekintetben csak speciális törvényekben találkozunk, amelyek egyes hatósági ügyészeknek a magángyakorlat folytatását megtiltják. (Kincstári jogügyi igazgatóság. Közalapítványi Ügyigazgatóság.) Az új rendtartás a kérdés szigorúbb szabályozását már nem mellőzheti. Az ügyvédség egyetemes érdeke azonban szükségessé teszi etikai és gazdasági szempontból egyaránt, hogy a kérdés de lege ferenda generálisén és oly módon szabályoztassék, hogy azok, akik bármely kereskedelmi vagy ipari foglalkozási folytatnak, az ügyvédkédestől teljesen elzárassanak, azok pedig, akik valamely hatósággal, közintézménnyel, kereskedelmi vagy ipari vállalattal szemben szolgálati függőségben állanak, ennek a függőségnek tartama alatt perben és peren kívül kizárólag alkalmazójukat, egy meghatározott hatóságot, közintézményt, kereskedelmi vagy ipari vállalatot képviselhessenek. A köztisztviselők, valamint az állami felügyelet alatt álló vagy közpénzből támogatott intézmények és vállalatok tisztviselőinek magángyakorlata, mint közérdekbe is ütköző, haladéktalanul megszüntetendő lenne, s a szerzett jogok respektálásáról csupán azoknál a magántisztviselő ügyvédeknél lehet szó, akik a törvény életbelépte előtt jegyeztettek be, s akiknek kizárólag szociális indokból a kamarák megengedhetnék a magángyakorlat átmeneti folytatását, amennyiben a maguk és hozzátartozóik illő eltartásához az szükségesnek mutatkozik. Javaslatommal azonos módon szabályozza a kérdési az új olasz rendtartás, amely modern és őszinte ügyvédbaráti intézkedéseivel egyéb vonatkozásban is kitűnő útmutatással szolgálhat részünkre. Az új rendtartás megalkotásánál lebegjen előtt ünk Magnus jelmondata : «Willst du dich selber erkennen, so sieh wie die andern es Íréiben, Willsl du die andern verstehn, blick in dein eigenes llerz. Bittner Béla. Szemle. Weiss ödön.f Ügyvédi és védői sikerekben gazdag életét 76 éves korában fejezte ! be Weiss Ödön. A legutolsó időkig korát meghazudtoló, páratlan agilitással dolgozott. Kiváló képzettségű elméleti büntetőjogász, brilliáns szónok volt, legnagyobb sikereit békeidőkben az esküdtszók előtti védelmeivel arat I a-. Egyéni szeretétreméltóságával sok barátot szerzett, kartársai, a bíróságok és hatóságok részéről is általános tisztelet és megbecsülés jutott osztályrészéül. Weiss Ödön temetése 10-én, vasárnap volt a jogász világ és a társadalom nagy részvételével. Az Ügyvédi Kamara nevében Grünliut Ármin ügyész, az Ügyvédi Kör részéről Dési Géza elnök, a Bűnügyi Védők Egyesülete képviseletében Ács Jenő (budapesti) alelnök mondottak meghatott hangú búcsúszavakat. A rendőrségi detektíytestület nyugdíj pótló intézménye részéről Képes FeretlS detektívfelügyelő búcsúztatta elli únyt ügyészét. A Nemzeti Liberális Ügyvédek Pártja az utóbbi időben igen élénk újjászervezési tevékenységet fejt ki Metzler Gusztáv, Popper Tódor, Grünhut Ármin és Ács Jenő (budapesti) vezetésével. A heti összejöveteleket a párt a Britannia-^zi\\ó különtermében, minden hétfőn G órakor tartja. A pártiroda vezetését Bodor Géza (V., Ügynök-utca 8. Tel. : 29—9—61.) vállalta, a partot érdeklő bejelentések hozzá címzendők. A legközelebbi összejövetelen — f. hó 18-án — a pártnak a közeljövőben kiadandó programmját fogják megvitatni. Miután külön meghívók nem küldetnek, a pártvezetőség ezúton is felkéri a párttagokat az értekezleten való megjelenésre. Sajtószemle. Kereskedelmi Jog. December havi szám. Ballá Ignác «Külföldi kereskedelmi vállalat belföldi fiókja» című cikkében kimutatja, hogy mennyire ingadozó bírói gyakorlatunk a címmel kapcsolatos jogviszonyokban. Ismerteti a döntéseket és az irodalmat; vájjon felelős-e a főüzlet és a fiók egymás ügyleteiért ; perelhati-e a belföldi alakulat a külföldi üzem üzletkörében létrejött követelést itt, ós viszont : érvényesen kötelezheti-e a belföldi céget a külföldi ós itt be nem jegyzett igazgató stb. A szerző vizsgálja még azt a kérdést is, hogyha a külföldi alakulat csődbe, vagy kényszeregyességbe kerül, érvényesíthető-e a belföldi alakulattal szemben külföldi hitelező követelése? — Fonyó György «Bírói szerződés módosítás*) címen reflexiókat fűz a Kúria PL VII. 1021/1988. sz. ítéletéhez, amely véleménye szerint alkalmas arra, hogy a szerződő felekben meglévő ú. n. jogi önbizalom megrendüljön. Az ítélet ugyanis érvénytelennek minősíti a biztosítási szerződésben foglalt azon kikötést, amely szerint, ha a biztosított a társaságot a kár és annak okát illetőleg hamis adatokkal félrevezetni iparkodik, stb;, minden kártérítési igénye elenyészik. Szerző szerint ez ellentétben áll a Kt. 477. £-ával és nincs törvényi tilalom ilyen szerződésszerű kikötésre, sem a svájci, Sc'in skandináv, sem angol jogban. A Kereskedelmi Jog mellékleteként megjelenő Munkajog. Bothár Sándor törvsz. tanácselnök folytatja cikksorozatát a határozott tartamú szolgálati szerződésről. Judex Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak ielmondási idejének- kérdéseihez szól hozzá. Törvényhozási rendelkezést sürget, a munkavállalók jogviszonyára vonatkozólag, hogy a/, ingadozó gyakorlat megszűnjön. Slezák Lajos járásbíró az alkalmazottak fizetésére vezetett végrehajtás módozatait és az ezzel kapcsolatos kérdéseket ismerteti. Büntető Jog. November havi szám. Halász Zoltán «Szülői kötelesség büntetőjogi szankciójáról* című cikkében Német Péter fcörvsz. tanácselnöknek azzal a gondolatával foglalkozik, amely szerint fenyítendőnek tartja azt az apát, vagy gyámot, aki megtagadja kiskorú gyermeke eltartási kötelezettségét, vagy családját jogos indok nélkül elhagyja. Ismerteti az olasz Btk. errevonatkozó §-ait. N. B. «A Kúria 5698/1924. számú jogegységi határozata és a kir. ügyészségi megbízott)) címen ír cikket, Sebestyén Ernő «Beismerés : a bizonyítékok királynője)) címen ismét panaszolja, hogy a nyomozati eljárás során a védőt kizárják. Javasolja az angol rendszer bevezetését. Singer Béla ismerteti a zugirászatról szóló törvényjavaslatot és bírálja. Steinberger András pályadíjat nyert tanulmánya a háború utáni törvényalkotásokat bírálja, Scháfer István «Az ügyészség magántudomása hivatalból üldözendő bűncselekményekről* című cikkében kifejti azt a nézetét, amely szerint az ügyészségnek csak hivatalos minőségben tudomásra jutott bűncselekményeknél kell az eljárást megindítaniok, mert az ügyész perbeli fél, aki a hivatalán kívül magánszemély. österreichische Anwalts Zeitung. JSiovember 4. Kling Ludwig «Zur Frage des freien Ermessens der Verwalfungsbehörden und der Kontrolié durch den Verwaltungsgerichtshof» című cikkében rámutat arra, hogy a közigazgatás hatalmas területén a hatóságoknak szabad mérlegelési joguk van és ezek ellen a diszkrecionárius intézkedések ellen nincs helye jogorvoslatnak. Javasolja, hogy ezeket az intézkedéseket a hatóságoknak indokolniok kelljen, mert ezáltal a közigazgatási törvényszék befolyást gyakorol majd magukra a diszkrecionárius határozatokra. Georg Wolf «Neueregelung der Überstundenentlohnung» címen korszerű javaslatokkal áll elő a túlórázás díjazására. Közli a lap még Friedrich Pollah cikkét «Ein Vorschlag zur Eeform des Batengesetzes» címen. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 8. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája; Ábrái V.