Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 36. szám - A Budapesti Ügyvédi Kamara

146 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 36. SZÁM. Első lényeges eltérés a kamarai törvénytervezettel szemben az, hogy a választásnak a lajstromos aránylagos szavazási rendszerrel történő foganatbavételét a törvényjavaslat a közgyűlési tagokon felül a választmány tagjaira és a tisztikarra is kiterjeszti. A törvényjavaslat 6. §-ában foglalt ez a rendelkezés helytelen. A Kamara álláspontja a leghatározottabban az, hogy méltóztassék a tisztikar és a választmányra vonatkozólag az eddigi választási rendszert továbbra is változatlanul meghagyni, úgy, ahogy azt már első felterjesztésünkben is javasoltuk. Ettől eltérő intézkedések meggyőződésünk szerint még az ügyvédi rendtartás mélyreható és általános jellegű módosításával kapcsolatban sem volnának felvethetők, és kamaránk az egyéni választási rendszert fogja a tisztikar és a választmány szempontjából a jövőben is mindenkor egyedül helyesnek tekinteni, mert kizárólag ebben a rendszerben jut kifejezésre a kar érdekében kifejtett munkásságnak az egyéni kiválóságnak és a kar osztatlan bizalmának megnyilvánulása. A törvényjavaslat 14. és 15. §-ai szabályozzák az aktív és passzív választójog kérdését. A kamarai törvénytervezet 3. §-a értelmében minden kamarai bejegyzett tagnak választójoga van. Ezzel szemben a törvényjavaslat 14. §-a értelmében az a kamarai tag, aki az esedékessé vált kamarai illetményt vagy nyugdíjintézeti járulékot a naptári év végéig egészen vagy részben meg nem fizette, a következő évben semmiféle kamarai választásban részt nem vehet, és hasonlóan nem bír passzív választójoggal sem. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése a legnagyobb mértékben aggályos, helytelen és időszerűtlen. A kar állásfoglalását merőben megmásítaná és téves színben tüntetné fel az, ha a törvényjavaslat ebben a formájában emelkednék törvényerőre és azt eredményezné, hogy a tagdíjhátralékos kamarai tag a kari közéletből teljesen kirekesztetnék. Annál kevésbé fogadható el a törvényjavaslat állásfoglalása, mert ugyanakkor a fegyelmi és büntető eljárásokat és ítéleteket nem említi fel olyanokként, mint amelyek a választójog gyakorlásának korlátjául szolgálnak. A Kamarának ez ellen nyomatékosan tiltakoznia kell, mert akkor, amikor komoly és megfontolt tényezők is a gazdasági válság súlyára tekintettel a járulékfizetés kérdésének bizonyos speciális szempontból indokolt reformját és enyhítését szorgalmazzák, lehetetlen és időszerűtlen a jogok gyakorlásának ilyen kizárólag anyagi természetű korlátját szabni. Ha a fennálló törvényes rendelkezések és a kamarai gyakorlat a hátralékos kamarai tagnak törlését eredményezi, kétségtelen, hogy a törléssel együtt megszűnik a kamarai tagnak minden egyéb joga is. Felesleges tehát a törlés előtt a fizetésben késedelmes kamarai tagot újabb hátránnyal sújtani, és hátralékos voltát azzal is nyilvánvalóvá tenni, hogy ezt a körülményt a rendelettervezet 4. §-a értelmében a névjegyzék is feltünteti. Indokolatlan a rendelkezés azért is, mert az nyilvánvalólag nem azt a célt akarja szolgálni, hogy a Kamara közéletében csak olyan egyének vehessenek részt, akik erkölcsi és egyéb szempontokból is kötelezettségüknek mindenben eleget tesznek, mert kétségtelen, hogy akkor a törvényjavaslat a választójogból kizárná azokat is, akik fegyelmi eljárás hatálya alatt állanak. A törvénytervezettel foglalkozó választmáriy érett megfontolás után azt az álláspontot foglalta el, hogy az aktív választójogot nem korlátozza. A kamarának legnyomatékosabban fel kell emelnie tehát tiltakozó szavát az ellen, hogy a kar intencióival ellentétes ilyen korlátozás kerüljön a törvénybe. Helyteleníteni kell, hogy a rendelettervezet az ajánlási rendszert a szelvényrendszer alapján tartja megvalósítandónak. Kétségtelen, hogy ez a kísérletképpen a fővárosi törvényben és az azt követő országgyűlési képviselöválasztó törvénybon bevezetett rendszer teljesen csődöt mondott és csupán visszaélésekre adott alkalmat. Olyan magas szellemi és erkölcsi színvonalon álló testületnél, mint amilyen az ügyvédség, nem azért kell helyteleníteni a szelvényrendszert, mintha ezzel kapcsolatban visszaélésektől kellene tartani. De számolni kell azzal, hogy mint minden közületben, úgy az ügyvédségben is jelentékeny hányadot tesznek ki a közömbösek. A szelvényrendszer pedig a közömbös tömogeknek könnyűszerrel történő kihasználását és előttük isméiét len célok érdekében való mozgósítását teszi lehetővé. A rendelettervezet 5. §-a értelmében a szavazólapokhoz két szelvényt kell csatolni, az egyik a tisztikar választására vonatkozó lajstromok ajánlására, a másik pedig a választmányi és közgyűlési kiküldöttek választására vonatkozó lajstromok ajánlására szolgál. A 10. § értelmében az ajánlás akként történik, hogy a hitelesitett ajánlási íveket alá kell írni és fel kell ragasztani a megfelelő ajánlási szelvényt. Könnyű lesz tehát a kamarai közügyek iránt nem érdeklődő kamarai tagtól a szelvényt elkérni és azt felhasználni, miután a szelvény legitimáló volta miatt az aláírás valódiságának vizsgálata felesleges, de egyben lehetetlen is. A szelvényeknek pedig a kamarai közügyekkel foglalkozó és pártokba tömörült tagoktól való megszerzése kisebbíteni fogja a lajstromok összeállítására a kamarai tagok által gyakorolható befolyást, mert az előzetesen összegyűjtött szelvények birtokában az egyes csoportok és pártok vezetői tetszésük szerint fogják a lajstromokat összeállíthatni. A törvénytervezet 12. §-ában foglalt ama rendelkezéssel kapcsolatban, amely a kamara összes tagjainak részvételével tartandó kamarai értekezleteket lehetővé teszi, rá kell mutatnunk arra, hogy akkor, amikor a Budapesti Ügyvédi Kamara a közgyűlés reformját tárgyalta, egyértelműen azt az álláspontot foglalta el, hogy az évenként megismétlődő kamarai értekezletek megtartása tétessék kötelezővé, mert biztosítani óhajtotta azt, hogy évenként egyszer a Kamara tagjainak összességo is állást foglalhasson az ügyvédséget érintő kérdésekhez. Kérjük Nagyméltóságodat, hogy a törvénytervezetet ennek a szempontnak figyelembevételével is módosítani szíveskedjék. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara szeptember hó 28-án tartott választmányi ülésében tárgyalta a kisközgyűlés törvénytervezetét. A miniszteriális javaslattal szemben a Kamara álláspontját Gerlóczy Endre ügyész nagyszabású feliratban fejtette ki s felirata tervezetét a választmány egyhangúlag elfogadta. Gerlcczy Endre felirati tervezetének bevezető részét, valamint a Kamarának e feliratban kifejtett álláspontjátlapunk más helyén közöljük. A felirattervezet a választmány osztatlan tetszésével találkozott s az elnök indítványára Gerlcczy Endrének rendkívüli teljesítményeért a választmány jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki. — A felirat körül széles vita folyt, amelyben Grünhut Ármin, Oppler Emil, Berend Béla, Hódy János, GálJenő, Euppert Bezső és árvátfalvi Nagy István vett részt. Nagy István a javaslatnak napirendről való levételét indítványozta s e felfogáshoz Gál Jenő és Ruppert Rezső is csatlakozott. Valamenny többi felszólaló a kisközgyűlés szükséges voltát hangoztatta, mert a javaslat tulajdonképpen a minisztérium elhatározott szándékából fakadt, s a Kamara annak keresztülvitelét meg nem akadályozhatja, csupán arra vállalkozhatik, hogy mindazok a szempontok, amelyek az autonómia védelmét, az ügyvédi kar egyes tagjainak jogegyenlőségét s a kar egyetemének megnyilvánulását célozzák, a készülő törvényben kellőképpen kifejezésre jussanak. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Miskolci Ügyvédi Kamara sátoraljaújhelyi vándorgyűlése. A Miskolci Ügyvédi Kamara f. évi szeptember hó 25-én sikerült vándorgyűlést tartott Sátoraljaújhelyen, amelyen a Miskolcról átrándult mintegy 40 ügyvéddel együtt több mint 100 ügyvéd vett részt. A vándorgyűlést a sátoraljaújhelyi vármegyeháza nagytermében tartották meg, s azon az ügyvédeken kívül a vármegyei és városi hatóságok, valamint a bíróságok és a zemplénmegyei társadalmi egj^esületek vezetői is mind megjelentek. A gyűlést Kürcz Jakab miskolci ügyvéd, kamarai elnökhelyettes nyitotta meg, rámutatva a vándorgyűlések megtartásának fontosságára. Első előadó Nagy Dezső Bálint budapesti ügyvéd volt, aki a községi jegyzők magánmunkálatairól tartott rendkívül érdekes és nagy tetszéssel fogadott előadást. Utána Dubay István sátoraljaújhelyi ügyvéd <<Az ügyvédség helyzete a kisgazdákkal és a kisiparosokkal való vonatkozásban*) címen, végül Binét Menyhért sárospataki ügyvéd «Az ügyvédellenes hangulat jogosulatlansága a kereskedőkkel való vonatkozásban*) címen adott elő nagy sikerrel. A gyűlés után annak résztvevői közös ebédre gyűltek össze, amelyen az első felköszöntőt Orbán Kálmán sátoraljaújhelyi polgármester mondotta, aki a város nevében köszönetét fejezje ki a Miskolci Ügyvédi Kamarának azért, hogy első vándorgyűlését Sátoraljaújhelyen, a trianoni határ mentén rendezte meg. Felszólaltak még: Buza Béla, Forgács Dezső, Jármy Béla, Putnoki Béla, Nagy Dezső Bálint. Ebéd után Buza Béla sátoraljaújhelyi ügyvéd az egész társaságot vendégül látta a Zsólyomka-hegyen levő szőlőjében. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvéd-Múzeum. A szeptember 16-án megtartott egri kamaraközi értekezleten Boda Ernő budapesti kiküldött, mint az Országos Ügyvéd - Múzeum előadója ismertette a Múzeum célkitűzéseit. Régi emlékeink gyűjtése mellett előadó ismertette a Múzeum modern anyaggyűjtését, «a Colltction Gontempo rain»-t és ezzel a Múzeum azon szerepét a kar életében, amelyet a módszeresen feldolgozott kartográfiai gyüjteménynyel a kar érdekvédelmi harcaiban kíván betölteni. Beszámolt a múzeumi exlibris és bélyegakció eddigi eredményéről. Előadó javaslatára az Országos Ügyvédszövetség a szeptember 30-án megtartott igazgató tanácsi ülésén elhatározta, hogy november 12-én ünnepélyes ülésen átveszik Katona József, Kecskemét város egykori főfiskálisának, a Bánk Bán halhatatlan szerzőjének életnagyságú művészi portréját, amelyet a Kecskeméti Ügyvédi Kamara festetett meg az Országos Ügyvéd-Múzeum részére, valamint Kecskemét tv. város által a Múzeumnak adományozott Katona József több eredeti kéziratát. Az ünnepélyre meghívják az igazságügyi és a kultuszkormányt, a Kecskeméti Ügyvédi Kamarát, a vidéki Kamarákat, a Szövetség vidéki osztályait és Kecskemét város közönségét. Adományaikkal az elmúlt héten a következőkjárultak Múzeumunk gyarapításához ; Pantheon Advocatorum Artiumque.