Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 45. szám - A szolidaritás ünnepére... - Az igazságügyminiszteri ankét...

III. évfolyam. 45. szam. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. dec. 9. ii KI II ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLEKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr.Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. A szolidaritás ünnepéregyűlnek ma ismét egybe az ügyvédek, Medvigy Gábor, Kölcsey Sándor, Gerlóczy Endre és Zsitvay Tibor után Sdadits Károly veszi kezébe a szolidaritás ünnepi serlegét, hogy a szolidaritás jelentőségét méltassa és növelje azok táborát, akik az önzetlenségben felolvadó szolidaritásban látják a legbiztosabb talpkövét a jelenlegi és a jövendő ügyvédgeneráció boldogulásának. Az eddigi serlegszónokoknak egytől-egyig magasszárnyalású és ragyogó serlegbeszédei mellé méltóan fog felsorakozni Szladits Károly serlegszónoklata, akinek személye az ügyvédi szolidaritás gondolatának kiterjesztését jelenti az egyetemes jogászi szolidaritásra, amelynek Szladits Károly egyik leghivatottabb reprezentánsa. Súlyos és az ügyvédekre különösen válságos időket élünk, mégis, ha az ügyvédi törekvések eredménytelen sivárságán végigtekintünk, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy azt a keveset, amit elérnünk sikerült, legfőkép az ügyvédi szolidaritás erejével vívhattuk ki. Egyének elgondolása és kitartása kitermelhet és megvalósuláshoz segíthet gondolatokat, de az egyén csak a szolidaritás erejével képes megvalósítani az elgondolásait, amelyek egy nagyobb közösség javát szolgálják. Mint az ügyvédi szolidaritás gyümölcseit kell, hogy méltassuk a bírósági, gépírószolgálatot, az ügyvédi menza intézményét, a kézbesítésnek az ügyvédi vétívek útján történt reformját, a racionalizációnak az igazságszolgáltatás legkülönbözőbb ágaiban való eredményes keresztülvitelét és a legutóbbi napokban az ügyvédek által létesített törvényszéki lift intézményét is^ amelyek jelentősége egyenként nézve talán nem túlságosan nagy az eszméhez való viszonylatban, azonban igenis jelentősek a maguk összességében, mint az ügyvédi szolidaritás látható eredményei. Az egyetemes jogászi szolidaritáson túlmenőleg programmba vette az ügyvédség a lateiner osztályok, mérnökök, ügyvédek és orvosok szolidaritásának megteremtését is. j ÜGYVÉDI HETIREND. = j DECEMBER 9—17. 1 9 I Szombat Va'IO. III. Országos Ügyvédi Értekezlet! a Budapesti Ügyvédi Kamarában. " este í). Az ügyvédi szolidaritás ünnepi • vacsorája a Hungária-szállóban. • Rendezi a Eibáry-csoport. A ser-• legbeszédet Szladits Károly tartja. Z Utána Vall órai kezdettei hölgy-; estély. jll I Hétfő Va7. A (Budapesti Ügyvódúnió» heti™ összejövetele. ~ Va 7. A «Ribáry-csoport» heti össze-™ jövetele. 7. Az «Ügyvédi Közlönyn szerk. biz- ülése. Z |12 \ Kedd V* 7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó" gyakorlati összejövetelen BrüllZ Dániel előadása: «BÁnyajog.»(Ügy- Z védi Kamara.) • Va7. Az «Ügyvédek Reformszövetsége» Z heti összejövetele. Z Va.7. A «Keresztény Ügyvédek NemzetiZ Csoportjai) heti összejövetele. JJ [13 • Szerda Va7.. A civiljogászok vitatársaségának Z ülésén Fornhrim Ernő előadása: Z ((Munkajogi bírói gyakorlat." JJ (Ügyvédi Kör.) 7. Az «Ügyvédek Független Pártján J heti összejövetele. 8. Az "Ügyvédek Érdekvédelmi Párt-", ja» pártvacsorája a Drechsler-ét- • teremben. m ; Csütörtök ' m 8. A Budapesti Ügyvédi Kör heti Z társasvacsorája. Z m Í17 l Vasárnap d. e. 11. A Budapesti Ügyvédi Kamara JJ rendkívüli közgyűlése. Az ÜTE gyalogtúrája Hűvösvölgy- ;; Hármashatárhegy-Óbudára. Vezető • Nemes Zsigmond. Találkozás : 9 óra- Z kor a Széli Kálmán-téren. JJ Bízunk benne, hogy a szolidaritás magasztos eszméje hatalmas lánggal- fog lobogni, ha a tüzet oly hivatott emberek élesztik, mint az eddigi és a mai serlegszónok, ebben a reményben köszöntjük meleg szeretettel és az igazi szolidaritás jegyében a III. országos ügyvédi értekezlet résztvevőit, az ügyvédi szolidaritás ünnepi estélyének venAz igazságügyminiszteri ankét végre össze fog ülni, annak megbeszélése végett, mily reformokat lehetne és kellene megvalósítani az ügyvédi kar érdekében. 1980. július hó 2-án, tehát három és fél évvel ezelőtt helyezte kilátásba ezt az ankétet Zsitvay Tibor igazságügyminiszter Juhász Andor kezdeményezésére, de az ügyvédi kar számtalan sürgetése dacára csak most, nagy késéssel, szinte azt lehetne mondani, lekésve fog összeülni. Három és fél év az ügyvédi kar életében normális viszonj^ok között nem nagy idő, de az utolsó három év szinte örökkévalóságnak látszik. De ne rekrimináljunk. Ne nézzünk a múltba; ne kérdezzük mit mulasztottunk, mit vesztettünk, hanem vizsgáljuk meg. lohet-e még ma segíteni az ügyvédi karon és ha igen, hogyan. Mi legyen az ügyvédi ankét programmja? A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya legutóbbi ülésében foglalkozott ezzel a kérdéssel és két felfogás került egymással szembe. Az egyik azt kívánja, hogy a kar állítson össze néhány azonnal megvalósítható fontos reformot és csak azokat terjessze megvitatás és állásfoglalás végett az ankét elé. Ezzel szemben áll a másik álláspont, mely szükségesnek tartja mindazon reformoknak felsorolását, melyeket a kar évek hosszú sora óta eredménytelenül sürget. Nézetem szerint nem lehet kétséges, hogy csak a második álláspont helyes. Az elsőnek csak akkor volna értelme, ha a kar egy-két oly sürgős intézkedést tudna javasolni, melyeknek teljesítése gyökeres vagy legalább lényeges javulást jelentenének. De ilyen csodaszerek nincsenek. Mindjobban áthatja az ügyvédi kart az a meggyőződés, hogy se numerus clausus, se bifurkáció nem segítene (még ha kívánatos is volna), hanem csak az egyenkint, kisebb jelentőségű, de összességükben mégis enyhülést hozó és segítséget jelentő nagyobb reformsorozat. Ez a tanulság szűrődött le a Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédunió együttes tavaszi ankétjéből is. A budapesti kamara választmánya bizottságot küldött ki az ankét programmjának összeállítása végett. Az a meggyőződésem, hogy ez a bizottság értékes munkát csak akkor fog végezni, ha összefoglalja azokat az indítványokat, melyeket három és fél óv óta a kar hivatalos szervei, az országos értekezletek, az egyes ügyvédi pártok, csoportok és a jogi szaklapok felvetettek. Ha a bizottság jól végzi el ezt a munkát, akkor ügvvédi programmot állít össze az igazságügyi kormány számára, mélynek egy részét, remélhetőleg nagyobbik felét,